Eger - hetilap, 1869
1869-10-28 / 43. szám
VII. éri folyam. 43. szám. Oktober 28 án 1869. Előfizetési díj: Sg-t'sz évre . 5 ft - tcv. Félévre . . . 2 ft 50 kr. .Veg-yedévre . . I ft So kr. Key hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzott petit sorhtly után 4, bélyegadó lejét en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki dzettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Hlftlizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent sc h G. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-uteza 47. sz. A m. kir. pénzügyminiszter által az adóreform tárgyában összehívott enquéte-bizottmány egy tagjának véle ménye a dohányegyedáruság tárgyában. (Vége.) A 10. és 11-ik pontra. A termelési térnek esetleges megszorításai, ha és mennyiben önkéntes lemondások vagy jogosítvány büntetésképeni elvonatása által eszközölhetek nem volnának, csak igazságos és minden önkényt kizáró aránylagos levonás által lennének fogauatosi- tandók. Az előlegek kiszolgátatása pedig nagy emeltyűje lévén a dohánytermelésnek, jövőre is megtartandó lenne. A 12-ik pontra. A beváltásnál magam soha, hanem csak gazdatisztem közvetítésével jelenvén meg, ehhez tüzetesen nem is szólhatok ; — csupán ismétlem azon fönebb kifejezett ohnjtást: hogy az árak arányosabban 8 a finomabb fajokra nézve magasabban lennének meg- állapitandók. A 13-ik pontra : A kivitelre termelési engedély nyerhető, s a raktározásra és átadásra szabott határidők is az 1868-ki 14-ik törvényezikk 13-ik §-a által most már kellő mértékben meghatározva lévén, a fölügye- let pedig az állami egyedáruság által indokoltnak tűnvén ki, én a kivitelnek semmi hátráltató akadályát fönforogni nem tapasztalom. A 14-ik pontra: A kivitelnek előmozdítására szolgáló leghatályosabb eszközt már a 3-ik pontra adott véleményem 7. tételében megérintettem, egy tekintélyes részvénytársulat fölállításának javaslatba hozása által, mely a külföldi kereskedést és kivitelt a kereskedelmi minisztérium segédközremliködése mellett közvetítené, dockokat állitna, előlegezéseket adna, az eladásokat külföldre eszközölné, termelési szerződéseket kötne sat; —■ ily társulati eljárás és dockok állítása által az állam-monopolium is nagyon fedve lenne a csempészet ellen. Az E). alatti kérdések 1-ső pontjára: A jelenleg fönálló dohányegyedárusági szabályokat és törvényeket, mint nemzetközi szerződéseket, közjogi szempontból tekintve, az 1867-ik évi 16-ik törvény 22-ik czikke félremagyarázhat- lan rendeletéhez képest, a kikötött öt évi határidő előtt sem megszüntetni, sem megváltoztatni nem lehetne. A 2-ik pontra : Ugyancsak a fönidézett törvényezikkben határozott felelet foglaltatik, mely szerint csak kölcsönös alkudozás és egyetértés utján lenne megszüntethető vagy változtatható. A 3-ik pontra : Csak a vámsorompók visszaállítása mellett, mert a csempészet még ennek korlátáin is keresztülhatua, ha közvetlen szomszédságában szabadon termeltetnék a dohány, mint Francziaországban Elsass példája tanúsította ; — a sorompók visszaállítása nélkül pedig Ausztria jelenlegi 23 millió tiszta jövedelme okvetlenül jelentékeny csökkenést szenvedne. Már pedig, hogy a vámsorompók visz- szaállitása tetemesebb kárára volna hazánknak , mint a mennyi hasznot a szabad dohánytermelésből húzhatna, azt minden gondolkozó honpolgár beláthatja. A 4. és 5-ik pontra már a fönebbi pontban foglaltatik a felelet. A 6-ik pontra: Az osztrák értelmes és szorgalmas nép pár év alatt bizonyosan túlszárnyalná a mienket úgy a termelésben, mint a gyártásban, elvesztenök eddigi piaczunkat is, a külföld irányában pedig egy, minket legyőzendő versenytársat nyernénk, ki mind a napszám ol- csóbbsága, mind a fogyasztási piaczok közelebb volta, mind népe intelligentiája, mind végre forgalmi tökeböség tekintetében fölénynyel bir hazánkon ; s Magyarország nemzetgazdásza'a a dohány tekintetében mind a termelés, mind a gyártás, mind a kereskedelem körében csak tetemes veszteségnek nézhetne eléje. Az F. alatti kérdésekre már az előadottakból önként foly a felelet. Midőn nézeteimet e fontos tárgy fölött a fönebbiekben röviden előadni, honfiúi kötelességemnek tartottam, fájdalmasan kénytele- nittetem a tisztelt bizottságtól bocsánatot kérni, hogy hivatalos el- foglaltatásomtól több időt e nagyhorderejű tárgynak tanulmányozására nem szakasztbatván, szerény véleményezésemet csak néhány főbb pontra szorítani, s e tárgynak tüzetesebb megvitatását a tisztelt bizottság tanácskozásaiban kifejtendő bővebb eszmecserére elodázni kényszerülök. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház f. hó 21. tartott ülésében elnök ismét 5 újabban megválasztott képviselő megbizó levelét mutatábe. Ezen képviselők: Salamon Tódor, Samassa József, Engerth Géza, Berzenczey László és gr. Ráday László. Több képviselő kérvényt mutatott be, köztük Mocsáry Lajos a tiszántúli helv. superintendentia kérvényét a val- lásegyenlöségre nézve, kérvén annak soron kívüli mielőbbi tárgyalását, ezt azzal indokolván, hogy az országgyűlés figyelembe veheti a superintendentiának mint szakértőnek (!) kérvényét. Mely furcsa indokolást a ház nevetéssel fogadta. Ezután Jókai Mór a pénzügyminiszterhez következő iuterpellatiót intézett: „Miután semmi tényleges közjogi akadályát nem ismerjük annak, hogy Magyarország pénzügyi viszonyai a szabadalmazott osztrák nemzeti bank uralma alól fölszabadittassanak, — szándékozik-e a magyar minisztérium a pénzügyi fiiggetlenités, illetőleg magyar banktörvény alkotása iránt lehető legrövidebb idő alatt javaslatot terjeszteni be ? s ha igen, kiváltságos nemzeti bank utján-e, vagy pedig a bankszabadság alapján?“ A jelenvolt pénzügyminiszter megígérte, nogy a legközelebbi ülések egyikén kimerítő feleletet adand. Szakácsy Dániel az összes minisztériumot interpellálta: miért hagyattak abban a tiszai és ti- sza-bodrogi átmetszések, különösen a tisza-bodrogi 2-ik osztályban, sőt átalában az egész Tisza folyamon? Ezután Gorove kereskedelmi miniszter benyújtotta tárgyalás végett az ipartörvényjavaslatot, továbbá az ö Felsége, Poroszország, a német szövetség, Németalföld és délnémet államok közt létrejött íávirdai egyezményt. Mely ok- máuyok ki fognak nyomatni, s aztán a képviselők közt kiosztatnak. Ezután bárom bizottsági jelentés olvastatott föl, melyek egyike a bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazásáról, a másik a büntetőtörvényt és gyakorlatot illető némely intézkedésekről,
