Eger - hetilap, 1869

1869-09-30 / 39. szám

308 legtöbb kilátása a sikerre, de most már ezen jelöltség is meghiúsult­nak tekinthető. Az olasz lapok hevesen polemizálnak ellene, s az „Opinione“ megczáfolja azon hirt, mintha az olasz király ahhoz bele­egyezését adta volna. A török-egyiptomi viszály még mindig távol álla kiegyenlítés­től. A Porta ragaszkodik az alkirálylyal szemben fölállított köve­teléseihez, főkép pedig azon ponthoz, hogy kölcsönt nem szabad föl­venni a Porta beleegyezése nélkül. Mindazáltal a „Times“ reméli, hogy a viszály legközelebb compromissum által be fog fejeztetni,vagy legalább elnapoltatok E lap örömmel jelenti, hogy Franczia- s An­golország ezen ügyben tökéletes egyetértésben jártak el, s azt hiszi, hogy ezen kérdés kiegyenlítésében alig fognak nehézségekre találni. Végül megemlítjük azon táviratot, mely szerint az alkirály megke­resésére Kairóban okt. 15-én Franczia-, Angol-, Porosz- és Oroszor­szág megbizottaiból egy küldöttség fog összejőni, melynek föladata leend, a capitulatiókat megrostálni. A trieszti lapnak beküldött tudósitások szerint, a Genuában be­fejezett vizsgálat, a júniusban fölfedezett köztársasági összeesküvést illetőleg, oly tényeket hozott napvilágra, melyekből kitűnik, hogy mily fáradhatlan buzgalommal működik egy párt a fönálló dolgok­nak fölforgatásán Olaszországban. Számos, Mazzini, Garibaldi, Can- zio, Mosto, Marico és más köztársasági korifeus által aláirt és hozzá- jok intézett levél bizonyít a mellett, hogy mindenekelőtt arról volt szó, a monarchicus államformát megdönteui, s helyébe a köz­társaságot állítani föl Olaszországban. Még a király személye s a királyi család tagjai ellen is folyt az összeesküvés, s több lefoglalt levélből kitetszik, hogy szükség esetén erőszakkal végeztek volna a királylyal. A vizsgálat azonban elégséges eszközt nyújtott a kor­mánynak kezébe, hogy ellenségeinek terveit megismerje, s meghiú­sítsa. Az orosz czár egészségi állapotáról újólag aggasztó hírek ke­ringenek. Nemcsak testileg, de lelkileg is szenved a czár ezen hí­rek szerint. Livádiában, hol jelenleg időzik, állítólag búskomorságba esve, napokig vonakodik környezetéből valakit elfogadni. 4 szer. Az úgynevezett turbék-háló, mely függőlegesen kákás helyeken kiterittetik, és a hal a bukálóval nekihajtátik. 5-ször. A szigony, boritó-háló, horog (nem az ismert mód sze­rint), meritö-háló. Ha a halászati törvények mindezekre, úgy a más vidéken divó halászati szokások figyelembe nem vételével, a módozatokra nem alkalmaztatnak, azok végrehajthatók nem lesznek. Teszem azt, mon- dassék az a törvényben, a mi a magy. kir. természettudományi tár­sulat javaslatában van, hogy horoggal mindenkinek szabad halászni; a mi halászaink ezen törvény szakaszát ki fogják tudni játszani, mert ők 50 —60 horgot akasztanak föl egy pótákkal ellátott hosszú kötélre, és sokszor nagy halakkal tele húzzák azt ki másnap. A halászati törvények életbeléptetése után mennyire üdvös lesz a mesterséges haltenyésztés fölállítása, azt a jövő mutatja meg, — és az utókor elismerése bizonyosan nem maradhat el, áldván azt, ki az eszmét először megpendítette, és annak kivitelénél tettleg eré­lyes részt vett. (G. L.) _________ T. L. P olitikai hetiszemle. A lajtántuli tartománygyülések legtöbbnyire megkezdték már tanácskozásaikat. Legérdekesebbek eddig a lembergi tartomány- gyűlés ülései. Smolka közelebb azt indítványozta, hogy a birodalmi gyűlésbe követeket ne küldjenek; indítványa megbukott ugyan, de csak 3 szótöbbséggel. Smolka ez inditványát módositvány alakjában újra elő akarja terjeszteni. — A legfontosabb tárgy, mely a tarto­mánygyülések előtt fönforog, a reichsrathba való közvetlen választá­sok kérdése. Hire jár, hogy a minisztérium föl akarja oszlatni mind­azon tartományi gyűléseket, melyek az egyenes választásokkal szemben ellenzéki álláspontot foglalnának. Beust gróf legközelebbi utazása sok mindenféle találgatás és magyarázatra nyújt alkalmat az európai sajtónak. Erre nézve egy bécsi lapban a következőket olvassuk: „A külföldi lapok öszhangzó tudósításaiból kiindulva, bizonyosnak látszik, hogy az államkan- czellár nem egyedül üdülés végett teszi ezen utat. Félreismerhetlen, bogy a délnémet kérdésben terveznek valamit, de vájjon igaz-e, mint inspirált részről állítják, hogy közeledés czéloztatnék Bécs és Berlin között, arról csak akkor fogunk ítélhetni, ha ezen kísérlet eredménye, — föltéve, hogy valóban megtétetnék, — tudva lesz előttünk.“ Ez ügygyei hozza összeköttetésbe egy jól értesült drez­dai lap a szász koronaherczeg legközelebb történt gödöllői látogatá­sát is. Az „Indépendauce“ bécsi tudósítója határozottan állítja, hogy a viszonylat a bécsi és berlini udvar közt nemcsak javult, hanem szívélyessé is Ígérkezik fejlődni, s közel kilátásba van helyezve a két állam uralkodójának személyes találkozása, mely Európa szemei előtt megpecsételendő lenne a kibékülést. A két udvar közötti vi­szonylat javulása annál valószínűbb, minthogy a porosz trónörökös, a suezi csatorna megnyitási ünnepélyére utaztában, Bécset útjába ejti, s ott pár napot időzni szándékozik. A trónörökös, mint Berlinből jelentik, okt 6-án érkezik Becsbe. Az aggodalom, melyet Napoleon császár egészségi állapota idézett elő, végre tűnni kezd. A császár egyidő óta folytatja szokott foglalkozását. Egészsége helyreálltának jeleüí vehetni azt is, hogy a császárné régóta emlegetett keleti utazását legközelebb megkez­dendő Yelenczébe holnapra várják. Párisi lapok szerint, a franczia kormány hivatalosan értesíteni készül külföldi ügynökeit, hogy Francziaország nem fogja magát az egyetemes zsinaton képviseltetni. Valószínűnek látszik, hogy a többi kormányok is követni fogják Francziaország példáját. Újabb római tudósitások megerősítik azon hirt, hogy a franczia hadsereg a zsinat tartama alatt az egyházi államban marad. Erről a franczia kormány a florenczi kabinetet állítólag hivatalosan is értesítette, ennek egy­úttal azon tanácsot adván, hogy törekedjék belügyeiben olyszerti intézkedéseket tenni, melyek a status quo föntartását Olaszország­ban biztosítsák. Spanyolországban a republicans mozgalmak igen komoly és fenyegető alakot kezdenek ölteni. Saragossában a nép a legnagyobb lelkesedéssel fogadta Castelar-t, ki az idegen uralkodó ellen til­takozva, a köztársaság fölállítását követelte. Tarragoniában a kor­mány legfőbb hivatalnoka szánandó módon megöletett, mert egy re- publikán tüntetést akart megakadályozni; holt testét a nép az utczá- kon körülhurczolta. A kormány számosakat elfogatott,a republikánus egyletek föloszlattak, és a szabadság önkéntesei lefegyvereztettek. P ie r a d tábornok, kinek elfogatása szintén el volt rendelve, nyom­talanul eltűnt. Ily körülmények közt az ideiglenes kormánynak vég­re döntő lépésre kell magát elhatároznia, mely a válságos helyzetet megszüntesse. A trónjelöitek közt újabban a genuai herczegnek volt Levelezés. Vermeiéi, szept. 20. Folyó hó 11-én tartott gyűlésén Verpelét városa iskoláinak hitfelekezeti jellegét továbbra is s átalán megtartani határozta. Egyúttal megértvén a nevelés fontosságát, hogy azt az adott körül­mények között lehetőleg előmozdítsa, 300 ft. évi fizetéssel egy önál­ló tanítóságot alapított. Idáig is volt ugyan két alelemi osztály, de ezek miudenikét a kántornak kellett ellátnia, kötelezve lévén folytonosan maga mellett egy segédet tartani; de mert nemcsak a kántor maga, hanem gyak­ran s épen télen, az iskolai szorgalom legdrágább idejébeu — a fölhalmazódott egyházi szolgálat miatt segéde is odahagyván az is­kolát, ennek következtében a tanítás csorbát szenvedett, hogy ez tel­jesen kiigazittassék, említett tanítóság által azt éri el a közönség, hogy önálló tanítója az egyházszolgálati segédkéz éstől egészeu elvo­natván, és másrészt a kántor vagy segéde is — t. i. ki a tanítást tényleg viszi, — a legszélsőbb lehetőségig a tanítási idő alatt az is­kolában lenni tartozván, a gyermekek az egész évi, törvényszabta szorgalomidő alatt pontosan s minden megszaggatás nélkül tanít­tatnak. Ennek gyakorlati kivételére úgy, mint egyéb, az iskolára tar­tozó 8 a törvények által megszabott ügyek kezelésére, ezúttal a gyű­lés hitfelekezeti iskola-széket is választott, melynek, mint tudva van, egész átalánosságban főbb teendői: iskoláiról, annak szükségleteiről gondoskodni egyrészt, a nevelés iránti buzgalmat terjeszteni más­részt, de a törvény által adott minden, még szigorúbb eszközökkel is élni a végett, hogy az iskolaköteles gyermekek csakugyan isko­lába járjanak. Ezen, a népnevelés érdekében fontos s a közbizalom szempont­jából szép állásra a következők választattak : Simon József, Molnár András, Czipó István, Csorba Mátyás, C/.ipó András, Nagy István, Balázs József, Gazics László, Simon János, Prokai Pál, Nagy Pál, Galorics Mihály, Lechner Ferencz, — a helybeli lelkészek : Babies János és Mérhelyi Lajos, tanitók: Vincze János és Greskovits Antal. Úgy vélem, e tények városunk lakosságának úgy értelmessége, mint a jó ügy, s különösebben vallása iránti buzgalmát sokkal haté­konyabban dicséri, hogysem ahhoz szóval bármit is adni fölösleges ne volna. Szabadjon mégis egy körülményt fölemlítenünk. Városunk la­kossága az izraelitákon kívül tulnyomólag földművesekből, mu ká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom