Eger - hetilap, 1869

1869-09-02 / 35. szám

277

házi, oi’ossi, nyiradonyi és nádudvari ele ni iskolák, összesen: 500 írtban 4) A végrendelet 10-ik pontjában L0 községbeli iskola-tanon- czok részére szánt 24 o. é. írt jutalomban részesittettek: a felső-zsol- czai, szendrői, szűcsi, ko npolthi, hevesi, jákói, orossi, nagyhalászi, hajdú doroghi és hajdú-böszörményi iskolák tanonczai, összesen 240 írtban.

— J ászberényböl tudósittatu ík. hogy ott, úgy Jász- Apáthiban is az iskolaszékek megalakittattak, az iskolák kath. jellege iránti végleges nyilatkozat azo.ibau akkorra tartatott főn, midőn a kath. autonómia megalakul és életbe lép; ellenben a jákóhal mi és jász-dósai kath. községek által kath. jellegű iskola föntartása közgylilésileg már elhatároztatok, s az iskolaszékek itt is azonnal megalakittattak.

— Az érsek kertben ma d. u 5 órakor tartandó katonai térzene műsora: 1) Összevonó-induló, Hajektöl. 2) Nyitány a „Kő- nigslieutenant“-hoz, Tittltöl. 3) Légköri hangok, keringő Strausstól.

4) „Der Erlkönig“ ballada. Esti dal. Schuberttől. 5) Ella-polka-fran- czia Hajektöl. 6) Nyitány a „Coriolan“ szomorujátékhoz, Beethoventől. 7) Csárdás 8) Zenészeti takarodó és visszavonuló Kamiitól.

— Hí bai sasi tás A lapinia inait sssá.niban „A parádi Anna-bálok“ czim alatt megjelent tárczaczikk 7-ik kikez lésében, a 2. és 3-ik sorban e helyett : „Luzsénszky báróné, hogy ugymondjam, nagyszerű eleganciájával“ — így olva<audó : Luzsénszky báróné, hogy ugymondjam, n é p s z e r ü eleganciájával.

— (Halálozások.) Meghaltak augusztus 26-tól szeptember

1-söig: Doboä Mária 6 hónapos, Hangácsi Anna 6 hónapos, Busta János 63 éves, Sós Rózái 3 hónapos, Solcz Anna 70 éves, Balázs András 67 éves, Komlósi Erszébet 3/4 éves, Rakusz János 14 éves, Ham- zus Márton 46 éves, Fejér Juliana 22 éves, Lengyel Anna 2 éves, Punyi Ign'icz téves, Cseh Béla 4 hónapos, Huszki Mihály 11 hónapos, Virág János 8 éves, Bóta Bernát 1 >/a éves. 8 a fi-, 8 a nőnemből, ossz.

16. Született a hét folytán 8 fiú, 10 leány, összesen 18. Házasságra lépett 3 pár.

Vegyesek.

t Király ö felsége aug. 24-én Pestre érkezvén, másnap hadi szemlét tartott a honvédcsapatok fölött,gr. Andrássy miniszter- elnök és az összes táborkar kíséretében. A szemle után egy század honvéd rendeltetett a palotaörizetre, s egy honvédszázados vette át a király körüli szolgálatot. Délután tábori szemle volt a vérmezön, 8 az esti vonattal egyenesen a brucki táborba utazott a király, hogy jelenlegyen a nagy hadgyakorlatokon.

t A honvédek katonai szemléje utáu ő Felsége a következő sorokat intézte József föherczeghez: „Kedves unokaöcsém, József főherczeg úr ! Különös megelégedésemre szolgált, hogy a mai alkalommal a honvéd-főtanosztályokuak katonai kiké- peztetésükbeni előmenetelről meggyőződtem ; minek folytán kellemesen indítva érzem Magamat, azon fáradhatlan buzgalomért, mely aránylag oly rövid idő alatt egyedül volt képes sikert eredményezni, a törzs- és főtiszt uraknak, valamint az altiszteknek és közlegénységnek, főkép pedig azon osztályok derék parancsnokainak teljes elismerésemet nyilvánítani. — Meg vagyok győződve, hogy ezen, most szétoszlandó első honvédtanosztályok tagjai az eddig tanúsított katonai jó szellemet továbbra is föntartandják ; főleg pedig azt a honvédkerületekbeu, valamint a zászlóalji járásokban kifejtendő működésök alkalmával az ujonan alakulandó osztályokra is át fogják származtatni. Kelt Budán, 1869. évi aug. 25-én. F er en c z József, s. k.

f Királyné ő Felsége szept. végén hir szerint Gödöllőre megy. Rudolf koronaherczeg és Gizella föherczegnő szintén meglátogatják őszszel Gödöllőt. Beszélik, hogy király ő líelsége a jövő öszszel meg fogja látogatni a határőrvidéket.

f Királyné ő F e 1 s é g e jelenleg pompás zászlószalagot hímez az első honvédzászlóalj lobogójára, melyet majd ünnepélyesen fognak fölszentelni.

f Adelegatiók befejezték intiködésöket. Az eltérő pontokra nézve közös ülés nélkül jutottak egyetértésre, kivéve a „Llo- yd-társalat jövedelmi adóját és a dunai monitorokat. E két eltérő pont fölött aug. 30-án közös ülés volt, melyben az előbbi pont 64 szavazattal 34 ellen, az utóbbi pedig 59 szavazattal 39 ellen, a magyar delegatio javaslata szerint fogadtatott el. A magyar delegátusok egyhangúlag szavaztak, s a magyarokkal szavazott néhány reichsrathi delegatus döntötte el a szavazás eredményét. A megszavazott közös budget 79,459,685 írtra rug. A delegatiók határozatai már megnyerték ő Felsége szentesítését. A reichsrathi delegatio zárltlésében gr. Beust beszédet tartván, többek közt monda: hogy ezen ülésszak eredményei oly jelenségek, melyek bizonyára külföl- »

dön is figyelembe fognak vétetni, és hatással lesznek a béke biztosítására.

f A magyar történeti kútfők ismét egy nagy értékű s nagy terjedelmű munkával fognak szaporodni. O herczegsége a prímás ugyanis Ka ius/, Náni)r primási levél - és könyvtár no kot megbízta, hogy az esztergomi két érseki, az esz ergoni káptalani, valamin: a pozsonyi káptalani levéltárak összes okmányai összegyűjt essenek, s „Mmuneuta Eeelesiae Strigonieusis“ czim alatt díszesen ki állítva köz rebocsáttassanak.

f Fiúméban közelebb egy óriási czáp it fogtak, melyet tulajdonosa Triesztben a Mauroni-szinházban közszemlére kiállított. Ez sn czápa hossza 18 láb, súlya 30 mázsa.

f A határőr vidéki erdők ügye egy vegyes bizottság kezébe került, mely már több ülést tartott. A bizottság következő tagokból áll: A közös hadügyminisztérium részéről Rossba- cher altábornagy (mint elnök), Koenig ezredes, ki hadügy miniszteri referens határőrvidéki kérdésekben, s Wessely, mari abrunni erdő- igazgató; — magyar-horvát részről tagjai a bizottságnak: Hi- deghéty miniszteri tanácsos a keresk. minisztériumban, Vértessy Sándor osztálytanácsos, szeptemvir s jelenleg gr. Andrássy elnöki titkára, Divald pénzügyminiszteri osztálytanácsos s végre Pászthor József, horvát földbirtokos. Kormányunk mindent megtesz, hogy ezen, hazánkat mélyen érdeklő kérdés ránk nézve kielégítő megoldást nyerjen.

fAkir. kuriaa Karagyorgyevics hg. ellen hozott azon ítéletet, mely szerint a herczeg vád alá helyezendő, megerösité, egyszersmind teljesité a herczeg azon kérését,'hogy kezesség mellett szabad lábra helyeztessék.

f A magyar honvédség fölszerelésére válla lkozott consortium kötelezte magát 83 ezer db. egyenruhának elkészítésére f. évi decz. végéig. Egy honvéd teljes ruházata mintegy 48 ftba kerül, s igy az idei ruházati költség közel 4 millió forintra rúg.

f Képviselőválasztás. Naszódon, az egy szavazat által megválasztott Papp Zsigmond orsz. képviselő leköszönése folytán uj választás volt. Az oláhok ismét visszavonultak, s csak 12 választó jelent meg, kik közül nyolcz, Porutiu Sámuel, kir. tanácsos, főkor- mányszéki titkárra szavazott.

f Abécsi egyetemhez Grünhut Samu izraelitát nevezték ki a kereskedelmi és váltójog tanárává.. O az első izraelita tanár a bécsi egyetemen.

t A Pesti Napló írja: Miután a horvát határőr vidéki kérdés napirenden van, nem lesz érdektelen, annak múltjára s keletkezésére vonatkozó néhány történeti adatot tenni közzé. A károly- városi, varasdi és báni határ 1580-ban keletkezett, több móriak család, főleg pedig számos keresztény család bevándorlása által, melyek Moldvából és Oláhországból menekültek magyar területre. E családokat II. Ferdinand 1597-ben a végvidék elhagyatott 70 várában telepítette le, a Kulpa és Uuna közt. II. Rudolf vallásszabadsággal és adómentességgel ruházta föl őket, de egyszersmind kötel- mökké tette a határoknak a török ellen való védelmét. Csak 1617- ben találunk említést egy horvát határőrvidéki főparancsnokról, kinek a kapitányok és lovagok engedelmeskedni tartoztak. Innét túl mindinkább erösbült a határőrvidék ; már 1652-ben 8800 fegyverfogható férfi számlált. 1687-ben 4000 szerb család települt le ugyanazon föltételek alatt a határőrvidéken ; a karlovitzi béke után pedig a török háborúk alatt elpusztult végvidék, a mostani Bánság és tót határőrvidék számos szerb család által telepíttetett be, kik a törökök elől menekültek, s igy támadt 1702-ben a fönebb eralitett va- rasdi, károlyvárosi és báni határőrvidék mellett a tót, mely a Száva mentében, a Maros és Tisza közt terül el. Ez utóbbi vidék a bécsi hadi tanács és kamara által kormányoztatott. I. Lipót már 1703-ban megkisérlé a varasdi ezred bekeblezését a horvát polgári hatóság alá, mi azonban I. Lipótnak ép oly kevéssé sikerült, mint II. Lipótnak szándoka, Zeugg szabad tengeri városnak szabad királyi várossá leendő emelése iránt. A határőrvidéki csapatok, csak az örökösödési háborúban szerveztettek legelőször, s ennek befejezte 1746-ban történt, midőn herczeg Sachsen Hildburghausen tábornok a károlyvárosi ezredben 4 gyalog- és egy huszárezredet, a varasdiban 2 gyalog- és egy huszárezredet állított föl. Gr. Batthyányi bán, a báni ezred területén szintén 2 gyalog- s egy huszárezredet, úgyszintén Engelshofen tábornok 1750-ben Tótországban 3 gyalog- és egy huszárezredet szervezett. 1760 ban a 90 évi fönállása után megszüntetett erdélyi határőrvidék, és 1765-ben a bánsági végvidék állíttatott föl, mely utóbbiban a 14 szá mu határőrvidéki ezred szervezhetett. 1769 ben parancsnoki nyelvül a német hozatott be, 1780-ban a huszárok megszüntettek ; 1798-ban az ezredek számokat kaptak 1-