Eger - hetilap, 1869
1869-08-26 / 34. szám
269 egyházi körmenet az eső miatt elmaradt, s a szokásos szent beszéd a serviták templomában tartatott meg. — Eger város képviselőtestülete múlt vasárnap gyűlést tartott, melynek tárgya azon kérdés eldöntése volt: vájjon a város kath. jellegű elemi iskolái ezentúl is kath. felekezetiek maradjanak-e, vagy pedig közöseknek nyilvánittassanak'? A jelenvolt 71 szavazó közül 25 a felekezeti, 46 pedig a közös iskolák mellett nyilatkozott, s ekkép Eger városa eddigi kath. iskolái 21 szótöbbséggel közöseknek nyilváníttattak. Megjegyezzük, hogy Egerben a katho- likusokon kivül csupán az izraeliták bírnak saját iskolával ezek azonban kinyilatkoztatták, hogy iskolájok felekezeti jellegét továbbra is főn fogják tartani. — „Az egri elemi iskolák történeti fejlődéséről“ hozzánk beküldött czikket egész terjedelmében nem közölhetvén, abból a következő adatokat veszszük át: A hatvani külvárosi, a veres-kut-utczai (károlyvárosi) és a czifra-külvárosi elemi iskolákat Pyrker egri érsek építtette, és rendezte be 1846. s 1847-ben. E czél- ra saját jövedelméből, az érsek-uradalmi levéltárban levő eredeti számadás szerint, 16,156 frt 45 krt adott ki váltópénzben; 1851-ben a czifi’a-külvárosi iskola teljes kiépítéséhez és fölszereléséhez, miután Pyrker érsek halála után bevégezetlenül maradt, 2446 frt 40 krral járult a jelenlegi érsek ő nagyméltósága. A makiári külvárosi iskola- épület a káptalan által szereztetett, s ugyanaz a tanító fizetéséhez még mainap is 105 frttal o. é. járul évenkint. 1854-ben az érsekség és a káptalan 10,000 pengőforintot ajánlott föl a Szala-külvárosban építendő iskolára. Ezek tehát, mint a kath. hitfelekezetet illető alapítványok, a czikkiró megjegyzése szerint, a városi katholikus hitfelekezet tulajdonát képezik, s tisztán kath. oktatási czélra fordítandók. — (Értesítés) A magyar orvosok és természetvizsgálók Fiúméban szept. 6—11-ig tartandó XIV-ik nagyülésébeni részvétre, — az „Eger“ múlt számában közlőiteken kivül, — még következő urak iraták be magukat: Greiner Miksa, Sir János, Vochler Alajos, Szele Andor, Czakó Pál, Tarnay János, Steinhäuser István Szabó Sándor, Katinczki Gyula és Vincze Alajos, — ezzel összesen 52 résztvevő. Ezúttal tisztelettel tudatom a t. ez. érdeklettekkel, hogy s z o m- baton, augusztus 28-án reggel 7 órakor az „Oroszlán“ vendéglőből csupán ezen alkalomra Hatvanig gyorskocsi indul. Jegyeket előre Bajzáth József úr kereskedésében lehet váltani. Egerben, aug. 24. 1869. Tóth István. — Kö s z ö n e tny i 1 v ánitá 8. Az egri „Fortuna“ czimü sorscsak akad, a ki figyelmeztet, hogy oroszlánok vagyunk, mely nemcsak feküdni tud, mint Vajda János, a jó Aristides, gunyolá egykor a magyart,— hanem ordítani is. Egyébiránt a pásztói czigány minden kifogás nélkül, lelkesen húzta a csárdásokat, noha palócz kocsisom azt mondá, hogy nagyon „rángatja,“ de én nem értek annyira hozzá. A vizipuskára nem történt meg a kisorsolás, miután a sorsjegyek nem keltek el. Úgy hallottam, a húzás 20. v. 25 én a kis-ka- szinóban fog megejtetni. A timsósnál 27-én volt a bál, és mondhatni, választékos, elegáns bál. A parádi kastély- és fürdőkért mindenesetre egyike a leggazdagabb és legszebb hortensia- kerteknek — mikből most a teremben egész erdőt találunk — és ez egyszerű szép díszítés ölén, fátyolfelhőkben, pacsuli hullámokban a legelegánsabb alakokat, kik hivatva vannak arra, hogy, ha az építészek igazat adnak Schlegelnek, a ki szerint az építészet megfagyott zene, igazoljanak engem, midőn mondom, hogy : a táncz a zene plasztikuma. Nem is múlik rajtok semmi. De á propos! szörnyű hőség van —; mégis azon csodálkozom, hogy e tánezoló szépek a helyett, hogy kipirulnának, többnyire halványak maradnak. Talán mint a bor, melyet hasztalan töltünk lefelé, mégis csak fölfelé megy — itt is a vért fölverő mozgás daczára az mind a szívre siet. . ? Ám ez nem tartozik reám, ki mint aesthetico-kiriticus, csak az apparens világot szemléli. — Egy kisaszonyt látok mégis, kinek arcza tejében úgy úszik a rózsa, mint mikor fehér bárányfelhőbe szökődik egy, a visszatekintő naptól pirosra csókolt égő felleg ... de bocsánat, majd a poezisba tévedek, pedig ez idő szerint is van Magyarországban elég bajuk a múzsáknak, ha Garay Alajos, Nyulassy Antal, Mandik meg én nem szutyongatjuk is. Hanem mindennél több az, hogy a democratico-liberalis világnak itt egy szomorú dolgot kell jelentenem : a respublika megbukott. — De ha a spanyolokat paskolja is a szabadelvű sajtó, hogy oly erősen gravitálnak a monarchia, ^illetőleg a korona felé, itt a közönséget mi megrovás sem érheti. O nem oka semminek, Hencz Mari kisjegytársulat, és tek. Simkovics Imre ur a legközelebb Egerben fölállítandó dologház fölépítésére 50—50 frtot, összesen 100 frtot kezemhez fizettek. Fogadják ez ügy érdemében hálás köszönetemet. Eger, aug. 25-én 1869. Tavasy Antal, polgármester. — A hevesmegyei jótékony nöegylet ez évi nagygyűlése nem, mint hirdetve volt, augusztus 29-én, hanem 30-án d. u. 3 órakor fog lakásomon megtartatni, — mit ezennel köztudomásra hozva, az egylet t. tagjait és pártolóit arra ismételten meghívom. Eger, 1869. aug. 24. Nánásy-Csernyus Amália, egyleti 1-ső alelnöknö. — (Halálozás). Hartmann János nagy-rhédei lelkész, f. hó 17-én, élte 60-ik évében meghalt. — Anyár folytán szárazság miatt panaszkodtunk, most pedig az ellenkező miatt aggódnak szőlősgazdáink, mert mintegy 10 nap óta alig volt egy pár tűrhetően szép napunk ; félni lehet, hogy a folytonos esőzés és borult idő sok kárt okoz szőlőinkben. — A hevesmegyei jótékony nöegylet, mint halljuk, műkedvelői hangversenyt szándékozik rendezni saját árvaháza javára. — A gőzmalom előtt, az oda búzát szállító kocsik gyakran annyira összetorlódnak, hogy nemcsak a kocsik, de a gyalogjárók előtt is elzárják a közlekedést. Fölhívjuk a városkapitányság figyelmét e calamitas megszüntetésére, nemcsak azért, mert ez a jó renddel ellenkezik, hanem mert könnyen szerencsétlenségek is történhetnek. — Az érsekkertben ma d. u. 5 órakor tartandó katonai térzene műsora: 1 Gerolsteini nagyherczegnő-induló. 2) Lövész-négyes, Strausstól. 3) Bevezetés és kar, Meyerbeer „Hugenották“ czimü operájából. 4) Annácska - gyorspolka. Hajektöl. 5) Nyitány Auber „Koronagyémántok“ czimü operájához. 6) „ A Kladeradatsch“ egyveleg Ludwigtól. 7) Egyveleg román nemzeti dalokból, Matektól. 8) „A hivaítalkereső“ induló, Rosenkranztól. — (Halálozások.) Meghaltak aug. 18-tól 25-ig: Hajnal Sándor 5 hónapos, Kovács Ignácz 50 éves, Szeberényi János 29 éves, Szegedi István V/2 éves, Káló Rózái 6; hónapos, Angyal Mária 69 éves, Liszkai József '/a éves, Horvát Mária 55 éves, Kovács Flórián 14 éves, Erdélyi András 5 éves, Drinoczky Anna 3/4 éves, Füstös Dezső 10 hónapos, Bóta Mária 5 éves. 8 a fi-, 5 a nőnemből, összesen 13. Született a hét folytán 7 fiú, 14 leány, összesen 21. Házasságra lépett 5 pár. asszony oka mindennek; ki szoborszert! alakjával mindenki figyelmét magára vonja, szeme kék egének világát, mint egy fényesebb, magasabban úszó aethert, révedezve az egészen pihenteti . . . az e- gészet elbájolja, mint mikor ugyanazon nap melege és világától nyíl az egész kert virága. — A parádi saisonnak nincs mindig tündére, de most ő a parádi tündér. Ám nehogy félremagyaráztassam — például a feleségem által — ha volna ! — jónak találom itt megjegyezni, hogy mindezek csak aesthetikai, objectiv Ítéletek, s úgy veendők, mint midőn Voltaire Racine drámáitól elragadtatva mondja: „s’il y a quelque chose sur la térré qui aproche de la perfection, c’ est célúi.“ ........... A Crouy comtesse most hajporozott fővel jelent meg. Olyan volt, mintegy karcsú bóbás kanári; mely nem kevésbbé kedves, mert bóbás, mint azért, mert kanári. De nehogy még igy is tán megap- rehendálja e hasonlatot, hozzá kell tennem, hogy ha, mint Mérynél olvastam, van kanári, mely: „úgy harap, mint egy angyal," bizonynyal lehet olyan is, mely teljesen olyan, mint egy angyal. Húzni az aszódi czigány, Lajos húzta, kinek különösen sok villany van hegedűjében. Szünóra alatt játszott egypár magyart is, midőn lelkünk ama borongó, specifieusan magyar elegiai érzésbe merült, — ám az éj nagy részét a hallgatók csekély élvezetére keringő és cze- perlikben töltötte le, mik, különösen a czeperlik, többnyire alig voltak egyebek ama hegyes tartusok éles „kirángatásánál.“ Mondanom sem kell, hogy a férfiak legnagyobb része pantalon, frakk s hasonnemti kabátokban jelent meg. Magyar ruha! fi done! hisz már csak a papok hordják. E- gyébiránt harmonious kedély és édességgel foly a mulatság, mígnem a nap, mely este . . . „lemenőben, tüzetrakott a felhőben“ ismét kezdé fölemelni szép sugáros fejét . . . ekkor elsuhogott a tündér, s azt mondá: „jó éjt.“ Különös, de mégis úgy volt; minden üresebb, borusabb, halványabb lett — s később, midőn elaludtunk, teljesen sötét. „Jó éjt!“ Zelemér.
