Eger - hetilap, 1869
1869-08-26 / 34. szám
VII. évfolyam 34. szám. Augusztus 26-án 1869. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 35 kr. — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzotl petit sorhely után 4, bélyegadó fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad.* a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch ff. könyvkereskedése S minden kir. postahivatal. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 írt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 47. sz. Egy pillantás honunk északi határain át. A szláv kérdés fejlődését figyelemmel kisérni, egyik legéletbevágóbb föladatunk, mert ez azon scylla-szikla, mely előtt államhajónkat sértetlenül elvezetni, oly sok gondunkba kerül. Alig értesültünk azon örömhírről, miszerint az osztrák minisztérium rendelet utján Gácsországba behozá a lengyel hivatalos nyelvet (f. é. okt. 1-jétöl), s visszaadá az országos alapítványokat tartományi kezelés alá, már is szomorú visszatolásokról szólnak az oroszországi tudósítások. A mondottakkal kapcsolatban történt meg az is, hogy Potoczky osztrák földészeti miniszter, a krakói gazdasági kiállítást megnyitó beszédében ezen föltűnő nyilatkozatot tévé: „Önök igen csudálkoz- nának, ha csak földészetröl, s nem egyszersmind politikáról is szó- lanék.“ Elismerte, hogy az eddig tett engedmények a lengyelséget még ki nem elégitendik, „no de bagyján — folytatá — hadd folyjon tovább is a küzdelem; de minden körülmények közt egyesüljön az a munkássággal, s maradjon meg a törvényes alapon, s igy e küzdelemnek végre is csak el kell az óhajtott czélhoz jutn i.“ Ez Ígéretet Potoczky az osztrák öszmi- niszterium beleegyezése nélkül bizonynyal nem tehette volna. így tehát, ha a lengyelek hazafias érzelmű földészügyérük tanácsát fo- gadandják, reményünk lehet egy erős Lengyelországhoz, mely az orosz házat azon perczben fejére gyújthatja, mihelyt az abból lábát Törökország felé kitenné. Egy erős s velünk bensöleg szövetkezett lengyel Gácsország a magyar korona birodalma szilárd fönállhatásának egyedüli biztosítéka. Lássuk azonban most az oroszok ellenmüködését. Mihelyt e nyelvgyilkosok tudomást vettek az osztrák minisztérium ez intézményéről, azonnal utasittattak a lengyelországi tisztviselők az oroszitás kérlelhetlen s buzgóbb folytatására. Most már nemcsak a lengyelek fosztatnak meg anyanyelvűktől, hanem a németek és zsidók is. Folyó év szept. 1-jétöl kezdve már a varsói evang. német gymnasiumban is csak orosz nyelven leend szabad előadásokat tartani, mig a kelettengerpati német tartományok ellenében (Estland, Kurland stb.), melyek németsége a czárok által megerősített okmányokkal volt biztosítva, most már hasonló bűnös erélylyel járnak el. A jelenleg uralgó czár mindehhez nem igen adná beleegyezését, ba a panszlavismus erélyes fejedelemjelöltje, t. i. az orosz trónutód, nem adna bátorítást a történtek végrehajtására. E fanatizált orosz fejedelemfival, ha egyszer az orosz trónra lép, nem csekély mérvben meggyülend bajunk ; ki tudja, mennyi magyar ifjúnak keilend a Kárpárok szorosainál, vagy a nagy lengyel síkságon hős halált halnia, hogy ezen, orosz ábrándképek által elvakitott uralkodó átlássa, miszerint az orosz eszmét csak minden magyar legyilkolt bulláin át lehet megvalósitni! Az ö eszközeiről, izgató működéséről talán nemsokára hallani fogunk a gácsországi és felsőmagyarországi ruthenek közt, s Dobrzánszkynak már-már feledett személyisége talán újra föléled, mert a lengyelek számára tett engedmények, orosz részről ellenséges föllépésnek tekintetnek, melynek most említett iránybani megtorlására váltig Ígérkeznek. A napokban még mindehhez egy hivatalnok is kiküldetett az orosz oktatásiigyérség kebeléből Varsóba,kinek azon érdekes föladat jutott osztályrészül,hogy a lengyel zsidók iskoláit orosz lábra helyezze! A ki tudja, hogy a lengyel zsidóság két harmada egy, minden más európai előtt érthetlen nyelvkeveréket használ — egy oly németlengyel nyelvkeveréket, melyet sem német, sem lengyel megérteni nem képes — az méltányolni fogja tudni ez úr föladatát. Mindeddig a zsidóságot illeti a dicsőség, hogy azon elvet, miszerint a társadalom tiszte, a gyermekek neveléséről gondoskodni, szigorúan föntartá; nem hiszszük, hogy e tekintet nélküli beavatkozását a kényuralomnak nyugodtan tűrnék, s ki ne vándorolnának Gácsországba s hozzánk. A zsidóság e nyomásából is láthatjuk, hogy mily nagy mesterei az oroszok a népmegsemmitésnek, ök nem azon helytelen rendszerre építik uralkodójuk kényuralmát, melyet nálunk II. József, a francziáknál III.Napoleon követett s követ, hogy t. i. a p o liti- kai joggyakorlatáért gazdagodásésjóléttel kell a polgárokat kárpótolni; mivel ök jól tudják, hogy e rendszer inkább elvezet a őzéitől, s az absolutismus, tudtán kívül, az általa elnyomott nép leghatalmasb fölszabaditójává lesz, mert minden gazdagulás egyéni és nemzeti független ülést eredményez, mig az elszegényedés, s nyomor rabszolgákat ad. (íme itt látható a közjogi alakulatok és közgazda- sági tünetek közti belső egybeftiggés!) Lengyelország nemzetgazdászati megsemmisítése tehát itt az első czél, ezért nyomják a zsidó vallásu lengyelséget, ezért tiltják a jószágvételt Lithvániában, hol csak orosz szerezhet ingatlant, minek azon eredménye lön, hogy most ott 100 ezer írt. értékű birtok 10 ezerért megvehető. Ezzel karöltve jár, hogy az értelmiség Szibériába, a lengyel nemzeti kath. egyház főpapjai pedig Oroszország belsejébe hurczoltatnak, igy most már 9 püspök közül csak még kettő van székhelyén. A lengyel fönemesség, mint minden aristokratia, nem fogja soká nélkülözhetni az udvari légkört, s lassankint Szent- Pétervárra vándorol, mig a nép azon gazdagitási kecsegtetóseknek enged, melyekben az orosz hitegetők oly kifogyhatlanok, s igy a leg- fontontosb két tényező meg lesz az uj rend számára nyerve, mig az önkény-nyomás súlyát a számra csekély, de annál lelkesb középosztály érzendi. — Talán nincs nemzet az egész világtörténetben, mely ily kiszámított aljassággal irtatott volna ki, s a művelt Európa mindezt hidegen nézi; nincs részvét, nincs kar, mely a népgyilkost földre terítené, kétségbe kell esnünk a polgárosulás szivnemesitő iránya fölött, midőn látjuk, hogy a sirt, hol egy oly lovagias, bátor nemzet sülyedt el, népek veszik körül, de részvétlenül, mert egyikben sem forr föl a vér ez európai rabszolgaság láttára. No de magát Oroszországot is sújtja jelenleg egy megmérhet- len mezőgazdasági csapás, mely az elhamarkodott reform gyászos eredménye. Itt is hason jelenség szemtanúi vagyunk, mely világszerte a négerek fölszabadítását követé. Ugyanis egy buta, iszákos, rost, a szabad munka fogalmával sem biró jobbágyi ősz tály egy ukáz által egyszerre szabad földtulajdonossá lön, igen természetes, hogy a renyheség'et gyermekkorától a legnagyobb élvezetnek tartó jobbágy nem fog most dolgozni, hanem arenyheség, iszákosság s erkölcstelen életnek adja magát, s igy nem csoda, ha mindenütt éhség kitörésétől félnek. A fölszabadult pór ijesztő mérvben szegényedik el; a munkakedv és szükséges eszközök egyaiánt hiányzanak nála; a pór a szabadság által semmi egyebet sem akar nyerni, mint — pálinkát! — Ehhez járúl még, hogy most belháboruval is el van az északi óriás foglalva, mivel a doni kozákok és kirgizek, mert erőszakosan görög-keleti vallásunkká akarták tenni, forradalmat indítottak, melynek elnyomására már 40,000 harczos küldetett. E néhány sorban ismeretettük az északi óriás jelen belállapo- tát, s e képből önök meg fogják maguknak fejthetni, hogy Románia miért nem fegyverkezik ellenünk, és a többi panszlavisták miért csendesek? Nem a mi barátságos testvéri érzelmeink győzték meg őket,
