Eger - hetilap, 1869
1869-08-12 / 32. szám
252 nyészetnek induló állati testek is; ide tartozik még a telegrafszemet is, mert a telegraf, községünk gúnyjára, mindig tele van aggatva valamivel. Az egyház érdekében is történt valami Kápolnán. Múlt hó 21-én temettünk el egy derék becsületes tiszta jellemű özvegyet F. K-f, ki is végrendeletileg 200 pfrtot hagyományozott templomunknak. Megérdemli, hogy ennyi kegyeletért kegyelettel emlékezzünk felőle. Itt egyszersmind alkalmat veszek magamnak, s legforróbb köszönetét szavazok egy mélyentisztelt ismeretlennek, valamint nt. Vincze Alajos tanár urnák, azon gyönyörű misekönyvekért, melyekkel fiók egyházainkat megajádékozni szíveskedtek. Időjárásunk egyáltalán nem változandó, hanem decidirt egyforma hőség uralkodik fölöttünk, mi a kukoricza, de különösen a dohánytermelőknek okoz legnagyobb forróságot, és minthogy itt a föld-bérletár aránylag igen drága (20—22 ft holdjáért) és soknak pénzforrását a dohány képezi, ha hamarosan nem ad esőt a jó Isten, szomorú téli esték lesznek a lyuk i korcsmában. Ad revidere ! K. B. Kérdések a földadóreform tárgyában. ') V. Ha az átlagos forgalmi érték választatnék azon arányszámnak, mely szerint a földadóalap szabályozandó lenne, — mely kereten belül lenne az arányszám kidolgozandó t. i. egyrészt a mivelési ágakat tekintve, azoknak főcsoportozatai úgymint szántóföld, rét és legelő után külön, szőlő és erdő után is külön ktilön-e, vagy minden mivelési ágra külön, vagy összesen valamennyire általában kiterjesztve? — vagy tekintve más részt a területet, az arányszám egész megyékre, adókerületeki-e, vagy az egyes községekre lenne-e meghatározandó ? VI. Mely eljárás alkalmazandó, ha a forgalmi értékről némely vidéken elegendő adatok nem találtatnak? és miképen eszközlendő ezen rendszer mellett a földadóalap igazítása azon mivelési ágaknál, melyek rendesen nem adásvevés tárgyai, például az erdőknél legelőknél, és nádasoknál ? VII. Mely közegekkel lenne a földadóalap igazítása végrehajtandó ? a pénzügyi kormány közegei, vagy pedig vegyes bizottságok által, melyekbe az érdekelt feleknek megfelelő befolyásuk lenne ? VIII. Ez utóbbi esetben miképen lehetne a helyi érdekek túlnyomó befolyását a helyes arányosság szempontjából megfelelőleg ellensúlyozni? IX. Elegendő biztositékot nyujtana-e a helyi és országos érdekek egyesítésére nézve, ha a földadóalap helyi kiigazítása az érdeklettek hozzájárulásával a pénzügyi kormány által kinevezett közeg, az illető vidék értelmisége által választott képviselő által közösen hajtatnék végre; — ha továbbá ezen igazítás eredményeit az illető vidékek választott küldöttjeiből alakult megyei bizottság felülvizsgálná, — és ha a pénzügyi kormány közege és a megyei bizottság között felmerült eltérő javaslatok felett egy részrehajlatlan országos bizott- ság határozna véglegesen. X. Az adóalapok igazításának eredménye hány évig szolgálhatna az adókivetés alapjául, és ki volna-e mondandó e tekintetben egy bizonyos időszak tartama ? XI. Nem tartatik-e czélszerüuek, hogy az uj kivetés után mutatkozó adóhányad százalékának változhatlansága legalább egy bizonyos, és mily hosszú időszakra biztositassék törvény által ? XII. A földadóalap kiigazítása után a mivelési ágakban előforduló változások az adóérdekében tekintetbe vétessenek-e, vagy pedig figyelmen kívül hagyassanak ? XIII. Ha a mivelési ágakban előforduló változások az adó érdekében ') Ezen kérdések közzétételénekczélja : hogy mindazok, kik a nagy fontosságú földadó iránt érdekeltséggel viseltetnek, és a kitűzött kérdések megfejtéséhez járulni kívánnak, pontonkint tárgyalt véleményeiket Korizmics László úrhoz Pestre, a magyar földhitelintézetbe (a borítékon kiteendö fölirással „földadóbeli szakbizott- mányi ügyben bérraentes“) legtovább f. é. aug. utólsó napjáig bekütdjék. felveendők, akkor mely kedvezményben részesitendök azon változások, melyek a jövedelem fokozásának czéljából költséggel eszközöltettek? ba pedig az érintett változások az adó tekintetében figyelembe nem veendők, — volna-e kivételnek helye? ha például a birtokos a szölőmivelé8sel végleg felhagy, vagy pedig az erdőállományhoz nem tartozó termő téren erdösit ? XIV. Azon esetben ha a mivelési ágak változásainak figyelembe vétele közgazdasági szempontból helyesnek nem látszanék, szükséges volna-e oly költséges javítások részére, mint például a rétöntözések sat. — ha azok a földadóalap kiigazítása után, tehát oly időben hajtatnának végre, melyben azoknak fentartási költségei a tiszta jövedelem megállapításánál többé tekintetbe nem vehetők, bizonyos adókedvezményeket biztosítani ? XV. Ha a mostani földadóalap revisiójától véleményező szerint az óhajtott sikeres eredménynek biztos elérése várható nem volna, tehát egy egészen uj katasteri rendszer alkalmazása látszanék szükségesnek — mely elvekre állapított földadórendszer javasoltatik ez esetben, és mely eljárás által volna az kivihető ? XVI. Nem tartatik-e szükségesnek, hogy az eddig adómentes udvar és háztelkek is, például a szántóföldek valamelyik osztályával ősz- szehasonlitva adó alá vonassanak ? Az egyenes adók iránti szakbizottmánynak 1869-ik i juniushó 30-án tartott üléséből. Korizmics László, s. k. elnök. Trzcsinski Gyula, s. k. jegyző. Városi és megyei hírek — (Értesítés.) Tisztelettel értesítem a t. ez. érdekletteket, miszerint a m. orvosok és természetvizsgálók szept. 6—11-én Fiúméban tartandó XIV. nagyülésbeni részvétre a bejelentési idő aug. 20-ig megbosszabbitatott. — Igazolási jegygyei ellátva levő résztvevők Budától Kanizsán s Trieszten át a tengeren Fiúméig oda és vissza első helyen 33 frt 22 krt, második helyen 24 frt 12 krt fizetnek o. értékben. Felkérem azon t. résztvevőket, kik az oda menetelre nézve akadályozva lennének, hogy igazolási jegyeiket nekem ang. 28-ig kézbesítsék, mert csak ezen jegyek előmutatása mellett vehetem át számukra az érmeket, topographiai leirást és napi közlönyöket. A mai napig következő urak iraták be magukat: Ury József, Ürményi Antal, Gráldi Nándor, Schikk Ignácz, Bródy Adolf, Lipkos József, Répássy László, Szele Flóris, Polonkay Endre, Balczerovits József, Belánszky Mór, Németh Mihály, Barcbetti Adolf, Köllner Lő- rincz, Babies István, Dr. Krammer Károly, Imre Miklós.*) Egerben, aug. 10-én, 1869. Tóth István. — Tűz volt ismét városunkban f. hó 9-éu déli 12 órakor ; a makiári külvárosban egy ház leégett. Régen fordult elő annyi tűz eset, mint pár hét óta s azért nem jut eszébe senkinek szigorú rendszabályokat életbe léptetni. Elmondhatjuk, hogy minket csupán az Isten őriz. — Érdekes mű olajfestmény-kiállitást rendezett Millier II. I. a minoriták épületében, mely naponkint 9—12 és 2—6 óráig látható belépti díj nélkül. — (Köszönet). A bevesmegyei honvédsegélyző egylet 252. számú aláírási ivén Gosztonyi József úr által következő hálás köszönettel vett gyűjtés eszközöltetett u. m. Jekelfalusy Kálmán 1 fr. Bukvenin Pál J fr. Gosztonyi János 25 fr. Beökönyi Viktor 25 fr. Kormos Rudolf 5 fr. Steinhäuser István 5 fr. Devics Károly 1 fr. összesen 63 ft. o. é. Mely kegyes adományok az egyleti pénztárba azonnal beszolgáltattak- König Endre, egyl. elnök. — A gyöngyösi takarékpénztár forgalma 1869. január 1-től junius végéig. Bevétel: készpénzmaradvány decz. 3l-ig 3597 frt 72 kr ; 5% betételek 141,540 ft 72 kr; 60/0 betételek 1927 ft 54 kr, különféle kamatok 4,995 ft 1 kr, különféle dijak 1678 ft 16 kr ; visz- szafizetett kölcsönök 129,306 ft. Letétek 244 ft 75 kr. Összes bevétel 283,289 ft 90 kr. Kiad á s. Betétvisszafizetések, 54,720 frt 74 kr ; ingatlan kölcsönre 5650 ft; előlegekre 2684 ft; váltóleszámítolás 210,651 ft; letétvisszafizetés 99 frt 90 kr; folyó, s tőke kamat visszafizetés 664 ft 35 kr, folyó költség és bútor 893 ft 7 kr ; tiszti s *) Az egri érseki lye. nyomdától pedig Tóth István vezetése mellett. Novotha János és Nyékv Gyula, a napi közlöny kiálitására. Szerk.
