Eger - hetilap, 1869

1869-01-07 / 1. szám

4 Csanádmegye battonyai kerületében Érkövy Adolfot akarják fölléptetni Glalz Antal ellen. Pest-Terézvárosban Gorove miniszter, volt képviselő ellenje- löltjeül Gerlóczy Károly pestvárosi főjegyző és Matyus Arisztid ne­veit emlegetik. A Józsefvárosban a jobboldaliak hir szerint Gyulay Pált akarják fölléptetni Csernátony ellenében. Szentkirályi Mór is föllép jelöltül. Kecskeméten a balközép Kis Miklóst, a szélsőbal Kossuth La­jost akarja megválasztani, s ha ez el nem fogadná, valószinüleg a száműzetésből hazatért László Károlyt, a mácsai puszta birtokosát léptetik föl. Sárosmegye zboroi kerületében a hírhedt Dobránszky ellen Holländer Leo (izraelita) készül föllépni. Szigetvárott. a bololdal bivei Bittó István ellenében Hegyessy Kálmánt léptették föl. A nyitra-vecsei kerületben Tóth Vilmos ellenében a balpárt Markhot Jánost jelölte ki képviselőül. Nagy Mártonban Hoffmann Pál egyetemi tanár és volt képvi­selő, 18 sopronmegyei helységből összegyűlt választói által újólag fölkéretett a képviselőség elfogadására. Beszterczebányán Ruttkay István eddigi követ ezúttal föllépni nem akar, s helyébe Szumrák Ernő, nem rég Londonból visszaérke­zett hazánkfia ajánltatik. Segesvárott Fabricius Károly volt deákpárti képviselőt haza­tértekor fáklyászenével fogadták. Újbóli megválasztatását bizonyos­nak mondják. Budán a választók egy kis része Kossuth Ferenczet tűzte ki jelöltül b. Eötvös József volt képviselő ellenében. Politikai hetiszemle. Kger, jan. 6. A török-görög viszály kiegyenlítése végett javaslóit conferen­tia, daczára az utóbbi időben érkezett ellenkező híreknek , végre mégis létre fogjöni. Az uj franczia hivatalos lap a „Journal Officiel“ írja, hogy a konstantinápolyi franczia nagykövetnek egy decz. 31-iki távirata szerint, a Porta is kész a conferentiában részt venni. Abban is megegyeztek a hatalmak, hogy Görögország képviselője tanács­kozó szavazattal a conferentiában résztvehessen. A hatalmak tehát a nevezett hivatalos lap szerint tökéletesen egyetértenek arra nézve, hogy a conferentia Parisban megnyittassék. Lavalette franczia külügyminiszter azt inditványozá, hogy az első összejövetel január 9-én tartassák. Eddig a „Journ. Off.“ A hatalmak a conferentia tkövetkező alapjai iránt egyeztek volna meg : a status quo föntar- sása Kréta szigetén; a török ultimátumban jelentett szigorú rend- mzabályok elhalasztása, és támogatása azon török követeléseknek, coelyek alapossága minden hatalmasság által elismertetik. — A bonferentiára vonatkozó hírek közül még csak azon, jan. 4-én Athen- 1 érkezett táviratot említjük meg, mely igy szól: „Delyanni Párá­ban sürgetöleg azon javaslatot tévé, hogy a conferentia megnyitása az ő, mint Görögország képviselője megérkezéséig a conferentia- tárgyalásokhoz, elhalasztassék. A görög kormány a conferentia elé emlékiratot terjesztend a krétai eseményekről a vizsgálatok kez­detétől fogva.“ Daczára a hivatalos és félhivatalos jelentéseknek, a conferentia sikerében mindenki kételkedik. Egy párisi tudósítás sze­rint, a hatalmak egyetértése a conferentia-kérdést illetőleg nem oly tökéletes, mint állítják. Görögország erősen készül a háborúra, 30 zászlóalj nemzet­őrséget s emellett 37 tartalékzászlóaljat alakit. A Porta elleni há­ború a görög népnél nagy népszerűséggel bir. Az athenei cselekvé­si comité fölkérte Garibaldit, hogy vegye át a görög szabadcsapatok fölött a parancsnokságot ; Garibaldi azonban egy olasz lap jelentése szerint ez ajánlatot egészségi tekintetekből visszautasította. A „P. Ll-“nak távirják Konstantinápolyból, hogy mintegy 2000 önkéntes érkezett már Görögországba, kik a Törökország elleni harczban résztvenni készülnek. Északamerika 4 millió dollárt kölcsönöz a görö­göknek, mely pénzen fegyvereket vásárolnak, és Athénbe szállítják. Szerbiában élénk rokonszenv uralkodik Görögország iránt, s többen állítják, hogy ha a háború kiüt, Szerbia nem marad semleges, hanem Görögország mellé fog állani. Sokszor jelentették már Konstantinápolyból a krétai fölkelés végét, de később kisült, hogy alaptalanul. A legújabb távsürgöny ez ügyről igy szól: „Épen most azon hiteles tudósítás érkezett, hogy az úgynevezett ideiglenes fölkelő-kormány és Kréta összes fölke- löi hódolatukat nyilvánítók a Portának.“ Ez talán mégis igaz végre. Furcsa lenne, ha a krétai ügy miatt épen akkor ütne ki a háború, midőn a fölkelés a szigeten teljesen megszűnt. A távirda meghozta, mit felelt Napoleon császár az újév alkat mából nála tisztelgett diplomatiai testületnek. A távsürgöny szerint, a császár beszédében örömmel emlékezett meg a békiilékenységröl, melytől a hatalmak áthatvák, s mely a fölmerülő súrlódásokat min­denkor kiegyenlité. Továbbá azon reményt fejezé ki, hogy az 1868. el fogja osztatni az aggodalmakat, s föntartja a civiíisált népeknek annyira szükséges békét.— Ez ugyan elég békésen hangzik, de nem hiszszük, hogy Napoleon császár maga is bíznék a béke föntartásá- ban. Hanem persze ő máskép nem nyilatkozhatott, nehogy idő előtt és talán ok nélkül (mert hiszen a háború el is maradhat) ré­mítse a világot, minek kétség nélkül nagyfontosságu következményei lennének az anyagi érdekek terén is.—Azojasz király újévi beszéde már kissé jobban megfelel a helyzetnek. 0 úgy nyilatkozott: hogy a jelen helyzet békés, ha azonban komolyabbá változnék, a hadse­regre fogna támaszkodni, mely mindig legszilárdabb biztosítékul szolgált Olaszország érdekeinek biztosítására. — Viktor Emánuei király tehát kardjára csapott, annak jeleül, hogy kész szembe nézni a viharral, melynek bekövetkezését nem tartja épen valószínűt­lennek. Romániában az izgatást folytatják Ausztria-Magyarország el­len. A nóta még mindig a régi: t. i. hogy Ausztria-Magyarország Romániát fenyegeti. Bratiano, az egykori hírhedt miniszter, most mint néptribun folytatja a miniszterkorában megkezdett dicsősége« szerepet. Múlt hó 27-én népgyiilést hivott egybe, melyben, tekintve a Magyaország és Ausztria részéről fenyegető veszélyt, a leggyor­sabb fölfegyverkezésre hívta föl a népet. A bukaresti követkamra f. hó 2-iki ülésében Carp követ interpellálta a kormányt Bratiano beszéde miatt, mire a miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kor­mány nem felelős valamely polgárnak beszédéért, melyet valamely gyülekezetben tart, minthogy az alkotmány biztosítja a gyülekezést jogot. Ugyancsak ezen interpellate folytán Bratiano kinyilatkoz­tatta, hogy ö mint egyszerű polgár beszélt. — Csak az a baj, hogy a kormány egyetért Bratianoval, s habár nyíltan kárhoztatni látszik is a hazánk elleni izgatásokat, titkon épen úgy foodorkodik ellenünk, mint Bratiano. A kis Románia addig nem nyugszik, mig jól a kör­mére nem koppantanak. Spanyolországban a dolgok nem a legjobban állanak. A cor- tesválasztásokról még most sincs tudva határozottan, mily szellem­ben ütöttek ki. De Rogy a köztársasági kormányformának nagy párt­ja van az országban, kitűnik a tartományok közigazgatási testüle­téinek közelebb végbement megválasztásából. Van az országban 41 tartomány, melyek közül 20 tartomány fővárosában köztársasági, 9-ben monarchiái s 12-ban vegyes tisztviselöség választatott. E vá­lasztásoknál tehát a köztársasági elv győzött, mi nem jó jel a mo­narchia híveire nézve. A monarchicus lapok ugyan ez eredményt an­nak tulajdonítják, hogy a monarchisták nem vettek teljes számbau részt a választásokban ; de vájjon úgy van-e? az más kérdés. A carlisták is erősen mozognak, és sok gondot okoznak a kor­mánynak, mely őrszemmel tartja őket. Cuba szigetén is a lázadás folyvást tart, úgy hogy a kormány ismételve segélyesapatokat volt kénytelen oda küldeni az ottani kormánysereg erősbitésére. Úgy látszik, hogy a lázadókat az Egyesült-Államok titkon támogatják. A „YViener Tagblatt“-nak távirják Párából, hogy igen komoly tudósítások érkeztek Spanyolországból, melyek közlésétől azonban a kormány tartózkodik. Levelezés. Tisza-Füred, jan. 1. A jövő tavaszkor városunkban mindkét, kér. kath. s helv. hit­vallású felekezet uj elemi tanodát akar emelni; emez emeleteset, s pedig nem leányágra, hogy minden egyes nemzedék kidültével uj iskolai épületet kelljen állítania, hanem tartósat, szilárdat, úgy a mint kell. Mert a mai korhoz nem az illik, hogy tündérsziklavárakat, hanem hogy szellemileg, mint anyagilag egyiránt ékes, erős népis­kolákat hagyjon az utókorra, mely kegyeletesebben, sőt büszkébben fog a szellemiség ezen váraira nézni, mint ama sasfészkek romjaira, melyek egykor, a feudális korszakban az ököljognak valának védbástyái. E fenséges czélból a protestáns felekezetnek itt már eddig is sok szép önkéntes áldozatai vannak, melyek, mint a szeretet meze­jének aranyvirágai, mint a pelikán madár önfeláldozó készsége, fön- nen hirdetik az egyes önmegtagadó keblek magasztos erényeit. Mi által már képesítve is lön, a város közepén egy szép, terjedelmes, az­előtt úri lakhelyül szolgált telket 3000 fton megvennie, hová már, több lakhely lévén rajta, tanítóit, magas hivatásukhoz illöleg, hogy kényelemben legyenek, el is helyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom