Eger - hetilap, 1869

1869-07-29 / 30. szám

236

igazságügy; Latour d’ Auvergne herczeg külügy; Forcade la Ro- quette beltigy; Magne pénzügy; Niell tábornagy hadiigy ; Rigault de Genouilly tengerészet; Bordeaux oktatásügy; Greasier közmunkaügy; Le Roux földmüvelésügy. Az államtanács elnökévé Chas- seloup neveztetett ki; a császári ház miniszterévé gedig Vaillant tábornagy. — Ma tehát mindenekfölött az uj franczia cabinet felé fordul az általános figyelem. A franczia lapok különböző ítéletet mondanak az uj minisztériumról. A „Liberté“ logica néikiili minisztériumnak nevezi; az „Union“ lap azt mondja, hogy az uj minisztérium szerkezete III. Napoleon zavaráról tesz tanúbizonyságot. A „France“ megjegyzi, hogy az uj minisztérium semmi politikát nem jelez, csupán átmeneti. Különben a jelen körülmények közt lehetetlen volna az uj minisztériumnak valami nagyon jellemző politikai jelentőséget adni, s azért se nagyítani se kicsinyíteni nem kell ama mű fontosságát, melynek felelősségét az uj férfiak magukra vállalták. — Rou- her a senatus elnökévé lett kinevezve, mit sokan a nevezett állam- férfiú tökéletes rehabilitátiója gyanánt tekintenek. A lapok bizonyos meglepetésekről szólanak, melyet részint Rouher készít elő, részint a császár. Amaz szabadelvüsége által akarná meglepni a senatmt; a császár pedig a borbehozatali adó eltörlését hozta volna szóba, mi a párisiakat csakugyan meglepné. A politikai pártok végre a hosszas discussiók után abban állapodtak meg, hogy addig semmi manifesztumot, nem tesznek közzé, inig a kamra ismét együtt nem lesz, s a kilátásba helyezett tervek testté nem lettek.

Spanyolországban nem szűnik a zavargás, úgy hogy a zavar gó ellem mindinkább fenyegetőbb álláspontot kezd elfoglalni nem csak a fővárosban, hanem az ország más tekintélyesebb városaiban is, miért Serrano egy rendelete által kénytelen életbe léptetni az 1821-iki térvényt, mely az összeesküvések és fegyveres csapatok elnyomására vonatkozik. Ha az „Impercial“-nak hitelt adhatunk, már Serrano, Prim és Rivero ellen is összeesküdtek az elégületlenek. Nem csoda tehát, ha a kormány a legszigorúbb rendszabályokhoz lesz kénytelen nyúlni. Az „Esperanza“ mint valami rendkívüli dolgot említi és dicsekszik, hogy Primm egy nagyszerű banquette re hívta meg a liberális lapok igazgatóit, s mig némelyek nagy örömet mutatnak e meghívás fölött, addig két tekintélyes lap igazgatója nem tud örvendeni e megtiszteltetésnek. Hogy mi czélja volt ezzel a senatus elnökének ? nem nehéz kitalálni. Mondják azt is, hogy nemsokára republikánus gyűlés fog tartatni Madridban.

A római ügyeket némely lapok sötét színben állítja olvasóik elé. Azonban más hitelt érdemlő forrásokból származott tudósításokból látjuk, hogy se a római kúria, se a pápa nem beteg, mint általánosan hirlelik. A franczia megszálló csapatok visszahívására Napóleon nem is gondol s mint a római kúria párisi képviselője egyik jelentése mondja: a franczia lobogó nem csak a zsinatott,hanem e szent széket is oltalmazni fogja. A pápa egészségi állapotát illetőleg pedig olasz lapokat kell olvasnunk, hogy meggyőződjünk, miszerint a 77 éves aggastyán nem oly közel áll a koporsóhoz, mint kürtölik.

Angolország népe még folyvást feszült figyelem és kíváncsisággal kiséri az egyházbill tárgyalását. A felsőház által tett módosítások f. hó 14-én kerültek tárgyalás alá az alsóházban. A ház zsúfolásig megtelt hallgatókkal. A miniszterelnök kijelenté, hogy a kormány nem fogadhatja el a felsöház módosításait. Heves és szenvedélyes vita fejlődött ki egyes módositványok felett oly annyira,hogy több oldalról az elnapolás követeltetett. Csak nehezen sikerült a pártvezéreknek a csöndet helyreállítani. E lapok köre nem engedi, hogy a részletes tárgyalás alatt kifejlett vitákat jellezzük; a fentebbieket csak azért irtuk le, hogy az egyházbill iránti angol érdekeltségről mi is említést tegyünk, miután előbbi számainkban is figyelemmel kísértük e fontos angol ügyet.

Kérdések a földadóreform tárgyában >)•

A magyar k. pénzügyminiszter ur által az adóreform ügyében íelhivott szakbizottmány, kívánatosnak tartván a hazánkban oly kiváló fontossággal biró földadó ügy iránt az érdeklődő közönségben és szakértőknél figyelmet és részvétet ébreszteni, és eszmecsere által a nézetek tisztulását előmozdítani, szives véleményezés végett az alább következő kérdéseket vélte köztudomásra hozni; s ez alkalommal a nélkül, hogy a nézetek szabad nyilvánulását korlátolni akarná, né') Ezen kérdések közzétételének czélja : hogy mindazok, kik a nagy fontosságú földadó iránt érdekeltséggel viseltetnek, és a kitűzött kérdések megfejtéséhez járulni kívánnak, pontonkint tárgyalt véleményeiket Korizmics László úrhoz Pestre, a magyar földhitelintézetbe (a borítékon kiteendö fölirással „földadóbeli szakbizott- mányi ügyben bérmentes“) legtovább f. é. aug. utólsó napjáig beküldjék.

mely momentumok kiemelését látja szükségesnek, melyek tekintettel a földadó rendszereknek más adó nemek rendszereitől különböző jellegeire, a létesítendő reformnál különösen figyelembe veendők.

Köztudomás szerint a földadó megállapithatása, kivethetése , és beszedése czóljából a földadó tárgyai kiterjedésök és jövedelműk, vagy értékök után, egy rendszeres katasterben vétetnek fel és ezen kataster nnképeni kidolgozásában sarkallik a földadó rendszer minősége és iránya.

Ily kataster készítése hosszú ideig tartó s igen költséges előmunkálatokat igényel, és már ezen okokból sem újitathatik meg oly gyakran, mint a kivetési kulcs más adónemeknél. —

Ezenkívül azonban az egyszer megállapított kivetési alap hosz- szabb idejű tartamának, vagy épen állandóságának meghatározása azon sarkalatos közgazdasági elveken alapul, hogy gyakori adóemelés által a gazdasági ipar és szorgalom ne sujtassék, s miután a földadó az általa illetett földbirtok értékének oly részét veszi el, mely az adóteher tőkéjének megfelel, a földadó gyakori változtatása által a földérték viszonyai gyakran meg ne zavartassanak.

Mig tehát legalább nálunk a többi adónemeknél a kivetés többnyire évenkint megújítható, a létező tényleges viszonyok szerint, addig a földadó rendszere bizonyos állandóságot igényel.

Ha tehát mindamellett, hogy a nálunk fenálló kivetési kulcs nem a régibb időből származik, hanem aránylag rövid idő óta van gyakorlatban, még is annak változtatás?, illetőleg javítása közérdekű kérdéssé fejlődött, úgy annak valódi okát a földadó nagyobb mérvű aránytalanságában kell keresnünk.

Mivel pedig az adóterhe, habár nagy is, kevésbé nyomasztó, ha azt az adózók vállai egyaránt viselik; tehát az adófizetés és beszedés helyes arányszerinti felosztás által könnyítetik , az eddigi aránytalanság okait kell hogy felismerjük.

Ezen aránytalanság oka azon kívül, hogy az adó kataster igen kedvezőtlen viszonyok közt jött létre, hogy továbbá az utolsó 10 —15 évben újabb közlekedési eszközök létesülése folytán sok vidéken a termelési és értókesithetési viszonyok kedvező lendületet nyertek, mig épen ez által más vidékektől ezen addig élvezett előnyök elvonattak — főleg abban keresendő, hogy az adó alá vett jövedelem becslésénél oly tényezők vétettek számba, melyek már akkor sem feleltek meg a létezett tényleges viszonyoknak ; mások pedig az akkori gazdasági rendszerből és azóta megváltozott gazdasági viszonyokból merítettek, és igy ezen tényezők is heterogen elemekből állíttattak össze.

Ezen tényezők egyike példáúl az 1824-ik évben létezett terményárak átlagából vétetett, inig a nyers termést mint második tényezőt az 1850-ben létezett termelési állapot szerint kellett volna felvenni. A mivelési költség fejében pedig a brutto jövedelemből levonandó százalék, ismét az örökös tartományokban szerzett adatok és az 1824-ik évben íétezett munkabérek alapján állapíttatott meg.

Midőn ezen egymástól oly különböző időszakok és viszonyok adatai nyomán nem jöhetett létre oly eredmény, mely a tényleges állapotnak megfelelt volna, már a munka kidolgozásánál hintetett el az aránytalanság csirája.

Ennek fölemlitését főleg azért tartotta szükségesnek a szakbizottmány, hogy ezen körülményekből kimutathassa , miszerint a létező aránytalanságnak alapos kiigazítását az említett tényezők megtartása mellett elérni nem lehet, és hogy ezen okból az adó kiigazításra vonatkozó javaslatok ez irányban a következő kérdéseknél figyelembe sem vétettek; mert a földadóreforni végczélja és feladata oly kivetési alap létesítése, melyen az országgyülósileg megállapítandó földadó a mostani viszonyoknak megfelelöleg, helyes arány szerint felosztathassák, és mely ennélfogva hosszabb időre is maradhasson.

(Folyt, köv.)

Városi és vidéki hírek.

— (Ezüst mise.) Az egri fökáptalan két tagja ünnepié legközelebb áldozársága huszonötödik évfordulóját. Tárkányi B. József úr f. hó 25-én, Pánthy Endre úr pedig 26-án.

— Az angolkisasszonyok egri intézete külső növendékei f. hó 27. és 28-án állották ki vizsgájukat és pedig fényes süker- rel. A belső növendékek vizsgái auguszt. 4. és 5-én fognak megtartatni.

— (E r t e s i t é s.) Illetékes helyről vett megbízás folytán tisztelettel értesítem a t. ez. érdekletteket, hogy mindazok, kik a m. orvosok és természetvizsgálók f. évi szeptember 6-ától 11-ig Fiúméban tartandó XIV. nagygyűlésben résztvenni óhajtanak , a 6 frt beiratási dijat nálam vagy Jen tsch G. úrnál augusztus 15-ig letehetik, mert igy igazolási jegyeiket megkapván, ezek elömutatása mellett a vasF