Eger - hetilap, 1869
1869-07-22 / 29. szám
228 agyaglábii colossus nak fog nem sokára felismertetni. Beszédében sem rhetorikai erő nincs, sem gondolat, sem gyakorlati ismeret s tájékozottság, a stylus pedig annyira összekuszált, oly ügyetlenül kezelt, hogy a szegény tudósítók sokszor agyonkinozzák magukat, mig Tisza gondolatai iránt tisztába jutnak. Ha ilyen a pártvezér, milyenek még a közvitézek? Si hoc in viridi, quid in arido? ________ Cs. Gy. Politikai hetiszemle. Francziaország ma azon szerencsés, hogy a politikai lapokat tárgyhiányból kisegítheti. A porosz lapok ma alig tudnának írni valamit, ha Francziaországban miniszterkrisis nem áll be, mert mióta a porosz király négy hétre az emsi fürdőbe utazott, azóta Berlinben teljes politikai szélcsend uralkodik. A franczia törvényhozó testület f. hó 13-iki ülésében az elnök fölolvasá az elnapolási rendeletet. Mig a kamra elnapoltatok, addig a minisztérium fog újjá alakulni. Franczia tudósítások szerint Rouher visszautosította a senatus elnökségét, ö egészen magánéletbe akar visszavonulni. Alig nehány nap múlva, már tudni fogjuk az uj miniszterek neveit. Neveket már most is emlegetnek a lapok, de hogy semmit meg ne előzzünk, az alakulást bevárjuk. Anuyi bizonyos, hogy a középpárt tagjai nem igen sietnek a miniszteri tárczákért. A császár mindent elkövet, csakhogy elfogadható minisztériumot hozzon létre. A spanyol kortesttlések is egész okt. 10-ig eloapoltattak, s ez idő alatt egy nyolcz tasru bizottmány fog az alkotmány integritása felett őrködni. Midőn Prim a 13-iki kortesülésben a miniszteri névsort előterjesztő, kijelenté egyszersmind, hogy a kormány által követendő politika teljesen megfelelend a forradalom politikájának s hogy a kormány minden reactionarius kísérletek ellen erélyesen fog föllépni. A lajtántúl a vörös könyv és a delegatiók ülései mellett a közvéleményt és lapokat még mindig a linczi püspök esete, s a brünni munkások véres összeütközése a rendőrséggel és katonákkal foglal- kodtatja. Mint olvasóink előtt tudva van a linczi püspök Rüdigier Ferencz József, múlt évi szeptember havában föpásztori levelet szándékozott intézni hiveihez, melyben az uj vallási és iskolai törvények alkalmából erősen hangsúlyozva a kath. tant, a polgári házasságot kath. szempontból tiltott viszonynak nevezi sat. s óvja a híveket, hogy ha katholikusok kívánnak maradni, mindenekelőtt a kath. hitágazatokat tartsák meg és kövessék. A rendőrség e körlevelet még a nyomdában lefoglalta, az tehát szét sem küldethetett, s a püspök törvényszék elé állíttatott. A püspök hivatkozva a concorda- tum XIY. szakaszára, mely hasonló esetekben külön bíróságokat rendel és megenged, tiltakozott a törvényszék illetékessége ellen; mindamellett az esküdtszék a püspököt, mint távollevőt f. hó 12-én Linczben 14 napi fogságra elitélte a rendzavarás megkísérlése miatt. Az államiigyész 6 hónapot kért. A távollevő püspököt ez esküdtszéki tárgyalásnál hivatalból dr. Kiszling ügyvéd képviselte, ki a szabadság nevében fölmentetését kérte, miután a püspök saját szempontjából csak azt tette, mit a birlapirók tesznek, nézetét nyilvánitá az uj törvények felett, a nélkül, hogy azok ellen izgatott volna, sőt épen ellenkezőleg körlevele végén híveit az ő Felsége iránti hűségre inti és fölhívja. Ö Felsége kegyelemből a püspököt az ítélettől fölmentette. Elfogadta-e e kegyelmet ? a lapok tudósításai e kérdésre nézve nem hoztak megegyező választ; sőt némelyek határozottan állítják, hogy el sem fogadhatta, mert a törvényszék illetékessége ellen mindig tiltakozott. A brünni munkás-kravall f. hó 12-ik és 13-án a mily váratlanul keletkezett, ép oly sajnálatos vérengzéssel végződött. Okát a kra- valloknak most nyomozzák, és bizonyára mélyebben keresendő, mint pusztán azon hirben, hogy a rendőrség egy helybeli takácsmunkás embert elfogott, s az kegyetlen barbarismussal felakasztatott. E hirben különben annyi való, hogy egy munkás, kit a rendőrség bevitt, éjjel magát felakasztotta. Némelyek tudni vélik, hogy a kravallok alkalmával communistikus irányok is mutatkoztak. Az összeütközésnek néhány halott és több sebesült lett áldozata. Nők és gyermekek is résztvettek a harezban. Eddig több elfogatás történt, s a nyomozás szigorúan folytattatik. Levelezés. Balaton Füred, jul. 16-án. T. szerkesztő ur! A ki fürdőkurát használ, annak minden komolyabb foglalkozást mellőznie kell. Én is gyógyulni jöttem ide, azért ne várjon ön tőlem sem hosszú, sem szabatos levelet. Ennyit mentségül, ha adataim halmazát a Csáky szalmájához hasonlónak találandja. Mint udvarias ember, az időjárással kezdem. Az egész junius hideg és szeles volt; megjárták, a kik korán jöttek, mert ha a savó- és ásványvíz ivásban nem is, de a fürdésben, mi itt a kúra egyik főtényezője, akadályozva voltak. Csak julius elején fordult az idő jobbra, habár a hűvös, szeles napok eddig e hóban is gyakoriak voltak, s néhányszor esőnk is volt, úgy hogy a teljesen szép, meleg napokat egy félkezü ember is nehézség nélkül megszámlálhatná uj- jain. Egyébiránt, a mint az újságokból látom, másutt sem igen van különben. A fürdő-életnek nélkülözhetlen föltétele a szórakozás, azt mondja dr. Pete Zsigmond „Fürdői Életrendjében. Elhiszem, de ön is elhiheti nekem, hogy a fürdő-életnél nincs unalmasabb valami, kivált azokra nézve, kik folytonos munkához vannak szokva Sokat hallottam itt unalomról panaszkodni, kivételt talán csak azon hölgyek képeznek, kik egész istenadta nap öltözködnek. Meg nem foghatom, mi gyönyörűséget talál valaki abban, ha napjában négyszer- ötször más toiletteben mutogathatja magát, pedig ilyenek itt számosán vannak. A fényűzés, melyet itt a nők kifejtenek, meglepő, némely nő bátran kereskedést nyithatna ruháiból. Mondanom sem kell talán, hogy a férfiakat e vád nem illeti. Tán nem lesz érdektelen, ha elmondom, mikép morzsoljuk le egyik órát a másik után. Reggel 6% órától «-ig czigányzene és sé- tálás mellett általános savó , illetőleg ásványvíz ivás a sétányon, mely árnyékosabb is, nagyobb is, portalanabb is lehetne, mint a minő. Ezután következik a reggelizés, később a fürdés a Balatonban ; meleg és hideg kádfürdők is vannak a fürdőházban, de ezeket aránylag kevesen használják. A többi időt délig sétálással töltjük, s mi férfiak gyönvŐrködünk a szép nőkben, ők pedig — saját toilettc- jökben. A délután nagy része ismét sétálással és újságolvasással telik el; de a kártyának is jó kelete van a férfiak közt, mig a nők ozsonna idejéig otthon komotizálnak és toilettejökkel foglalkoznak. Öt órakor Latabár színtársulata előadást tart, melyre háromszori trombitaszóval hívogatják a publicumot, mely azonban nem nagy pártolást tanúsít, bár a társulat elég jó és szorgalmas. Este hét óra kor ismét zene van a sétányon, hol ezalatt hullámzik a nép, suhognak a selyemruhák s futkos a sok gyermek, mint valami szétreb- bentett csirkesereg. Vacsora után, ha az idő kedvező, még egy kicsit sétálunk, azután haza takarodunk aludni, de ez nem oly könnyű dolog éjfél előtt, mint az ember gondolná, mert a folytonos ajtócsap kodást, csengetést, nyivákolást sat., mi ilyenkor füleinket gyönyörködteti, előbb meg kell szoknunk. Van egy kis kölcsönkönyvtár is, melyet azonban kevesen vesznek igénybe. Néha tánczestély is van, de ezek sem örvendenek nagy pártolásnak, mert nagyon kevés tánczképes fiatal ember van itt, a nők pedig csak nem tánczolhatnak egymással. A Balatonon egy pálosénak is áll a közönség rendelkezésére jó pénzért, de a mulatság e neme sem örvend nagy részvétnek. Kirándulások a vidékre ritkán fordulnak elő, három heti ittlétem alatt a „Kisfaludy“ gőzös, mely naponkint kétszer szállítja a vendégeket Siófokról Füredre és vissza, egyetlen-egyszer tett kirándulást a Badacsony felé, mely alkalmat szép számmal siettek a fürdővendégek fölhasználni a Balaton vidéke megtekintésére — este. A vendégek száma, kik itt a fürdőidény alatt eddig megfordultak, a még itt tartózkodókkal együtt, mintegy 700-ra rúghat, s aránytalanul nagyobb részök az emancipált osztályhoz tartozik, miért is a német szó itt túlnyomó. A szépnem aránytalanul nagy számmal van képviselve, — hogy minek jele ez? annak megítélését t. szerkesztő ur bölcseségére bízom.') Tegnap érkezett ide Horváth Boldizsár igazságügyminiszter, ki mint ballom, csak pár napot fog itt tölteni családja körében, mely már körülbelül tiz nap óta itt tartózkodik. Találkoztam Jókaival is, ki szintén családjával van itt. Egerből is van néhány vendég, névszerint Stanczel ügyvéd nejével, özv. Gyulay Pálné, Zsoldos Malvina, Simkovics Izabella s egykét izraelita. Három bő savanyuviz-forrása van Fürednek, de csak kettő van használatban, a harmadik, mint mondják, tiz ölnyi mélységben van, s most dolgoznak rajta, hogy használható állapotba tegyék. E források vize olvasztó, s a gyengébbek közé tartozik. Naponkint több száz üveget töltenek meg vele, iivegenkint 5 krjával, hogy Pesten s másutt jó pénzt kapjanak érte a kereskedők. Különben a kút- nál mindenki maga meríthet, a mennyit akar, ingyen. *) Nem illik kitalálnom. Szerte.
