Eger - hetilap, 1869
1869-07-15 / 28. szám
219 Politikai hetiszemle. A porosz lapoknak bő anyagot nyújt Bismarck grófnak varzi- ni magányába történt visszavonulása. Állítólag a gróf elbocsáttatását kérelmezte volna, de a király nem fogadván el lemondását, határozatlan időre szabadságot nyert. Némelyek a szabadelvűek közül szép reményeket fűznek ez eseményekhez, s reményük, hogy a a porosz minisztérium nem soká állhatja ki a szabadelvű párt támadásait. A mérsékeltebbek pedig attól tartanak, hogy Heydt, Eulenburg és Mühler miniszterek nagyobb befolyást nyernek igy, s jobban szembeállanak a népképviselettel. Arra el lehetünk készülve, hogy az októberben összeülendő porosz országgyűlésben az ellenzék határozottabb állást fog venni. Valami bajnak csakugyan kell lenni Poroszországban, mert az országgyülésrei előkészületek Bismarck közreműködése nélkül történnek, még azok is, melyek a nevezetesebb belügyi reformokra vonatkoznak ; továbbá gyanús azon körülmény is, hogy Heydt miniszter sem akarja vezetni a minisztériumot, s ettől lölmentetni kéri magát. A Párisból érkező tudósítások minden egyebet háttérbe szorita- nak, s majd nem csupán a kamarai ülésekkel foglalkoznak. Mint tudjuk, az ellenzék nagyon megerősödött a legközelebbi választások alkalmával, s mint a „Constitutionnel“ mondja, az ország tendentiáját elég világosan jelöli az 1869-iki választás, t. i. szabadelvű módosítások szükségességét jelzi. A „Patrie“ szerint ugyanis a szabadelvű áramlatnak ma ellenállni, vagy azt Franczirszágban leküzdeni akarni oly vállalat volna, melyre többé senkisem gondol, s a kormány az első, mely elismeri és kimondja: hogy csak az a kérdés, miképen, és melyik pillanatban kell kielégíteni amaz érzületet. A „Patrie“ pedig Rouher (államminiszter) lapja, és már beismeri, hogy a közvéleményt ki kell elégíteni, s hogy az eddigi személyes redszer helyett a parlamenti rendszert kell a kormánynak követni. Több lap azt is állítja, hogy a miniszterek leköszöntek s hogy az új minisztérium alakításával Rouher bízatott meg. Különben mielőtt e hírnek hitelt adnánk, be kell várnunk a bővebbi tudósításokat. Kragujeváczból jelentik, hogy az alkotmányi bizottság befejezte az alkotmányi javaslatot; e javaslat valamennyi polgár egyenjogúságát mondja ki, s elfogadja a miniszter felelősségi elvet, a sajtó- szabadságot, a bírói testület függetlenségét, valamint a községekjauto- nomiáját. A szkupstina, s a herczeg képezik a törvényhozó hatalmat. A követek 3 évre választatnak. A trónörökség az Obrenovits dynastia férfi ágát illeti. A senatus tanácskozási testületként továbbra is fen- hagyatik. Az olasz lapok mindig a Lobbia-féle ügygyei foglalkoznak. Az eddigi nyomozások azon eredményre vezettek, hogy a dohány regie megszavazásában a jobboldali képviselők közül egy sincs compromit- tálva; Crispi pedig, ki ugyszólva maga idézte elő a botrányt, nem tudja magát kitisztázni. — Viktor Emánuel, florenczi tudósitások szerint, piemonti földre utazott, s ebből azt következtetik, hogy a politikai helyzetben nem fognak tetemes változások történni, legalább egyhamar nem. Spanyolországnak a belga lapok királyt látszanak ajánlani, midőn arról beszélnek, hogy a franczia kormány Jeromos király fiát igyekszik Spanyolország trónjára ültetni. Ez ugyan elhamarkodott dolog még; de annyi bizonyos, hogy Napoleon nem szívesen látná a spanyol koronát Montpensier herczeg fején. A sok combinatio közül alig tudjuk melyik fog sikerülni mig kevésbbé pedig azt, ki lesz legalkalmasabb e nehéz körülmények közt a spanyol egyensúlyt helre- állitani. Levelezés. Jász-Apáti, jul. 3. Pezseg, forr az emberiség. A nagy műveletben kiosztott szerepek a branche-ok szerint különfélék. Az egyik mint napszámos dolgozik a régi, százados és korhadt épület lerontásánál, a másik az uj épület fölépítéséhez hordja a köveket; egyik segíti lerontani, meg- dönteni a régi institucziókat, a másik reformot készit, szab, idomít, reformál, kovácsol, debattiroz és interpellál, — szóval mindenki tesz, munkálkodik és siet, hogy az emberiség még jobban haladhasson. Azonban mig az emberiség egy nagy része ily nagyobb munkával van elfoglalva, addig a másik rész e működő sereg menageáról gondoskodik és arat. Nálunk is épen ezzel vannak most elfoglalva az emberek ; városunk kihalt, az élet, a pezsgés a mezőkre s szántóföldekre vándorolt; hétről hétre künn izzadnak s fáradnak a munkás kezek, s úgy látszik Istennek hála! nem hiába, mert ha épen vérmes reményekkel nem kecsegtethetjük is magunkat, mindamellett aratásunk türhetönek mondható. E nagy munka közepett azonban mégis van valami, mi az embereknek intermezzót ad, van mi őket lelki, szellemi munkára hivja föl, s ez nem más mint épen az, mi őket munkára tanítja és serkenti: a vallás. Ily buzgó és lélekemelő intermezzót nekik legközelebb Péter és Pál apostolok ünnepe adott. Templomunk ugyanis két új oltárral s oltárképpel gazdagodott: Péter és Pál apostolok s magyarországi sz. Erzsébet képeivel. Péter és Pál apostolok ünnepe tehát a két új oltár s oltárkép fölavatási ünnepe volt egyszersmind. A szép oltárképeket Than Mór jeles festőnk festette. Szakértők nem vagyunk, mü bíráló képességgel nem dicsekedhetünk, s igy csak is mint dilettáns lajkusok mondhatjuk el e képekről, hogy azok teljesen megnyerték tetszésünket; szép különösen sz. Erzsébet. A ne- meskeblüség, az irgalmasság, a könyörület, sz. Erzsébet e fő erényei olvashatók e szép arczról, s a szivjóságtól sugárzó szemek meghatják a figyelmes szemlélőt. — Eddig eljutottam, most egy kissé kényes ponthoz értem. Tudom én azt nagyon jól, hogy a vallásos kebel nem az emberekért s az ujságlapok dicséreteiért, hanem sokkal fensőbb s magasztosabb motívumból tesz jót, s mivel vallásos tettet, s épen azért hiszem, meg lesz bocsátva, vagy legalább el lesz nézve nekem, ha pusztán a tényeket constatáló tisztemhez híven tudomásul hozom, hogy a két oltárral s szép két oltárképpel Balajthy Péter úr, és neje Makó Erzsébet úrnő ajándékozták meg templomunkat. E mély vallásosságról tanúskodó tettet nem lehet érintetlenül hagynunk, jóllehet meg vagyunk győződve, hogy ők jutalmukat attól várják, kinek dicsősége eíömozditását a szép emlékek által czélozták. A fölavatási tisztet főt. Pájer Antal apát s plébános úr, az alkalmi beszédet pedig Holló Mihály bessenyöi plébános úr tartotta. E szép ünnepélyt more patrio áldomás követte, melyet nehány szép csattanó toaszt s vig kedv fűszerezett. Ez vallásos életünk egyik érdekes mozzanata volt. Azonban társadalmi életünk is mutathat föl némi kis lendületet; a menynyiben elmozdított főbíró Tajthy István helyébe főbíróul Böthy Lajos urat választottuk. Örülünk e választásnak, mert meg vagyunk győződve, hogy a csend-, rend- és igasságosság ügye tapintatos kezekbe van letéve. Megalakult már iskola tanácsunk is ; kisded csemete ugyan még ez, most éli a kezdemény első fokú stádiumát, azonban bizunk a dolgok rendes fejlési proceszusában, bizunk egyház- s külügyi dolgaink helyes megoldásában, s igy reméljük hogy iskoláink, mint vallásos nevelésünk, mint culturai jólétünk alapjai, rövideden rendeztetni és rendszeresittetni fognak. Bíznunk, remélnünk de tennünk is kell, azonban most egy kissé állapodjunk és pihenjünk meg. — Isten velünk ! B. F. Felhívás, a Pesten tervezett országos kiállítás ügyében. A hazai termelés minden ágaiban megindult haladási törekvések egy általános kiállítás eszméjét ébresztették,—melyet a magyar kormány erélyesen felfogván, annak kivitelét áldozatkészséggel kívánja előmozdítani, s az alólirt ideiglenes bizottságot felhívta, miként a szükséges előmunkálatokat elkészítse. Hogy a kiállítás terjedelmére nézve tájékozást nyerjünk, ezennel felhívjuk mindazokat, kik a tervezett hazafiui vállalatban terményeik, iparczikkeik és műtárgyaik kiállítása által résztvenni kívánnak, hogy f. évi augusztus 1-ig nevük és 1 a k á[s u k (utolsó posta) megjelölésével ellátott iratban közöljék: 1. Miféle tárgyakat szándékoznak kiállítani? 2. Körülbelöl mennyitért fognakezen tárgyak kiállításával igénybe venni. E nyilatkozatok, melyek a jelentkezőkre nézve kötelező erővel nem bírnak és csak elöleges tájékozásul szolgálnak, igy czimezen- dök: Az ideiglenes kiállítási bizottsághoz az iparegyesület helyiségében Pesten (régi szinépület I emelet). Át vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy a kiállítás eszméje általános visszhangra fog találni és minden gazdát, iparost és művészt, szóval a nemzeti jólét, minden munkásait tevékeny közreműködésre fogja buzditani, s azért reméljük, hogy mindenki sietni fog e felhívásunknak megfelelni, s ezáltal lehetővé tennni, hogy az előmunkálatokat minél tökéletesebben és gyorsabban befejezvén, a tényleges kivitelhez lehessen fogni. Pesten, 1869. évi julius 8-án. Az orsz. m. iparegyesület, orsz. gazdasági egyesület és orsz. képzőművészeti társulat küldötteiből alakult ideiglenes kiállítási bizottság.
