Eger - hetilap, 1869

1869-04-29 / 17. szám

VII. évfolyam. 17 szám. Április 29-én 1869. Előfizetési di Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft - kr. 2 ft 50 kr. 1 ft :$l kr. — ‘5 kr. — 12 kr. EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl petit sorhely után 4, bélyegadó fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit Borhelyért 8 kr fizettetik. I'olífikiti s vegyíts lartalinu liiitilii|>, ine^jelenik mimten csiiiörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, ciöli eUo&ad • a szer 1c észt, ö s é y ( Széeheny i-uteza 26. sz.) — Jentse.li G, könyvkereskedése * minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-uteza 60. sz. Trónbeszéd. (Tartatott a magyar országgyűlés megnyitásakor Budán 1869. april 24.) Uraim! Főrendek és Képviselők! Örömmel üdvözlöm Önöket ez uj törvényhozási ülésszak küszö­bén, — annál nagyobb örömmel, minél inkább érzem szükségét Önök bölcs és erőteljes támogatásának, hogy az előttünk fekvő nagy fölada­tok minél előbb szerencsés megoldást nyerjenek. Habár a múlt országgyűlés, megoldván az államjogi viszonynak nemzedékek korán át függőben volt kérdéseit, megvető a biztos ala­pot, a melyen a munka most már könnyebben lesz folytatható : minda­mellett még sok van hátra, a mi egy szebb jövő életföltételei közé tar­tozik ; s ennek nagy és legsürgősebb része a jelen törvényhozás vál- laira nehezül. A nemzetek sorsának a kedvező közjogi viszonyok csak egyik, és önmagukban elégtelen biztosítékát képezik; a fő és döntő biztosíték, mely nélkül a legkedvezőbb közjogi viszonynak sem lehetnek mara­dandó eredményei, magának a nemzetnek benső fejlődési erejében fekszik. Eaen életerő kifejtése a belreformoktói függ. E tér az, a melyet Önök számára a haza érdekei kijelöltek. önök hivatása: a nemzet összes erejét gyorsan és határozottan a benső átalakulás nagy munkájára irányozni: helyrehozni az esemé­nyek által okozott mulasztásokat; szakitva a múlt azon hagyománya­ival, a melyek a korszerű haladásnak útjában állanak, átalakítani az ország intézményeit a kor szelleméhez és az uj viszonyok szükségei­hez képest; minden irányban fejleszteni a nemzet szellemi és anyagi súlyát, hogy azon állást, a melyet az újabban rendezett közjogi alapo­kon az államok sorában elfoglalt, mint a nyugati cultura egyik őre és tényezője, méltóan betölthesse. Kormányom nem fog késni ezen irányban fölhívni Önök mun­kásságát. Mindenekelőtt az igazságkiszolgáltatás fontos ügye az, a melyre Önök komoly figyelmét fölhivom. A jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás a rendezett államélet első kellékei közé tartozik. Ennélfogva szükséges, hogy egyrészről az, a kire a nagy hord­erejű hatalom gyakorlása bizva van, mind egyesek, mind a közhatalom irányában a függetlenség minden biztosítékaival elláttassék ; másrész­ről viszont mindenki biztosítva legyen a birói hatalom túlterjeszkedé­se ellen. Kormányom tehát javaslatokat fog Önök elé adni a birói hata­lom gyakorlásáról, s a birói felelősségről. Ezzel kapcsolatban áll az első bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat, mely arról intézkedik, hogy az első folyamodási bíró­sági közegek állandó székhelyekhez legyenek kötve, s hogy e székhe­lyek a népesség s a közforgalom igényeihez képest állapíttatván meg, mindazok, a kiknek birói segélyre van szükségük , azt biztosan és gyorsan föltalálhassák. Később a büntető-törvényjavaslat fog Önök alkotmányos tár­gyalása alá bocsáttatni, a mely a társadalmi rend magas érdekeit szint­úgy, mint egyesek személyes biztonságát, az eddigi hiányos és hatá­rozatlan törvények s az ingatag büntető gyakorlat helyett, szabatos és organicus szabályok oltalma alá helyezi. A kormányzat felsőbb rétegeiben a felelősség elve van érvényre emelve, mig a közigazgatás alsóbb fokozataiban még mindig a régi rendszer intézményeivel találkozunk. Ezen ellentétben fekszik egyik természetes oka az ügymenet lassú folyamának, s azon súrlódásoknak, a melyek a legnagyobb érde­kek rovására a központi kormány s a törvényhatóságok közt időnként kifejtenek. Önöknek egyik t'öteendöje lesz tehát, a törvényhatóságok szer­vezetének azon részét, a mely a változott viszonyok, s a tapasztalás útmutatása szerint többé főn nem tartható, akként átalakítani, hogy az önkormányzat s a felelősség elveinek összeegyeztetése mellett, a nélkülözhetlen öszhang a központi kormány s a közigazgatás mindany- nyi közegei közt biztosittassék. A legközelebb lefolyt választási mozgalmak újabb tanúságot nyúj­tottak Önöknek az 1848-iki választási törvények hiányairól. E hiányokat pótolni, s a választás menetét olykép rendezni, mi­szerint a választás szabadsága a pártszenvedélyek kicsapongásai el­len megóvassék, — szintén egyike a legkomolyabb sa legsürgősebb teendőknek, a mely Önök munkás kezeire vár. Az 1848 -ik évi törvények az ország törvényhozását, a korábbi rendi képviselet helyett, a népképviselet alapjára fektették, azonban változatlanul hagyják a főrendiház szervezetét. Önök alkotó munkásságának egyik jelentékeny tárgya lesz: megtartván azon előnyöket, a melyeket egy a nemzet történelméből fejlődött s a nemzet legfőbb érdekeivel egybeforrt felsöház a biztos és rögtönzés nélküli haladás eszközlésére nyújt, — a főrendek házá­nak szervezetét az ország jelen viszonyaihoz képest átalakítani. A sajtó szabadságának az eddigi törvényekben két nagy bizto­sítéka van letéve: az egyik az elöleges censura eltörlésében, a másik pedig abban áll, hogy a sajtóvétségek az esküdtek itélöszéke elé vannak utalva. E két elv sértetlen föntartása mellett azonban gondoskodni kell arról, hogy a sajtó-törvények mind alaki, mind anyagi részének azon hiányai, amelyeket az eddigi tapasztalás kimutatott, mielőbb pótoltas sanak. Szintoly halaszthatlan teendő az egyesülési és gyülekezési jog rendezése is, hogy az alkotmányosságnak ezen egyik alapjoga a törvé­nyek oltalma alá és korlátái közé helyeztessék, s hogy a kormány föl­ügyeleti jogának és kötelességének határvonala szabatosan meg legyen állapítva. A múlt országgyűlés törvényt alkotott a szölötartozások meg­váltásáról. A jelen országgyűlés egyik föladata lesz, a hűbéri viszo­nyoknak többi, még fönlevö maradványait, a tulajdon szentségének tel­jes megóvása mellett helyes közgazdasági elvek alapján megszüntetni. A legutóbbi országgyűlés a népiskolai törvény által az oktatás áldásait mindenkire kiterjesztette. Ezzel azonban még csak alapja van letéve a közoktatás egész rendszerének ; s a nemzet legfontosabb érdekei sürgősen igénylik a ta­nítás azon felsőbb köreinek is rendezését, melyekben a hon polgárai a kor igényeinek s az ország társadalmi szükségeinek megfelelő szak- képzetséget megszerezhessék. Ennélfogva kormányom törvényjavaslatokat fog előterjeszteni úgy a real-és humanisticus középtanodák, mint az egyetem és műe­gyetem újjászervezése tárgyában. Az 1867-iki XVI-ik tvezikk értelmében, némely külállamokkal kötött nemzetközi szerződések jóváhagyás végett Önök alkotmányos tárgyalása alá fognak terjesztetni. Mulaszthatlanná vált az iparviszonyok rendezése, mire nézve tör­vényeink nincsenek, vagy csak nagyon hiányosak. A vállalkozási és kereskedelmi kedvező fejlemények továbbá szükségessé teszik, hogy a részvény vállalatok a mai előre haladottabb közgazdasági viszonyok kívánalmai szerint újabb törvény által sza- bályoztassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom