Eger - hetilap, 1869
1869-04-15 / 15. szám
116 expolgármester s lapszerkesztő, a választásoknál szerencsésen megbuktak ; az exminiszter Bratianónak azonban sikerült Cásován egy parasztgyülekezet által magát megválasztatni. A bukaresti választások alkalmával a vörösek zavarokat akartak előidézni, de tervük megbukott. Az ottaui községtanácsot forradalmi magatartása miatt, egy fejedelmi rendelet föloszlatta. Biztosan remélhető, hogy Ro mániában a józan párt valahára fölülkerekedik. A romániai vörösek szándéklataira fényes világot vet a szentpétervári „Golosz“ következő brailai levele^ „Bratiano a nap hőse, a nép bálványa ez idő szerint Rumániában. És a román nép semmi egyébről nem is beszél, mint keresztes hadjáratokról a törökök és magyarok ellen. Ezzel együtt azonban Károly herczeg tekintélye napról-napra fogy. 0 ugyanis fölöttébb békeszerető. A „sváb“-tól a nép szerint, egyéb nem is várható. Bratiano e napokban egy uj tervével lepte meg a herczeget: fordulna ez a nagy hatalmasságokhoz, sürgetné nálok vagy Erdélynek Romániához csatolását, vagy ugyancsak Erdélynek részére kellő önkormányzat megadását, miután az ottani román nép alig bírja már a sok szorongattatást a magyar kisebbségtől. E terv hire csakhamar elterjedt a városban, s most már a gyermekek is kiabálják: „halál a magyarokra, halál a mi ellenségeinkre !“ _________ L evelezések. Miskolcz, april 12. T. szerkesztő úr! Lezajlottak már, s elmondhatjuk, Istennek hála — a követválasztások. Hogy miként? az eredmény tudva van. Azért nem is akarom becses lapját a választások alatt, mint inkább az azok után történt eseményekkel röviden foglalkoztatni. A kedélyek azok miatt még folytonosan izgatottságban vannak, és hihetőleg csak is egy uj választás békitené ki a miskolczi Deákpártot, mely többsége daczára a balogok erőszakoskodásai s nyomása következtében megbukott. Hogy ez izgatottság megyénkben úgy, mint városunkban tart, volt alkalmunk a f. hó 5-én tartott bizottmányi gyűlésben tapasztalni, midőn Moesáry L. alispán, minthogy képviselővé választatott, a megyei határozat értelmében, hivataláról leköszönt. Mindkét párt hatalmasan volt képviselve a megyei teremben. Azonban a balpárt látván a jobb tömöttebb sorait, jóuak látta csöndesebben viselni magát, és tervét, melynél fogva az első alispán a másodalispán — s ez a törvényszéki elnök által, a megyék végren- dezéseig belyettesittessék, nem forcirozni, úgy amint azt a balogok természete és párttaktikája szokta hozni magával. A balpárt nejében M. D. indítványozta ezt, indokolván indítványát a takarékosság és a megyei béke szempontjából, mely utóbbi az uj választások miatt — úgymond — könnyen megzavartathatnék. De a bizottmány, illetőleg a nagy számmal összegyűlt jobbpárt elvetette, s az alispáni és egy főszolgabírói választást május hó 11-éré tűzte ki. A jobbpárt, hogy a közelgő alispáni választásra nézve tájékozhassa magát, ugyanaz nap délutánján a „Korona“ vendéglőben értekezletet tartott, mindenekelőtt egy 25 tagból álló küldöttséget nevezvén ki, mely az alispán és főszolgabíró személyére megállapodást létesítsen, a kikben aztán az egész párt megnyugodni és megválasztásukat minden kitelhető erővel keresztülvinni tartozik. Hosz- szas discussio után Bay Bertalan törvényszéki elnök első alispánnak, Elek Kálmán szentpéterjárási alszolgabiró pedig ugyanazon járás föszolgabirójának jelöltetett ki. Reméljük is, hogy ha a Deákpárt oly lelkesen karolja föl ügyét, a mint kell s várni lehet, diadala bizonyos. Két évig úgyis eléggé cr- zé egy baloldali alispán „jótékony“ uralmát mindenben; hiszszük, hogy ezúttal már csak pártjából választ. A lapokból tudja t. szerkesztő ur, hogy a miskolczi déli kerület Deákpártja, a választás alkalmával előfordult erőszakoskodások miatt, erősen fölfegyverzett óvást mellékeltetett a kiadott kép- viselői-jegyzőkönyvhöz, melyet a balpárt bizalmi egyénei is aláírtak; gondoltuk, hogy az óvást kérvényezés is fogja követni, azonban mint halljuk, az el fog maradni. Úgyis tudja a jobbpárt, hogy az uj házszabályok szerint a kellő érvekkel fölszerelt óvás annyiba vétetik, mint ha kérvényeztek volna mellette, s meg van győződve Ugye igazságáról, bizton várja, miszerint az országgyűlés a vizsgáló bizottságot elrendelni s a választást megsemmiteni fogja. Sajó. Gyöngyös, april 8. Az iparkamrai tagok megválasztására kir. biztos ur ö méltósága Gyöngyös városába april 5-ikét az iparosok, és 6 ikát a kereskedők részére tűzte ki Kürthy Antal ur elnöklete alatt. Az érdekeltség, melyet a választó-közönség e nem kis fontosságú dolog iránt tanúsított, kitűnik abból, hogy a választás színhelyén mindkét nap oly számmal jelent meg, hogy a győzelmet magának biztosítsa Eger város iparosai és kereskedői fölött, annyival is inkább, mert e város ipar- és kereskedelmi lendülete már fekvésénél fogva is kell, hogy nagyobb legyen; de tényleg is számosabban van itt képviselve e két osztály; furcsa visszás dolog lett volna, ha a megválasztott kamarai tagok mind Egerből és nem Gyöngyösről mentek volna föl. Első látszatra úgy tűnik föl e sorokból, mintha mi gyöngyösiek fölényt kívánnánk gyakorolni Eger fölött. Távol legyen! lássuk csak közelebbről a dolgot. Eger város iparosai és kereskedői folyamodtak a minisztériumhoz az iránt, hogy a választást ne a rendszabály értelmében Gyöngyösön, hanem otthon tarthassák meg; mely kérvénynek helyadatván,a választás marcz. utolsó napjaira,tehát a gyöngyösi választást megelőzőleg tűzetett ki. Kérdem : nem őket illette volna-e az initiativa, Gyöngyösnek ezt mondani: állapodjunk meg afölött: hogy egy iparos s egy kereskedő Egerből, egy iparos s egy kereskedő pedig Gyöngyösről menjen? mint ez a Streitmann József ur által összehívott értekezletben, az összehívó indítványára határozatba ment, hogy t. i. a gyöngyösi iparosok csak egy jelöltet léptetnek föl, s a másik Egerből küldessék. Igen ám, de a választás Egerben megtörténvén, megelőzőleg Gyöngyös város iparosait Eger város iparosai és kereskedői méltányosságra föl nem hívták; miért nem mondották az áltatok foganatosított választás előtt: „mi szavazunk a ti jelöltjeitekre, ti pedig viszont a mieinkre,“ s igy el lett volna érve a czél, hogy mindkét város e téren is képviselve lett volna. Azonban e helyett Egerben intézkedtek felölünk és nélkülünk, természetesen nekünk is hasonlag kellett tenni, minek folytán az iparosok több mint 500 szavazattal Eger 300 egynéhány szavazata ellen Streitmann Józsefet és Medvecz- ky Józsefet választották meg, kiknél is a szavazás berekesztése után az összes iparos-czéhek zászlók és zeneszó kiséret mellett tisztelegtek, mely alkalommal Streitman József ur, városunk iparos-osztályából szép tehetsége s az ipar terén szerzett dús tapasztalatai következtében a közbizalom által megválasztva, e bizalmat meleg s szívből fakadt, őszinte szavakban köszönvén meg, helyesen fejtegeté a múlt s a jövő iparkamrának nagyfontosságu föladatát. De nem akarok hosz- szas lenni, s beszédéből csak a következő passust idézem : „A mely országban az ipar és kereskedelem virágzik, ott a megelégedés s boldogság gyümölcse terem. “ A kereskedők a választás napján, vagyis f. hó 6-án jelöltjeik nevét zászlóra tűzvén, a városházához vonultak, hol is megkezdődvén a szavazás, a kereskedők részéről 205 szavazattal Eger 130 szavazata ellenében Kékessy Kálmán és Bernáth Ignácz választattak meg. Megemlítendő, hogy mindkét választásnál a számok tetemesen magasabbra ütöttek volna ki, ha iparosaink és kereskedőink a közel eső vásárokra el nem utaznak vala. A kereskedők, a szavazás bezárása után, este fáklyák világítása mellett szintén testületileg tisztelegtek, először Kékessy Kálmán urnái, ki a Schwartzkopf Adolf által hozzá intézett üdvözlő beszédre válaszolván, kifejtette a czélt és fontos föladatot, mely felé törekedni, melyet megoldani hivatva lesz e kamara, ígérvén minden kitelhető módon a megye és Gyöngyös érdekeit következetes hűséggel pártolni és előmozdítani. Innen a menet Bernáth Ignácz úrhoz ment, ki szintén kielégítő szónoklattal fejtegette a föladatot, melyre őt a közbizalom meghivta. Ezután Bernáth Ignácz ur házánál Kékessy Kálmán ur elbúcsúzván a jelenvolt tisztelgőktől, az ünnepély véget ért. Szalay Pál. A Heves-szolnokmegyei „árvaápolda és szegények dolgozóháza“ nőegylet választmánya által 1869. apr. 4-én tartott rendes havi ülés jegyzőkönyve. Heliebront Istvánná elnöknö ő nga a szép számmal megjelent választmányi tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitá, s mindenekelőtt a múlt vál. ülés jegyzőkönyve tudomás végett fölolvastatván, elnöknő a f. évi május 22-én adandó bálra meghívottakat jelentette be, s tudatú, mikép a helybeli Weimar-ezred katonai zenekarmestere, Hajek ur, tekintve a jótékony czélt, s tekintve azt, hogy az éj a bál alkalmával rövidebb, — az egylet báljára a szokott 80 frt helyett 60 írtért fogja a zenekart átengedni. Ezen elnöki jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, Hajek ur ezen nemeslelkü ajánlatáért forró köszönet szavaztatik. Fölolvastatott dr. Batizfalvy Sámuel, pesti gyógyintézeti igazgató főorvos ur levele, melyben tudatja, miként az intézetében ápolt János árva, ki előbb a földön négykézláb csúszott és mászott, jelenleg bot és mankó nélkül, fölemelt fővel egyenesen jár, s hogy az
