Eger - hetilap, 1868
1868-03-12 / 11. szám
90 Párisban. Hanem azért az uj katonai törvény gyors keresztülvi- r telén erélyesen dolgoznak, úgy hogy 2—3 hó múlva Napoleon j császár egy millió katonával rendelkezhetik. Niel hadügyminiszter a törvényhozó-testület f. hó 4-iki ülésében kijelentette, hogy ta- vaszszal az egész hadsereg el lesz látva uj fegyverekkel. Fran- cziaország — úgymond — két évvel előbbre van a többi hatalmaknál. A szervezés által biztosítva, az ország a béke müveire fordíthatja gondjait. Francziaország gyors készülődése tehát Niel szerint azon elven alapulna: si vis pacem, para bellum. A „Wand.“ párisi levelében azon érdekes hirt olvassuk, hogy ottani jól értesült körökben sokan beszélnek Napoleon császárnak egy, a néphez intézendő kiáltványáról, melynek tárgya az alkotmány teljes megváltoztatása lenne. Hogy ezen kiáltványt a császári könyvnyomdában nyomják, irja a tudósító, az bizonyos, azonban jelleme felől eltérők a nézetek. Disraeli, az uj miniszterelnök az angol alsóház f. hó 6-iki ülésében kinyilatkoztatta: hogy előde, Derby lord politikáját fogja követni; kifelé békés, nem elszigetelt vagy önző, hanem minden oldalon jóakaró és a világbéke föntartására törekvő; mi a belpolitikát illeti, reméli, hogy a kivételes állapot Irlandban nem sokára megszűnik. Positiv hitként beszélik, hogy Anglia a gibraltári szorost el akarja zárni, hogy az amerikai flottának az orosz hajóhaddali esketőleges egyesülését megakadályozza. Annyi bizonyos, hogy Észak-Amerika Oroszországgal szövetséget kötött, és pedig még 1867. aug. havában; azonban hogy e szövetség főpontját a keleti kérdés képezi-e, mégnem tudhatni. A Porta diplomatái ezt állítják. A porosz kormánynak sok bajt okoz György hannoverai király, ki, mint tudva van, a prágai békeszerződésben nem vett részt, s országa elfoglalása ellen nyíltan tiltakozott. Az exkirály jelenleg Hietzingben, osztrák területen tartózkodik, s épen nem ; titkolja azon reményét, hogy trónját valamikor még visszaszerez- 1 heti. Tüntetésszerü nyilatkozatai és egész eljárása nagyon bo- szantják a porosz kormányt, s Vilmos királyt arra indították, hogy György király vagyonának zár alá vételét elrendelte. Ezáltal kijelentette, hogy nem fogja többé tűrni az izgatásokat a be- keblezett országokban. György király magatartása a bécsi kormánynak is kellemetlenséget okozott, mely e miatt a porosz lapok heves támadásainak van kitéve. Krétában az ügyek még mindig a régi állapotban vannak. Hire jár, hogy az orosz kormány azon javaslatot tette Konstantinápolyban, hogy vagy engedje át Krétát Görögországnak, vagy adjon annak teljes aútonomiát török felsőség alatt. A Porta állítólag beleegyezett, hogy a sziget egy keresztény kormányzó vagy hospodár alá helyeztessék. A Keletről érkezett hirek közül megemlítjük még, hogy a „Turquie“ szerint, a Krétában kihir- [ detett reformok az egész ottomán birodalomra ki fognak terjesztetni. Az olaszországi hangulatról az „Independente“ igen szomorú képet nyújt. „Nincs kétség — úgymond — hogy a déli tartományokban átalános az elégedetlenség. A mostani helyzetet összehasonlítják a 10—15 év előttivel. A tömegre nézve azon előnyök, hogy egy nagy, szabad haza polgárai lehetnek, hogy választási jogokkal bírnak,hogy tagjai anemzeti gárdának,hogy szabad sajtó, szabad társulati jog van sat. nem elég kárpótlás a társadalom minden osztályát elnyomó nyomorért, a nagy és folyvást növekedő adókért, a közbiztonság hiányáért, a tartományokat pusztító rablásokért, a kereskedelem pangásáért, a pénz és hitel hiányáért, végre a rósz administratioért.“ Nápolyi lapok szerint a rablók garázdálkodása fölülmúl minden mértéket. A „Pongulo“ többek közt említi, hogy Fontanafreddában egy rablóbanda betört az egyházba, hol a nép épen össze volt gyülekezve, s elragadott négy fiút, gazdag birtokosok gyermekeit, kikért roppant váltság- dijt követelnek. Madridból minden posta uj nyugtalanságok hírét hozza, melyeket a mindinkább terjedő Ínség idéz elő. A történt zavargások alkalmával többen részint elestek, részint megsebesültek. Az ostromállapot Felső-Aragoniában kihirdettetett, mely intézkedést sokan a carlísta mozgalom terjedésének hajlandók tulajdonítani. —■- A szomszéd Portugálban is roszul folynak a dolgok. Lissabon- ból jelentik, hogy a nép a főváros utczáin a királyné arczképét megégette. Amerikában nagyfontosságu dolgok történnek. Az Egyesült- Államok congressusa és Johnson elnök közt viszály tört ki, mely már odafejlüdött, hogy ez utóbbinak vád alá helyezése a képvi- selöházban 126 szavazattal 47 ellen elhatároztatván, egy Washingtonból f. hó 6-án érkezett sürgöny szerint, felszólittatott, hogy a senatus itélőszéke előtt jelenjen meg. Johnson azzal vádol- tatik, hogy megsértette a hivatalviselés tartamára Vonatkozó törvényt, mivel Stanton hadügyminisztert a senatus jóváhagyása nálunk — csak pár évtized előtt is csupán a kézi munkára volt szorítva, most már az újabb kor találmányait, a gépeket is igénybe veszi. Az újabb kor tüneményei közt kitűnő helyet foglal a varrógép. Valamint a koldus kunyhójában, úgy a herczegnő palotájában is elkerülhetlen eszköz a tü. De a férfiainknak is igen jelentékeny része kezeli a tüt; — a halvány arczszin, a gyakran idom- talan testalkat, a megromlott szemek bizonyára a tükezelés hátránya mellett tanúskodnak. E mellett őszintén bevallhatjuk, hogy még a haszon is csekély. Miután — különösen századunkban — a gépek nagy szerepet kezdtek játszani, több gépész és szabó a kézi varrást gép által szerette volna helyettesíteni, s igy 1804—1841-ig legalább is tiz egyén kapott szabadalmat, hogy varrógéppel lepjék meg a világot; de ez nem sikerült. Mígnem 1841-ben a huszonkét éves Howe Éliás (Massachusett állam, Cambridge város Eszak-Ameri- kában) saját szerkezetű varrógép összeállításához fogott, azonban szegénysége miatt ezt csak gondolatban tehette. Végre egyik barátja segité terve kivitelében, s egy évi munka és erőmegfeszités után csakugyan megtestesité eszméit. Készen volt tehát az első varrógép, s a próbát azonnal ki is állotta, mert a föltaláló saját és barátja számára egy teljes öltözetet varrt azon. Azt hinné az ember, hogy most paradicsomi napok viradtak Howere. Fájdalom! nem. Áz 1846-ban nyert szabadalom egy részét említett barátjának, másik részét pedig atyjának adta el, ő pedig kénytelen volt saját találmánya megvásárlóinál Londonban hetibérért dolgozni. Csak a kiállott sok nyomor és szenvedés után sikerült hazájába visszatérhetnie, hol szabadalma fele részvényét atyjától visszanyervén, port indított azok ellen, kik távolléte alatt találmánya mintájára gépeket készítettek, s azokkal az Egyesült-Államokat eláraszták. E port meg is nyerte, s azóta az Egyesült-Államokban készült minden varrógép után bizonyos részt kapott, mi neki évenként 50,000 font sterlinget jövedelmezett. Howe után a szintén amerikai Judkins lépett föl egy igen j alkalmas varrógéppel; de ennek eléje a törvényhozó testület — a Howe-féle szabadalom miatt roppant nehézségeket gördített, minek folytán Judkins Angliában értékesité találmányát. A Howe-féle varrógép számos javításon ment át, úgy, hogy Amerikában jelenleg legalább 600, Angolországban 300-nál többen bírnak szabadalommal. Ki e kis eszközt ismeri, méltán cso- dálkozhatik, hogy miképen mehetett száz meg száz javításon át? Azonban e javítások legnagyobb része alig érdemel említést, mert legtöbben csak azért kérnek szabadalmat, hogy a géphez saját nevüket fűzhessék. A varrógépgyárak közül említésre méltó a Wheeler és Wilson ez ég New-Yorkban. E gyár egy részvénytársulaté. A gyári épületek mintegy 4 angol mérföldet foglalnak el. A főépület 700 láb hosszú, és három emeletes. A gyárat egy vasúti ág köti össze Észak-Ámerika vasúti hálózatával. Két — 85 lóerejü — gőzgép hozza mozgásba az egész gyárat. 600 légszeszláng világit a munkásoknak, kiknek száma ezerre megy, s a naponkint elkészített gépek száma 200-rá tehető. E gyárat eléggé dicséri már az is, hogy fölállítása első évtizedében 128,251 gépet gyártott, 1863-ban 32.838-at, 1864- ben pedig 40,000-et. Lássuk most a kézi varrás és egy lábbal hajtható varrógép közli időkülönbséget számokkal föltüntetve. Szükségeltetik egy gép kézi munka férfi-ingre 1 óra 16 perez 14 óra 26 perez posztó nadrágra — „ 51 „ 5 „ 10 „ selyemruhára 1 „ 13 „ 8 „ 27 „ selyemkötényre — „ 15 „ 4 „ 16 „ vagyis: mig finom vászonba egy perez alatt 23 öltést tehetni, addig ugyanolyanba gép által 640-szer ölthetni. Sőt — mint ez gyári helyiségekben történik — ha a gép gőz segélyével hajtatik, működése 2000-re fokoztathatik egy perez alatt. Ennyit röviden a varrógépekről. a o.
