Eger - hetilap, 1868

1868-02-06 / 6. szám

Rendkívüli melléklet az „Eger“ Ö. számához.

Ej?er, febr. 5.

Nánássyné megülte diadalünnepét, de hogy győzelme tévútra ne vezesse a tisztelt nagy közönséget, ime szolgáltatjuk a részleteket.

Nánássyné belátván, hogy önkénye szerint nem rendelkezhetik a választmánynyal, az első alelnökségről múlt évi decz. 29-én lemondott.

Ennek következtében gr. Keglevich Gyuláné főelnök- nő í. évi február 2-ik napjára tűzte ki az első alelnöki vá lasztás tekintetéből a közgyűlést.

E közben Hellebronth Istvánné, mint egyleti második alelnöknő elnöklete mellett választmány tartatván, a jelen volt 14 választmányi tag, indíttatva az egylet által felka- J rolt árvaház ügye iránti buzgalmától, a jelen helyzetet és I teendőket komoly fontolóra vévén, minthogy jól tudta, ! mennyire felzaklatottak a kedélyek, hogy a jelenlegi felizgatott helyzetben higgadt s czélra vezető választás nem történhetik, egy tag kivételével egyhangúlag elhatározta a közgyűléshez intézendő azon indítványt, hogy a kifejlett okoknál fogva halasztatnék el a választás a jövő közgyűlésig, mely a szabályok szerint augusztusban volna tartandó.

A választmánynak ezen indítványa a február 2-iki közgyűlésben felolvastatván, a Nánássyné pártbeleiné — a helyett, hogy az ilyetén kibékítő ajánlatot elfogadták volna, — nagy ellenszenvre talált, s követelték az első alelnöki választást, kijelentvén, hogy Nánássyné lemondását nem fogadják el.

A fó'elnöknő érveinket figyelembe nem véve, a választást elrendelé, mi óvást tettünk és kinyilatkoztattuk, hogy választásnak helye sem lehet., minthogy a Nánássyné pártbeliek nagyrésze oly tagokból áll, kik még sem a választmányban , sem gyűlésben bejelentve nem lévén, az I egyletnek nem tagjai, s kik korteskedés útján, csak ezen választásra nyeleitek meg; kértük, hogy ne adjon szavazatot addig, mig a névsor a nagygyűlésen be nem jelentetik, de ezen kérelmünk szintén nem fogadtatott el.

Ezek után elrendeltetvén a szavazás, e két kérdésre szavaztunk: elfogadtatik-e Nánássyné lemondása ? vagy nem fogadtatik el?

A szavazatok eredménye lett 18 szavazattöbbséggel: hogy Nánássyné lemondása nem fogadtatik el.

E szerint Nánássyné mint győzelmes, megülheti diadalünnepét, ha csak idáig terjedtek vágyai. Szabadjon részletezni Nánássyné diadalát.

A szavazók nevei egyenkint följegyeztetvén, a szavazás után kitűnt, hogy a nem egylettagok s igy nem szavazatképesek száma 22-re ment.

Megjegyezzük, hogy igen szivesen fogadnék el ezeket is, nem csak, hanem szívünk mélyéből örvendenénk, ha minél többen volnánk az árvák pártolói; de hogy oly fontos kérdés, melytől az egylet léte vagy felbomlása té- teleztetik föl, ily személyt védő, az ügy iránt eddig tétlenséget tanúsító szavazók által döntessék el, sem saját becsérzetünkkel, sem a nőegylet méltóságával összeférhetőnek nem találjuk.

Ez netovábbja a viszaéléseknek, netovábbja különösen azért, mert óvástételünkre a főelnöknő igy nyilatkozott: miért nem szereztünk mi is? mintha bizony a 38 tag közül, kik Nánássyné lemondásának elfogadására szavaztak, nem mindenik vihetett volna be egypár olyan szavazat-nem-képes egyént, minő azon 22 volt.

9

Látva azt, hogy a visszaélések a netovábbat elérték, pártbelieink a gyűlést otthagyták, kivévén kettőt, kiket Nánássyné pártja, utjokból csaknem erőltetve visszata- szittatott.

Beismerjük s nyíltan bevalljuk, hogy nagy hibát követtünk el akkor, midőn a szavazást elfogadtuk a szava- zat-nem-képesek eltávolítása előtt; de már óvástételünkre is azt mondák, hogy csak azért szólalunk föl, mert kisebbségben vagyunk, holott, ha 22 szavazat-nem-képest be nem hoztak volna, a 18 szavazattöbbség, 4 szavazattal kisebbségben maradt volna; hátha a titkos szavazás ment lehetne minden gyanúsithatástól ? és ha az ily parlamentáris eljárásokba mi hölgyek, kevésbbe vagyunk beavatva, büniil rovathatnék-e föl? holott eljárásunk * a legtisztább szándék, az ügyeiogyuíi, tehetetlen árvák ápoiasa s nevelése buzdította.

Mindezek után figyelembe véve azt, hogy mennyi küzdelmen kellett keresztülmenni azért is, hogy Nánássyné csak a házi szegények segélyezését, s nem árvaházat akart, melyet kigúnyolásunkkal még fegyenczháznak nevezett ;

Figyelembe vétfé, hogy miután beleegyezett az árvaházba, a meglévő tőkéből az árvaházra ajánlottakét is képszerzésre kívánta fordítani; s hogy ezen jogtalanságáért, melylyel az árvaház alapját kívánta megröviditeni, be- pöröltetett, még a bepöröltetés után is, daczára a megválasztását eszközlő eljárásnak, az árvaház 1-ső alelnökségét elfogadja;

Figyelembe véve, hogy az árvaház érdekében a „Hon“ m. évi 261-dik számában kiadott felszólítását a deczem- beri közgyűlésben olyannak nyilatkoztatta, melyet a jegyző Zalár József, ki kevéssel azelőtt lemondott jegyzői állásáról, saját magától, Nánássyné tudta nélkül tette ezt; azonban a kilépett Zalár figyelmessé tétetett barátai által Nánássyné nyilatkozatára, visszatérvén a terembe, ott Nánássyné jelenlétében, az egész közgyűlés előtt kinyilatkoztatta, hogy a kérdéses hírlapi felszólítást. Nánássyné ő nagysága utasításából irta, s hogy miután megirta, Nánássyné saját kezeibe adta a fenebbi intézkedés végett;

Figyelembe véve, hogy lemondása előtt pártunk a békés kiegyerdités tekintetéből küldöttei által három Ízben is hiúsult reménynyel kereste meg ;

Figyelembe véve, hogy az aláírási Ívvel megbízott nőegyleti tag mind a deczemberi közgyűlés előtti választmányban, mind a deczemberi közgyűlésben felmutatta azon ivet, mely szerint 272 aláiró, kik Jő61-ben a képre Írtak volt alá, a felszólítás nyomán saját aláírásukkal árvaházra nyilatkoztak, mégis az „Eger“ lapnak f. évi 2-dik számában azt nyilvánítja, hogy ekkoráig senki sem nyilatkozott árvaházra;

Figyelembe véve, hogy Nánássyné legutóbbi diadalmegszerzésénél 22 oly tagot vezetett pártja a titkos szavazásra, kik ekkoráig beirva se lévén, szavazásképtelenek s habár ellenök óvást tettünk, a főelnöknő óvásunkat figyelemre nem méltatta;

Végre figyelembe véve, hogy oly egylet, melyben mindjárt kezdetben az alelnök hinté el a viszály magvát, sem a kitűzött üdvös czélt nem eredményezheti, annál ke- vésbbé pedig juthat virágzásra.

A gyülésteremből visszavonult nők nevében:

Hellebronth Istvánné.

Eger, 1868. Nyomatott az érseki lyc. könyv- és könyomd&jában.