Eger - hetilap, 1868

1868-12-24 / 52. szám

Jász-Mihálytelek, decz. 17.

Junius 21-kétöl egész október 24-éig sziinteleni földrengések halálos ostroma alatt éltünk. November csendesen múlt le rólunk, s azt gondoltuk , hogy már túlvagyunk a bajon. Azonban f. hó 15-én délelőtt 11 órakor oly borzalmas zúgással és valódi égdörgéshez hasonlitó mély dörgéssel rázta meg épületeinket a váratlan rengés, hogy a szabad ég alá kellett menekülnünk, s csak később vánszorogtunk a hideg eső elöl félelmes hajlékunk ba. A leírhatatlan lelki-testi levertségben alig hogy kipanaszol- kodunk egymásnak, féltizenkettőre oly iszonyatosan ismétlődött a rengés, hogy a ház hullámzólag jobbra, balra ingott, s a házpadlás kétségbeejtő és a tetők iszonyú recsegései közt az üvegek a pohárszé ken úgy pengtek, mint a rázott csengetyük. Keserű volt nekünk a mai ebéd, mit a ház pitvarában költénk el, de hogy miből állott az, azt meg nem tudnók mondani; valamint azt sem, hogy mily rémkép reánk nézve a sötét éj?

Másnap, vagyis f. hó 16-kán ismét 3/4 12-re hirtelen egy tompa moraj hallatszik, és nem már kelet felől mint eddig, hanem nyugatról, s keményebb zúgásba törve át, úgy megrázta az épületet, hogy a kik benn voltunk, már nem hittük a menekülhe- tést. F. hó 17-én délelőtt már nem volt rengés, pedig mindnyájan az udvarba hurczolkodtunk már a vészt hozó órákban, de azért midőn meg sem gondoltuk volna, délután 3/4 2-re ismét fölzúdult a föld, 8 le akarta hátáról rázni épületeinket, ekkor megint futás és kétségbeesés; mi leend tovább, nem Írhatom, mert levelemet 17-ének estéjén irám. Csak azt az egyet ohajtanók, hogy a skeptikusok jelennének meg egyszer nálunk, és a réraitö események riadó színpadján csak egy rövidke fölvonásnak lennének szem-fiiltanui, tudom, megtanulnának a magyarok Istenéhez fölkiáltani : Uram ne hagyj el bennünket! y.

Egervárosi és vidéki hirek

— Puky Miklós, megyénk első alispánja, a múlt szombati bizottmányi ülésben hivataláról leköszönt. A bizottmány és megyei tisztikar minden módon marasztalta a köztiszteletben álló férfiút, s miután a teremből eltávozott, küldöttség által is fölkérte lemondása visszavételére, de siker nélkül; Puky kijelen tette, hogy elhatározása mellett rendithetlenül megmarad; ő úgymond azon reményben vállalta el az alispánságot, bogy a megyének hasznára lehet, de miután meggyőződött arról, hogy a Mada rász-politikát megakadályozni nem képes, elhatározta inkább lemondani, mint hogy a megye romlására vezető szélsöbali politika eszköze legyen. Még arra sem lehetett rábírni, hogy hivatalát a jövő közgyűlésig megtartsa. A bizottmány e lemondásról azonnal tudósította a megye főispáni helytartóját, s elhatározta, hogy 15 nap alatt gyűlés hivassák egybe a megürült alispáni szék betöltése végett. Puky utódául Halassy Kázroért, a szélsők Almásy Sándort, sőt Csiky Sándort és emelgetik! — Pukyval egyidejűleg Okolicsányi József megyei főpénztárnok is leköszönt. — Puky lemondása nagy csapás a szélsőkre nézve, úgy hatott az rá jók, mint egy nem várt mennyköcsapás, mely megrázza és elhódítja az embert.

— Mint halljuk, a minisztérium Puky Miklóshoz intézett távirat által, annak személyes felelőssége alatt, megtiltotta a megye ismeretes határozatának köröztetését.

— A heves-szolnokmegyei nőegylet választmánya s a rendezőség kedves kötelességének ismeri, hálás köszönetét nyilvánítani azon, jótékonyságtól ihletett nemeskeblü urhölgyek- nek s uraknak, kik a f. hó 13., 14. és 16-án tartott műkedvelői előadásoknál, árváink javára, közreműködni szívesek voltak, s különösen Dominkovich Mária és Tóvölgyi-Térey Antonia urbölgyek- nek s Egressy Ákos urnák, kik nem tekintve az utazás kellemetlenségeit, ritka áldozatkészséggel tanusiták figyelműket árváink iránt. Köszönet a Waimar-ezred páratlan jószívűségéről ismeretes ezredesének a zenéért, mely valóban fölvillanyozá ifjainkat, s gyönyörű öszhangzásával átalános jó kedvet idézett elő. Köszönet a közönségnek is, mely midőn az előadásokat tömegesen látogatá, egyszersmind tanúságot tett árváink iránti kegyeletes érzületéről. S kisérje az árvák hálája mindazokat, kik fölülfizeté- seikkel is kívántak enyhíteni e szegény teremtmények sorsán, kik nem csupán jóllétüket köszönhetik a nemeskeblü közönség áldozatkészségének, de idővel hasznos tagjaivá válhatnak a hazának és társadalomnak.

A két előadás tiszta jövedelme 230 frt, mely alapul szolgál három árva befogadhatására, ha t. i. az élelmiszereket, a t. közönség ezután is oly meleg részvéttel küldi árvaházunkhoz, mint

eddig tévé. Itt kötelességemnek tartom, bár nevek nélkül — melyek közlése tiltva van — azon kegyes adományozóknak köszönetét szavazni, kik egy és két itczénként küldözik sertésölés alkalmával a zsírt árvaházunkhoz, mi bár csekélységnek látszik, de nagy kiadástól kíméli meg a gazdasszonyi rendezőséget.

Egyszersmind bátorságot vesz magának a választmány, a tisztelt közönség figyelmét fölhívni, hogy a háromnapos ünnepek alatt méltassa árvaházunkat becses látogatására, hogy ott a gyermekeknek fáradbatlan felügyelőjük, a Kis család által eszközölt czélszerü ápolásáról meggyőződhessenek; mely család szemelőtt tartva a tisztaságot, egyszerűséget s mindenckfölött a rendet, ön- föláldozással is törekszik a czélt az egylet által kitűzött irányban elősegíteni.

Azon vidéki s helybeli felebarátinknak pedig, kik még eddig nem csatlakoztak egyletünkhöz, szolgáljon serkentésül eddigi eljárásunk, mely szerint saját házunkban 15 ápoltról gondoskodunk ; három a januári választmányban megerősítésre vár, s mint magánúton értesültünk, a megye is szép összeggel járult e napokban árváink segélyzéséhez, mi ismét kilátásba teszi egy vagy két árva fölvehetését. Igazán boldogító érzést kelt az emberi kebelben annak tudata, hogy tehetsége szerint járult a szén védő emberiség könyeinek fölszáritásához, s nem maradt el léhán, kényelemből.

Azon tisztelt tagtársnök s tagtársak, kik becses részvétüket csatlakozásuk által tanusiták, de évi tagdijukat még be nem fizették, legyenek szívesek ezt Imre Miklósné egyleti pénztárnokunkhoz beküldeni, hol a kellő nyugta kiszolgáltatik.

Most pedig azon reményben zárom be soraimat, hogy ajövő évben sem vonandják meg becses közreműködésüket ott, hol a szenvedő emberiség nevében számítunk pártfogásukra. A czél sokkal nemesebb, s a honleányi érzelem sokkal lángolóbb Hevesmegye hölgyeinél, mint hogy őket virágos szavakkal kellene a jótékonyság eszközlésére lelkesíteni. A czél magasztos, mert általa sok fájó köny s árva kebel találhat enyhülést, ha Isten segít, s jóakarat fűz össze bennünket. — Eger, 1868. decz. 22.

Kubik Endréné,

mint rendező s egyleti jegyző.

— P. - G y ö r k r ö 1, f. hó 18-ról következő sorokat vettünk : T. szerk. Ön becses lapjának legközelebbi számában az újdonságok rovatában azon hir találtatik, hogy a hevesmegyei és jász- kerületi gazdasági egylet területén 2000 mérő gabona gyüjtetett és adatott a sveiczi károsultak fölsegélésére, s hogy azt a kormány ingyen továbbszállítás végett átvette.

Sajnos, hogy e hírnek ellene kell mondanom, mert való csak az, hogy 2000 mérőnek ingyen szállítását a magyar kormány fölajánlotta, de még a gyűjtés messze messze távol van ezen ősziéitől. Fölhasználom ez alkalmat arra, hogy az illetőknek emberbaráti nemes jó indulatába ajánljam a gyűjtés buzgó folytatását, íölelevenitve azon szerény fölhívásomat, melyet gazd. egyletünk minden tagjához küldeni, hazafiui szent kötelességemnek ismertem, s melynek alapján már is több küldeményt vett át a magyar kir. északi vasút igazgatósága.

Adjunk, gyüjtsünk, mert most nekünk adott az Isten, mikor nekünk nem volt, Sveicz nemes népe is szépen emlékezett rólunk, és segített rajtunk! Kovách László.

— Székesegyházunk egy nagyszerű csillárral gazdagodott. Ezen csillárt, egy, az aacheni dómban létező, 700 éves hires csillár mintájára, főt. Aszalay László kanonok ur készíttette tetemes áldozattal. Átmérője két öl, s 96 gyertyának vau rajta helye. A mai éjféli misén már világítani fog, s ekkép egy rég érzett hiányon segítve lesz. Hallomás szerint, a nevezett kanonok ur e csillárhoz szükséges gyertyákra alapítványt is teend.

— Csiky Sándor, Eger város volt országgyűlési képviselője, múlt vasárnap d. e. a városház udvarán összegyűlt választóknak számot adott országgyűlési működéséről, természetesen a maga módja szerint. Fölolvasott jelentése mintegy 6 ivre terjed, s mint halljuk, ki fog nyomatni. E jelentésre még vissza fogunk térni, hogy annak egyes pontjait kellő világosságba helyezzük — a gyengébbek kedvéért.

— Személyzetiek. Fülöp Ferencz eger-szalóki káplán a papnövelde házi gazdasága kezelőjévé, Sullay István nyíregyházi káplán a gyöngyösi fi- és újonnan alapított női főelemi tanodák katekétájává és a tanítónők lelkiatyjává neveztetett ki. Áttétettek pedig a következő káplánok : Puchlin Kázmér sátai Tisza-Plispökibe, Dobos István harsány! Sáfára, Atlasz János haltai Eger-Szalókra, Csernátóny Gyula ujmisés Baliára, Belky