Eger - hetilap, 1868
1868-12-17 / 51. szám
VI. évfolyam. ül. szám. Deczember I7-én 1868. Előfizetési díj : Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2,, 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 41 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe# minden hirdetéstől 30 la fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch a. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Trónbeszéd. Miután a magyar országgyűlés mindkét háza eredménydés működését f. hó 9-én befejezte, ö Felsége azt e hó 10-én d. u. 1 órakor, a budai kir. várpalota tróntermében, az alább kővetkező trónbeszéddel személyesen zárta be. Ez ünnepélyes alkalomra mindkét ház tagjai díszruhában jelentek meg. Ö Felsége legmagasbb díszben s országnagyoktól, méltóságoktól környezve foglalta el a trónt, melynek lépcsőin udvari főtisztek, főpapok, miniszterek állottak. A trónnal szemközt egy emelvényen a királyné foglalt helyet, udvarhölgyeitől környezve. A komoly férfiassággal s nemes egyszerűséggel mondott trónbeszédet több helyen zajos éljenzés szakitá félbe, mely a király, királyné és József föherczeg távozásakor ismétlődött. A trónbeszéd szövege következő: Uraim! Főrendek és Képviselők! A jelen törvényhozás működése a mai nappal megszűnvén, személyesen kívántuk befejezni azon országgyűlést, melynek gyümölcsöző tevékenysége példátlanul áll Magyarország több százados történetében. Nehéz és komoly viszonyok között hívtuk egybe ezelőtt három évvel Önöket egy nagy feladat megoldására. Közös czélunk és törekvésünk vala, megoldani mindazon kérdéseket, melyek nemcsak a közelebbi idők, de évszázadok óta kutforrásai voltak a bizalmatlanságnak, tespedésnek és surlódá- soknalj. És noha a múltból öröklött balitéletek, a szokás hatalma, az események által élesztett féltékenység, és az érdekek szinleges ellentéte, a helyzet bonyodalmát még növelték, mégis sikerült a nehéz feladatot szerencsésen megoldanunk. A király és nemzet őszinte szövetkezése vívta ki ez eredményt. Ez országgyűlést illeti meg azon dicsőség, hogy véget vetett a politikai helyzet bizonytalanságának, mely a nemzet legnemesebb erőit tétlenségre kárhoztatá. A közjogi súrlódásokat birodalmunk két állama között a kölcsönös barátság és becsülés viszonya váltotta fel. Az osztrák-magyar monarchia mindkét állama alkotmányos parlamenti kormányzat mellett, önállóan intézi saját közügyéit, mig azon nagyfontosságú kérdésekre, a melyek a monarchia kölcsönösen megállapított közös ügyeit érintik, alkotmányos befolyását mindkét államterület egyenlő mérvben gyakorolja. A monarchia súlypontját saját kebelében keresve és találva, ifjúit erővel halad előre az uj pályatéren, melynek czélpontja a béke és jólét, egyúttal pedig megőrzése azon állásnak, melyet az európai államok sorában elfoglalni hivatva van. Ekként azon forrás, melyből a múlt bajai eredtek, be van temetve, s fölébe a magyar hűség, hazaszeretet és mérséklet állandó emléke emelkedett, melyre a történelem már is egész sorát jegyzé be a nagy és üdvös sikereknek. Szent Istvánnak Őseinktől öröklött koronájával ünnepélyesen megkoronáztatva, Magyarország alkotmánya teljességébe lépett. Mi pedig visszaállítottuk a magyar király czimének régi súlyát és érvényét, és bizton érezzük, hogy ezáltal birodalmunk nem gyengítetett, hanem csak régi alapját és erejét nyerte vissza. E czélból a külföld irányában birodalmunk czimét, a törvényeknek és az életerős tényezőknek megfelelöleg állapítottuk meg. Horvát- és Szlavonországgal a kölcsönös érdekek méltányos kiegyenlítésének alapján közjogi egyezmény jött létre, mely a két testvérnemzet között dicsőségben és balsorsban századokon át fenállott kapcsolatot megujitá. Bizton reméljük, hogy ezen frigy benső őszintesége századokon át fogja ismét egyesíteni a magyar és horvát nemzetet királyi Házam és a közhaza szeretetében. Magyarország és Erdély egyesítése a bevégzett tények sorába emelkedett. Ekként szent István birodalmának épsége oly mérvben lett érvényesítve, minőnek az ország több mint három század óta nem örvendhetett. A magyar korona úgy, mint birodalmunk épségének egyik biztosítéka az uj védtörvény. A véderő szervezésénél bizalommal és mély belátással ismerték el Önök a közös hadsereg szükségét, és igy a monarchia fejlődését oltalmazó védhatalmat létesítettek. Ennek támogatására a honvédség van hivatva, uj cselekvési tért nyitván a veszély perczeiben az ősi dicsőségnek, melyről a nemzeti történelem fényes lapjai tanúskodnak. Magyarországunk és birodalmunk állását ekként megszilárdítva, ebben a külbéke biztositékát is találjuk, melynek zavartalan fentartását királyi fensöbb gondjaink közé soroljuk. _ A nemzet szellemi fejlődését mozdították elő Önök, amidőn oly törvényt hoztak a népoktatás ügyében, mely ha áldozatokat kíván is egyes külön érdekektől, de egyszersmind egy oly népnevelési rendszer alapját veti meg, mely hivatva lesz az ország szellemi és anyagi haladásának támaszául szolgálni. A jogegyenlőséget, melyet a különböző nemzetiségi honpolgárok politikai és polgári tekintetben eddig is élveztek, kitérj eszték Önök nyelvük használatára is, törvény által biztosítván mindazon kivánataikat, amelyek a kormányzat és törvénykezés feltételeivel ellentétben nem állanak. Reméljük, hogy nem magyar ajkú hiveink teljes megnyugvásukat találják azon tudatban, miszerint az alkotmány minden honpolgárnak a szabadságot és az anyanyelv fejlődését egyaránt biztosija. Az egyenjogúság elvét követték Önök, midőn az alkotmányos jogok gyakorlatát kiterjesztették az izraelita honpolgárokra, kik eddig az alkotmánynak csak terheit, de jótéteményeit nem ismerték. A keresztény hitfelekezetek viszonyainak szabályozását Önök a polgári és vallási jogegyenlőség elvére fektették. — A hosszabb időt génylö jogreformok alkotmányos tárgyalását be nem várva, az uj törvénykezési eljárás megállapitása által, a gyors igazságszolgáltatást és a magánhitel emelését tették lehetővé. A szölödézsma megváltását szabályozva és elrendelve, a haza termelés egy nevezetes ágának önálló fejlődését biztositák. A pénzügyek terén Önök üdvös tapintattal találták fel a helyes utat, s mig egyrészt megszavazták mindazon költségeket, melyeket az ország kormányzata, és hitelének fentartása szükségessé tett, másrészt gondos vizsgálatnak vetették alá az országgyűlés elé terjesztett költségvetéseket. Magyarország haladása eddig az anyagi téren nem állott párhuzamban gazdag természeti kincsforrásaival, de a törvényhozás felfogta az anyagi haladás egész fontosságát. Uj vasútvonalak építését rendelte el, és több külföldi állammal kedvező kereskedési szerződéseket kötött. Mindezen intézkedések az államháztartás megzavarása nélkül történtek, sőt a nép terhein némi tekintetben, mint például a só árára nézve, még könnyíteni is lehetett.
