Eger - hetilap, 1868
1868-02-06 / 6. szám
46 térések merültek föl, s miután a bizottság e tekiutetbeni megbizá- ; sát úgy értelmezi, hogy annak tárgyalását nem hivatalosan, ha- i nem csak is magánúton és körben kívánja eszközölni, s eszmecsere által a nézeteket tisztázni — egyéneket ki nem jelöle, hanem annak kijelölését a közgyűlésre halasztá; végre jelenti, hogy az első részletfizetésekből eddigelé bejött8600 ft; melyösz- szegböl kamatozás végett a pesti takarékpénztárba tétetett 7570 ft, a pénztárban van 1030 ft, fizetetlen még 43 részvény. — Mely jelentés után a szives bizalomért, melylyel megtiszteltetett, köszönetét mondva, a netalán nem kellő megelégedésre történt eljárásért engedelmet kérve — megbízatását a közgyűlés kezébe tette le. Miután a kibérelt helyiség iránt kötött szerződés felolvasása után kiderült, hogy a szerződés nem egyenesen a háztulajdo i nossal, hanem csak annak jelenlegi bérlőjével köttetett, melynél azon kérdés merül fel: jogában van-e a jelenlegi bérlőnek albér löt fogadni, s ennek folytán vagy más körülmények közbejöttével az intézet önhibája nélkül is nem marad-e helyiség nélkül? a közgyűlés a szerződés megerősítését a megválasztandó igazg. választmányra bízza, olyformán, hogy azt úgy és akkor eszközölje, a midőn — értekezve a tulajdonossal — az intézetet biztositand- ja arról, hogy önhibája nélküli bármi eshetőségre sem marad helyiség nélkül. — A mi pedig a tisztviselőség állását illeti: miután az e tárgyban tett bizottsági javaslat az alapszabályokba ütközőnek találtatott, — el nem fogadtaték, s a tisztviselői állások, úgy amint az alapszabályokban kijelölve vannak, meghagyatni rendeltettek. — Végre Vezekényi István bizottsági elnöknek az intézet ügyeiben tett buzgó fáradozásáért köszönet sza- vaztatik. Elnök jelenti, hogy a kiosztott alapszabályokban felmerült változásokat, különösen a szavazat mennyiségét meghatározó pontnál közgyűlési határozat nélkül azért bátorkodott megtenni, mert a megerősítés végett történt fölterjesztésnél fensöbb helyen határozottan kimondatott, hogy az alapszabályok azon pontjának, az 1840-ik évi 18-ik t. ez. 60-ik pontja értelmében — mint törvénybe ütközőnek — okvetlen változtatás alá kell jöni, hogy tehát ezáltal az időveszteség is megkiméltessék — miután e tárgyban újabb közgyűlést kellett volna összehívni —- volt bátor, mint elkerülhetlent, megváltoztatni, azon reményben, hogy abba a t. közgyűlés is belenyugszik és helybenhagyandja. — Az alap szabályokban tett változtatások a közgyűlés által az előadott okoknál fogva helyeseltetvén, elfogadtattak. Inditványoztatott, hogy azon részvények, melyek után az első részlet ez ideig be nem fizettetett, bocsáttassanak azonnal uj aláírás alá. Továbbá kérdés tétetett az iránt: vájjon a most másra átruházott uj részvény tulajdonosa eredeti részvényesnek tekintetik-e azonnal vagy sem? A mi az első részt illeti: tekintetbe véve azt, bogy egynémelyek talán betegség, távoliét, vagy más körülmények, nem pedig hanyagság miatt maradtak hátra kötelezettségeik teljesítésé vei — a közgyűlés ezúttal nem kivánja jogát gyakorolni, s teljes szigorral eljárni, hanem vár a következő részletfizetésig; mire nézve az illetők tájékozása végett a részletfizetések határidejét következőleg határozza meg: második részletfizetés april 12., harmadik részlet jul. 12., negyedik részlet okt. 12., azon hozzáadással, hogy az eddig be nem fizetett első részlet után a megállapított második részletfizetési határnapig, a mai naptól számítva késedelmi hatos kamatot fizessenek; akik pedig részletilletőségeiket, a kitűzött időig is be nem fizetnék, azok részvényeit az intézet az alapszabályok értelmében magáéinak tekinti, s azokkal mint tulajdonával belátása szerint rendelkezik. A mi pedig a kérdés másik ágát illeti: arra nézve az átiratás csak a rendszeres kezelés meginditásával történik, következve valóságos részvényesnek csak az alapszabályok 9-ik pontja értelmében történt eljárás után tekintetik. Elnök felhívja a közgyűlést, hogy az ügykezeléshez meg- kivántató s az alapszabályokban kijelölt tisztviselők fizetését mindenekelőtt megállapítani, s azután azokat titkos szavazat utján megválasztani szíveskedjenek; melyre egynémelyek részéről inditványoztatott, hogy az ügyvezetéshez egy szakképes egyén könyvvivői minőségben is választassék. A közgyűlés ez alkalommal csak az alapszabályokban kijelölt tisztviselők megválasztására szorítkozik ugyan; mind a mellett a több részről nyilvánított azon óhajtásnak, hogy egy szakképes egyén a segédszemélyzethez könyvvivöi minőségben választassék — engedve, az indítvány elfogadtatik, annak kiszemelését és félfogadását azonban a közgyűlés a megválasztandó igazg. választmány bölcs belátására bízza, fizetését 800 írtra határozván. A tisztviselők évi fizetését pedig következőleg álla- pitá meg: igazgató 400 ft, s az alapszabályban érintett százalék, pénztárnok 600 ft, ellenőr 500 ft. Ezután a szavazatok összeszedésére Mahóvszky Antal, Ja- nikovich Alajos, b. Beust Ödön, Kálozdy Mór, Kozmári János id. pénztárnok, és Rigó Antal id. jegyző hozzájárúlásával küldettek ki, melynek folytán a részvényesek szavazataiknak azonnali beadására szólittatván, illetők azokat az igazgató, pénztárnok és ellenőrre azonnal be is adták, mire a gyűlés — miután az idő adelet elhaladta — annak kijelentése után, hogy az eredmény délutáni 4 órakor fog kihirdettetni — eloszlott. (Vége követk.) Politikai hetiszemle. A békehírek nemcsak hogy tartják magukat, hanem folyvást szaporodnak és erősbödnek is. Legfontosb e békehírek közt az, hogy Ausztria, Franczia- és Poroszország közelednek egymáshoz, mig a Porosz- és Oroszország közti viszonylat hidegülni kezd. A mi különösen az osztrák-porosz viszonyok javulását illeti, ezt már most porosz lapok is megerősítik, sőt a porosz kormánynyal szoros összeköttetésben álló „Weser Ztg.“ egy közelebbi vezérczikkében Ausztria és Poroszország szilárd összetartása mellett emeli föl szavát. Ezen figyelmet érdemlő czikk velejét a következőkbe lehet egybefoglalni: „Németországnak, Ausztriával egyesülten, nincs mit félnie Francziaországtól, Ausztriát Németország barátsága mellett nem fogja Oroszország fenyegetni. Az európai béke biztosítva van, ha ezen igazságot Bécsben fölfogják, sa szerint cselekszenek.“ A nevezett lap a két állam közti kibékülést e pillanatban ugyan nem tartja még bevégzett ténynek, de oly czélnak mondja azt, melyre komolyan törekesznek mindkét oldalon. — Porosz- és Francziaország is közelednek egymáshoz, mire nézve bizonyítékokat is hoznak fel a lapok. A három hatalom közötti szívélyes egyetértést állítólag Beust b. fáradozásainak sikerült létrehozni. Ezen szívélyes viszonylatoknak tulajdoníthatni, hogy Szent-Pétervárott, legalább egyelőre, felhagytak a kard- csörgetéssel, s hogy az ottani lapok csaknem kivétel nélkül mind békésen nyilatkoznak, sőt az „Invalid“ Ausztriának bókét s barátságot ajánl, ha az ausztriai szlávok a németek és magyarokéhoz hasonló jogokat nyernek (!) Tehát mindenfelől csupa békebiz- tositásokkal találkozunk. Hanem azért ne bízzuk el nagyon magunkat ; a szél hamar megfordulhat, s egy szép napon könnyen arra ébredhetünk föl, hogy a lapok ismét a harczi riadót fújják. Francziaországi tudósítások az ottani hangulatot igen izgatottnak tüntetik fel. Veszélyes köztársasági üzelmek kezdenek lábra kapni. Az „A. A. Ztg.“ párisi levelezője szerint, a császárság ellenségei a tömegnél mindig nagyobb tért nyernek, s jól értesült személyek nem tartják ép oly lehetetlennek a fölkelést a nyári hónapokban. Közelebb egy „La Repubüque“ czimü, titkosan nyomatott lap jött forgalomba, mely igen heves hangon van írva. Ebben jelentetik, hogy egy titkos kormány alakulás a franczia köztársaságiak felszólittatnak, hogy a legvégső eszközök alkalmazásával is vessenek véget a császárságnak; nem kevesebbre hivatnak föl, mint az egész császári családnak és barátainak kiirtására. E lap és más szétosztogatott forradalmi röpiratok következtében Párisban nagymérvű elövigyázati intézkedések történtek, az egész helyőrség a kaszárnyákban öszpontosittatott, az őrállomások megkettőztettek. — Az uj hadseregtörvényt a senatus 128 szóval 1 ellen elfogadta. A hadsereg uj szervezése természetesen sok pénzt igényel, miért is legközelebb 440 millió franknyi államkölcsön köttetett. Lamarmora tábornok s kamarai tag választóihoz röpiratot intézett, mely az olaszországi állapotok szomorú képét tünteti elő. A helyzetet ezzel jelzi: Olaszország fenekestül felfordult. Despotismus uralkodik az utczán, favoritismus a kamarában s conspi- ratio a kabinetben. A tekintély elve, mely nélkül kormány főn nem állhat, alá van ásva. Sokan elvesztették a józan észt, s nem kevesen az erkölcsi érzetet. Mindezek oka az Olaszországban uralkodó hármas mania: a népszerüséghajhászat, a ravaszság mániája — s a mania mindent roszalni. E szellemi tévelygés következtében Olaszországban minden politikai s áliamgazdászati élet örvény szélén áll. — így ir Lamarmora saját hazájáról! Hogy csakugyan roszul állnak a dolgok Olaszországban, azt több lap tudósításai megerősítik. Nápolyban a Bourbon-párt erősen mozog, s nyíltan II. Ferencz mellett nyilatkozik. A „Liberté“
