Eger - hetilap, 1868
1868-11-26 / 48. szám
410 Bismarck grófnak nem fog sikerülni, hasonló eljárással a világot másodszor is elbolonditani. Romániából érkezett, hitelt érdemlő tudósítások kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy ott oly események vannak készülőben, melyek a szomszédállamokat lángba fognák borítani. A „Bohemia“ bukaresti levelezője többek közt ezeket írja: Károly fejedelem több Ízben értekezett titkosan az itt csatangoló mazzinistikus emissariusokkal. A kormány nyilvánosan űzi a kétalaku szerepét, és két lapot tart főn, a „Romanul“-t, s a „Per- severanza££-t. Az első azt papolja a külföldnek, hogy Románia senki vizét sem akarja megzavarni, mig az utóbbi osztrák-magyar birodalom elleni harezra lázitja a tömeget. Azonban a „Románul“ is meglehetősen rágalmazóla g szól Magyarországról, és Be üst bárónak azon szándékot tulajdonítja, hogy Romániát annektál- ni akarja. A másik lap nyíltan szólít föl fegyverre, és fölhívásai sok ezer példányban terjesztetnek országszerte. — Ugyanezen lap írja, hogy Romániában nem kevesebb, mint 5000 porosz altiszt tartókodik, maskirozva mint vasúti munkások. Ugyanoda szakadatlanul érkezik porosz gyárakból a sok lőkészlet. — Szintén Bukarestből írják egy német lapnak, hogy az Oroszország és Románia közti szövetség bevégzett tény, valamint a Porosz- és Oroszország közti szövetséget is egy csoport tény bizonyítja. E kettős szövetség czélja: Románia önállósága (a Duna torkolatáig, melyet Oroszország magának foglal el), Posen átengedése Oroszország részére, s a német egység befejezése. Orosz- és Poroszország rendszeresen tolják előtérbe Romániát, hogy a háború az osztrák-magyar birodalom megszilárdulása előtt bekövetkezzék. A romániai ügyek Bismarck gróf közlönyének,a „Nordd.Allg. Ztg-“nak figyelmét is nehány nap óta nagyobb mérvben veszik igénybe; ismételve irt e tárgyról czikkeket, melyek sugalmazot- taknak látszanak, s czéljok alkalmasint nem más, mint a világot Poroszország keleti politikája iránt félrevezetni. A nevezett lap egyik czikkében tagadja a Porosz , Oroszország és Románia közti szövetséget, melynek czélja a keleti kérdés megoldása s a román „phautasták“ Magyarország ellen intézett bizonyos terveinek végrehajtása volna. Poroszország, úgymond, mely rokon- szenvvel kiséri Magyarország állami viszonyainak megszilárdulását, valóban az utolsó hatalom lesz, mely érdekének tekinti egy nagy dákoromán állam fölállítását. — Ugyanezen lap egyik politikai szemléjében azon nyilatkozatot tévé, hogy Poroszországnak Romániát illető politikája semmi más, mint a melyre a nagyhatalmak szerződésileg kötelezték magukat, t. i. ezen szerződések betöltéséről gondoskodni; minélfogva Poroszország minden alkalommal azt tanácsolta a román kormánynak, hogy neki is legkiválóbb gondja legyen a szerződések teljesítésére. Még határozottabban körvonalozza Poroszország állítólagos romániai politikáját a „Nordd. Alig. Ztg.“ egy újabb czikke, melynek tartalma röviden ez: A pesti delegatióban interpellati- ót szándékoznak tenni a romániai üzelmek miatt, s remélhetőleg ez ügyben fölvilágositást fog hozni, mely a téves fogalmakat, melyek a bukaresti hírlapokban a románok politikai feladatáról előfordultak, eltávolitandja. Románia, mint Oroszországgal, Ausztria- Magyarországgal és Törökországgal határos ország, s mint duna- parti állam, állami létének garantiáit, csak csendes és békés magatartás gondos figyelembevételében találhatja; helyzete hasonlít Belgiuméhoz: minden kísérlet, vagy kimondott szándék bármily területnövelésre komoly veszélyt rejt magában, s egy nagyobbodott s független román birodalom létesítésére ezélzó izgatás összeegyeztethetlen az Al-Duna népeinek békéjével. . . . Ausztria Újjáalakulása után Románia főföladata: a Magyarországgal való barátságos viszonylatok ápolása. A „Nordd. Alig. Ztg.“ czikkeiből az tűnik ki, hogy Porosz- ország szeretné magát tisztára mosni a világ előtt keleti politikáját illetőleg ; csakhogy a világ inkább hisz a tényeknek, mint a szép szavaknak. Angolországban most folynak a választások a parlamentbe. Az eddigi eredmény után ítélve, a szabadelvűek jelentékeny többségben lesznek, s igy a minisztérium újjáalakítása is valószínű. ; Az angolországi választásokat Európa figyelemmel szokta kisérni. annál is inkább, mert ilyenkor a legtekintélyesebb államférfiak, kik jelöltekül lépnek föl, néha nagyérdekü nyilatkozatokat tesznek választóikhoz intézett beszédeikben. Disraeli miniszter is érdekes beszédet tartott választóihoz, melyben odanyilatkozott, hogy Anglia nagy érdekkel viseltetik a szárazföld békés fejlődése iránt, de nem tartja méltónak, hogy költséges beavatkozás által képzelt nagyhatalmi tekintélyre törekedjék. Disraeli tehát kimondá, hogy Anglia Európa bonyodalmaiba nem fogbeavatkozni. — Elhiszsziik, hogy ez leend a hatalmas szigetország külpolitikája, de csak addig, mig anyagi érdekei ellenkezőt nem parancsolnak. Spanyolországot azon veszély fenyegeti, hogy nyugatindiai (középannrikai) gyarmatai, Cuba és Portorico szigetek elszakadnak tőle. A tengerentúli távirda jelenti, hogy e szigeteken nagymérvű fölkelés tört ki. Afölkelök legyőzték a kormánycsapatokat, s hir szerint Portoricót elfoglalták, és az egész helyőrséget fo- golylyá tették. Levelezés. Kápolua, nov. 20. Kápolna nem közönséges hely! Itt a vénasszony is látott csatát, s a gyermek huszonöt fontossal játszik. Egy-egy csonka hársfa előtt, vagy a régi kereszt tövében, vagy amúgy is, ha ráér, sokat tud beszélni Antal gazda a nagy időkről, ha kell, muszkát is mutat, mert busz év előtt nem egyet ásott el kertjében. Szer , kesztő ur engedelméből egy pár szót! Kedves völgy terül el előttem, mely átszelve a rendetlen Tárná által, északnak a Mátra alá siet, délre az alföldbe olvad ; e völgyet keletről s nyugatról emelkedő kies magaslatok alkotják, melyek mintegy óriási kagylót képezve, gondosan látszanak elrejteni a történelmi nevezetességű helyet, s ha költő volnék, hozzátenném, hogy Kápolnán a felföld az alfölddel csó- kolózik. Kápolna élénk falu ; S alakban kígyózik rajta keresztül a pest-kassa-egri országút, mely folytonos mozgásban vau. Reggeli s esti órákban fantasztikus omnibuszok nagy robajjal érkeznek meg, eszembe juttatják a spanyol öszvérfogatokat. Sagitta vola, vola sagitta! Szerencsés utat! Majd álmos tótok mutatják be főketös szekereiket, olykor egy beteg hintó is beállít, áhitatos mérséklettel engedvén a szerény vonó-erőnek, nyalka homokfutó fumigálva repül el mellette, s virgoncz taligások dalolva futnak versenyt. Itt egy lúdsereg teszi tiszteletét, másik nemből való bajosára destructiv s vindicativ mozdulatokkal s szakértő accent- tel szónokol a mozgó csapat között; majd fejenként tekintélyes szarvas állatok, alias ökrök, aristocraticus léptekkel vonulnak be, egész lényök olyasmit árul el, mintha rég látott rokonokat jőnének látogatni; amott egy eltévedt szamár fanaticus svádával monstre-elöadást tart. A korcsmák többnyire telvék. Egy alkalommal két suhancz czivakodott egyik korcsma előtt, már alaposan kezdék egymást püfölni, midőn Elias, különben igaz izraelita, békebiróúl tolta föl magát közöttük; ezek aztán egész elismeréssel Eliast vették két tűz közé, és egyesült erővel hátára rakták köszönetük adóját. Jól mondja Lamartine, hogy a nép mindig tovább megy, mint a lökést adó politika emberei akarják. Elias- nak pro statu notitiae fülébe súgtam : Wenn du siehst zwei Drachen kämpfen, Tritt als Mittler nicht dazwischen, Denn sie könnten Frieden machen, Und dich selbst beim Hals erwischen! Uti tigura docet. Az országút mellett telegraf szalad, a sodronyon itt-ott. bunda, kötény, szoknya, szűr, madzag, kötél, rongydarabok függnek ; — ez keleti szokás ; hajói emlékszem, Vámbéry is említ ilyesmit bizonyos perzsiai kegyeletes helyekről, hol a nép fákra, bokrokra ruhadarabokat függeszt! — A falu nyugati oldalán gőzmalmunk is van, 12 öl magas vaskéménye, mintha csak fölkiáltójele volna a jeles Kápolnának, messzire figyelmessé teszi a vándort, hogy nem holmi hányt-vetett helység fekszik előtte. Sokszor elgondolkodtam már ezekről a gépekről. Egy cséplőgép körülbelül 4 nap alatt elvégzi azt, mi közönséges gazdaságnál egy, másfél hónapot vesz igénybe; mondják —nem tudom, igaz-e ? — hogy a párisi világkiállításon géppel 8—10 perez alatt kalapot készítettek; s a varrógéppel mily sebesen megy a varrás! Es e gépek egy pár század múlva bizonyosan roppantul el fognak ! terjedni. Már most, ha a csizmadia, szabó, szíjgyártó, kalapos egy nap alatt annyi csizmát, nadrágot, szerszámot, kalapot készít el, mint azelőtt egy hőt alatt, mit fog 5 napig csinálni, — a vasárnapot kiveszem, — és általában, ha a nyers erőtől a lehetőségig emancipálandja magát az emberiség, tömérdek időt nyervén, hová, merre fog irányulni szelleme?! — Elég az hozzá, hogy gőzmalmunk is van. Kápolnán 1785-ik összeírás szerint a lakosok száma 984 volt, most 1785, tehát 83 év alatt 801-gyel szaporodott. Nagy
