Eger - hetilap, 1868
1868-11-05 / 45. szám
386 vasta a nemzetiségi bizottság munkálatáról szóló jelentést, mely kiemeli azon reményét, hogy a munkálat legalább fővonásaiban el fog fogadtatni. Mivel a nem magyar nemzetiségek teljes politikai és társadalmi egyenlőséget élveztek a hazában eddig is, s csupán a nyelv tekintetében voltak korlátolva : azért e tekintetben kelle a megoldást megkísérlem, megszabva az anyanyelv egyenjogúságának mérveit. Munkálatában ingadozás nélkül ment el egész azon határokig, melyek az államegységgel megférnek, de óvakodott azon tulmenni, s azt hiszi, hogy javaslata ki fogja elégíteni a nemzetiségeket, mert ha még ennél is többet kívánnának, ez vagy a kormányzat lehetlenitésére , vagy az államnak nemzetiségi területekre váló földarabolására vezetne , mit a nem magyar ajkúak sem akarhatnak. A jelentés kinyomatni s az osztályokhoz utasittatni határoztatott. — Soms- sich Pál, mint a pénzügyi bizottság elnöke jelenti, hogy a bizottság elkészült az eddig eléje terjesztett budgetekkel, mely jelentés fölolvastatván, kinyomatni s szétosztatni rendeltetett. — Ezután véglegesen megszavaztatott a belügyminiszter által a rabló- garázdálkodások megszüntetésére kívánt 100,000 frtnyi póthitel, s észrevétel nélkül elfogadtattak azon módosítások, melyeket a föl- söház tett az úrbéri örökválíságra s az uzsoratörvények megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatokon. A tegnapi ülésben Csengery Imre, mint a közp. bizottság előadója, jelentést tett az arad-temesvári vasút engedélyezése iránt beadott törvényjavaslat fölött; a jelentés úgy a törvényjavaslat, mint az engedélyokmány tervezetének elfogadását ajánlja némely módosításokkal. Ennek ellenében a IX. osztály részéről külön vélemény olvastatott föl,mely az elfogadást nem ajánlja, sőt előbb még stratégiai szempontból eszközlendő vizsgálatra kívánja a kormányt utasítani. B. Kemény Gábor jelentést tett a pénzügyi bizottság részéről az 1869-iki budget újabb elkészült tételeiről. Ezután az elnök tudatta, hogy ő Felsége a delegatiókat Pestre nov. 12-re hívta egybe. Több tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. A fővárosi társas élet s irodalom köréből. Pest, nov. 2. (Cs. Gy.) A természet élete egész ellentéte a nagy városok életének; midőn amott az élet teljében van, s a legvidámabb fejlődésnek örvend, itt a „Saison morte“ neve alatt ismeretes halotti egyhangúság ideje áil be; s midőn ezt a komorság bús köde lepi el, s a lehulló fonnyadt levelek hirdetik a szomorú csend beálltát; itt csak ekkor kezdődik javában az élénkség, a vidám, kedvteli zajos élet. így vagyunk mi fővárosunkkal is. Alakosság, mely a heves junius — szeptember hónapokon keresztül a „szabadban,“ miként Pesten mondják, vagy a hazai s külföldi fürdők leghiresb- jeiben, elkezdve a kis Párádtól egész a büszke empereur Biar- ritzjáig — kerese enyhülést, már elfoglalta rendes tartózkodáshelyét; a tanulóság elkezdve a normalistáktól és parvistáktól egész az aula hallgatóságáig, mely a kicsinylett „tanuló“ nevet megvetve, a „cívis academica,“ vagyis „egyetemi polgár“ czimét categorice megkívánja, tömegesen vonul be a Comoeuák csarnokába ; mig a törvényhozó „honatyák" Minerva templomát, mely időközben megürült, teszik népessé! Ekként az élet, mely e zaj- gó elemek távolléte alatt meglehetős egyhangúságot ölte magára, ma szokott élénkséggel foly, mig odaklinn Autumnus esős, szeles napjai a nyári évszak utolsó maradványait söprik el. Azonban jóllehet az élénkség igen nagy fővárosi életünk minden tevékenységi ágazatában, mégÍ3 korántsem láthatni oly lázas izgalmu jelenségeket, melyeket még egy évvel ezelőtt oly bő számban tapasztaltunk, különösen a politikai pártok életében. A demagóg-mozgalom, melynek első szálai közel egy évvel ezelőtt láthatók voltak, hála több factor közreműködésének, már eltűnt közéletünk felszínéről fővárosunkban úgy, mint a vidék nagyobb részén. A pártok hírlapjai is mindinkább tartózkodnak a passivi- tástól, s positiv működésre szólítanak föl. S ki tagadná, hogy a főváros ezen, mindössze alig egy évi időszak óta óriási lendületet vön mind értelmi, mind vagyoni tekintetben. Élete azóta a világvárosokéhoz hasonlít, kereskedelmi s világforgalmi fontosságát tényleg elismerte több állam az által, hogy kereskedelmi ügyvivőségeket állított föl. Legújabban, mint hírlik, a különben elég csökönyös török állam is kereskedelmi konzult szándékozik Pestre küldeni. Ily gyors lendület mellett eddig kétszeresen lesújtó volt mind fővárosunk népére, mind az idegenekre, kik közénk jövé- | nek, a közbiztonság és policia rendezetlensége, hiányos kezelése. — Ez ügy azonban, mint hiszszük, szerencsés megoldást nyert Thaisz Elek pesti főkapitány visszahelyezése által, kit eddigi polgármesterünk, Szentkirályi Mór, folytonosan üldözött, s hivatalából közgyűlési végzés által kirekesztetett. A pört azonban, melyet a városi ügyészség Thaisz ellen inditott, ez utóbbi nyerte meg mind a két bíróságnál. Thaisz hivatalába visszahelyeztetett, Szentkirályi pedig, ki vele egy tisztikarban szolgálni nem akart, a közgyűlés sajnálatára hivataláról lemondott. Az ügy kétszeresen sajnos, először Szentkirályi visszalépése miatt, kivel együtt sok szép terv megtestesülését kell Pestnek nélkülöznie, s azon sajnos szakadás miatt, mely a Szentkirályi- és Thaisz-féle párt, a pesti guelfek és ghibellinek között létrejött. Vajha ne érez- né fővárosunk ennek sajnos, de mindenesetre elhárítható következményeit. Ki lesz a polgármester ? e kérdést feszegetik mindenütt, s daczára annak, hogy a magyar nép, miként egy valaki gúnyosan megjegyzé, nagy férfiakban kiapadhatlanul gazdag, nem találnak férfiút, ki e tisztnek kellőleg megfelelhetne. Társas, tudományos és közéletünk leginkább az egyletekben s társulatokban adja életjelét. Az ügyvédi egylet, mely fönállása óta több hasznos eszmét pendite meg, bő alkalmat s tért talál működésre, s törvénykezésünknek országszerte szomorúan hires elhanyagolt állapotán javítani, — legutóbb több gyakorlati javaslattal lépett föl; anépnevelési egyletek serényen működnek az ismeretes népiskolai közoktatási javaslat megbirálásán. Az országos köznevelési társulat azon hasznos példával ment előre, hogy a felsőbb és középtanodák számára több jutalomdijat tűzött ki elnöke, dr. Schwarz Gyula bőkezűsége folytán. A társulás mezején fiatalságunk is újabb hóditványokat siet tenni, bár minél hasznosabb, gyümölcsözőbb eredményekkel. A német Burschenschaftok mintájára alakult fővárosunkban is egy „Hunnia“ nevű társaskör, a collegialitás és tudományos törekvések előmozdítását tűzvén ki czélúl. Mi nem helyeselhetjük a „P. Napló“-val együtt a német Burschenschaftoknak átültetését, történjék az bár némileg változtatott módon is; a czél, úgy látszik, itt is, ott is ugyanaz — a monstre-ivás ; szívesebben látnok ifjúságunkat hasznosabb, s mind a társasélet, mind a művelődés előmozdításában sikeres hatású körökben. Az akadémia ülései is hasznos művelődési eszközök ifjúságunkra, s örömmel constatálhatjuk, hogy ezen üléseknek nagyobbrészt az ifjúságból való hallgatósága mindinkább szaporodik. A legutóbbi, nyelv- és széptudományi ülésben Fábián Gábor, ezen meghajlott testű, de ifjú lelkű tudós olvasta föl Lucretiusnak („De rerum natura“) művét kellemes magyar fordításban, s Szász Károly, a sokoldalú s törhetlen szorgalmú iró értekezett a „Niebelungen-Lied“-röl s valószínű szerzőjéről. A bár nem eredeti, de egészben igen tanulságos és mély itészetü tanulmányt élvezettel hallgatták, mint egyáltalán minden munkáját a bámulatos sokoldaluságu Írónak, költőnek, publicistának s lelkésznek. Politikai hetiszemle. Eger, nov. 4. A bécsi birodalmi tanácsban közelebb fog tárgyaltatni a véd- rendszerre vonatkozó törvényjavaslat; előbb azonban a honvédelmi bizottság vitatja meg, melynek okt. 26-án tartott ülésében b- Beust hosszas beszédben indokolta a közös hadsereg 800 ezer főnyi létszámának szükségét. E beszédben a birodalmi kanczel- lár kijelenté, hogy Ausztria politikája kiválólag békepolitika; hogy Francziaországgal, Angliával s Olaszországgal a legszebb viszony áll főn, ez utóbbinak azonban nincs mindig szabad keze. Poroszország irányában Ausztria a vissza nem toriás elvét tartja szem előtt, de Poroszország részéről nem örvend hasonló eljárásnak. Ha Franczia- és Poroszország közt összeütközésre kerül a sor, Ausztriának tiszteletet parancsoló módon kell fölszerelve lennie, részint hogy saját semlegességének érvényt szerezzen, részint hogy más hatalmakat a beavatkozástól visszatartson. Végre azon nézetét fejezte ki szóló, hogy a magyar honvédelmi Sereg, köny- nyen meglehet, első fog az actióba lépni, mert tudvalevőleg a dunai fejedelemségek egy nagy fegyvertárt képeznek. Ezen, minden esetre jelentékeny beszéd következtében a bizottság megszavazta a 800 ezer embert, s nem kételkedünk, hogy a birodalmi tanács is nagy szótöbbséggel szavazza meg azt, Beust báró beszéde nem csekély föltünést okozott a külföldön, s a politikai lapok sokat összeírtak róla; némelyek fenyegetőnek találták, má-