Eger - hetilap, 1868

1868-11-05 / 45. szám

386 vasta a nemzetiségi bizottság munkálatáról szóló jelentést, mely kiemeli azon reményét, hogy a munkálat legalább fővonásaiban el fog fogadtatni. Mivel a nem magyar nemzetiségek teljes politi­kai és társadalmi egyenlőséget élveztek a hazában eddig is, s csupán a nyelv tekintetében voltak korlátolva : azért e tekintetben kelle a megoldást megkísérlem, megszabva az anyanyelv egyenjo­gúságának mérveit. Munkálatában ingadozás nélkül ment el egész azon határokig, melyek az államegységgel megférnek, de óvako­dott azon tulmenni, s azt hiszi, hogy javaslata ki fogja elégíteni a nemzetiségeket, mert ha még ennél is többet kívánnának, ez vagy a kormányzat lehetlenitésére , vagy az államnak nem­zetiségi területekre váló földarabolására vezetne , mit a nem magyar ajkúak sem akarhatnak. A jelentés kinyo­matni s az osztályokhoz utasittatni határoztatott. — Soms- sich Pál, mint a pénzügyi bizottság elnöke jelenti, hogy a bizott­ság elkészült az eddig eléje terjesztett budgetekkel, mely jelen­tés fölolvastatván, kinyomatni s szétosztatni rendeltetett. — Ez­után véglegesen megszavaztatott a belügyminiszter által a rabló- garázdálkodások megszüntetésére kívánt 100,000 frtnyi póthitel, s észrevétel nélkül elfogadtattak azon módosítások, melyeket a föl- söház tett az úrbéri örökválíságra s az uzsoratörvények meg­szüntetésére vonatkozó törvényjavaslatokon. A tegnapi ülésben Csengery Imre, mint a közp. bizottság előadója, jelentést tett az arad-temesvári vasút engedélyezése iránt beadott törvényjavaslat fölött; a jelentés úgy a törvényja­vaslat, mint az engedélyokmány tervezetének elfogadását ajánlja némely módosításokkal. Ennek ellenében a IX. osztály részéről külön vélemény olvastatott föl,mely az elfogadást nem ajánlja, sőt előbb még stratégiai szempontból eszközlendő vizsgálatra kíván­ja a kormányt utasítani. B. Kemény Gábor jelentést tett a pénz­ügyi bizottság részéről az 1869-iki budget újabb elkészült tétele­iről. Ezután az elnök tudatta, hogy ő Felsége a delegatiókat Pest­re nov. 12-re hívta egybe. Több tárgy nem lévén, az ülés el­oszlott. A fővárosi társas élet s irodalom köréből. Pest, nov. 2. (Cs. Gy.) A természet élete egész ellentéte a nagy városok életének; midőn amott az élet teljében van, s a legvidámabb fej­lődésnek örvend, itt a „Saison morte“ neve alatt ismeretes halot­ti egyhangúság ideje áil be; s midőn ezt a komorság bús köde lepi el, s a lehulló fonnyadt levelek hirdetik a szomorú csend be­álltát; itt csak ekkor kezdődik javában az élénkség, a vidám, kedvteli zajos élet. így vagyunk mi fővárosunkkal is. Alakosság, mely a heves junius — szeptember hónapokon keresztül a „szabadban,“ mi­ként Pesten mondják, vagy a hazai s külföldi fürdők leghiresb- jeiben, elkezdve a kis Párádtól egész a büszke empereur Biar- ritzjáig — kerese enyhülést, már elfoglalta rendes tartózkodás­helyét; a tanulóság elkezdve a normalistáktól és parvistáktól egész az aula hallgatóságáig, mely a kicsinylett „tanuló“ nevet megvetve, a „cívis academica,“ vagyis „egyetemi polgár“ czimét categorice megkívánja, tömegesen vonul be a Comoeuák csarno­kába ; mig a törvényhozó „honatyák" Minerva templomát, mely időközben megürült, teszik népessé! Ekként az élet, mely e zaj- gó elemek távolléte alatt meglehetős egyhangúságot ölte magá­ra, ma szokott élénkséggel foly, mig odaklinn Autumnus esős, szeles napjai a nyári évszak utolsó maradványait söprik el. Azonban jóllehet az élénkség igen nagy fővárosi életünk minden tevékenységi ágazatában, mégÍ3 korántsem láthatni oly lázas izgalmu jelenségeket, melyeket még egy évvel ezelőtt oly bő számban tapasztaltunk, különösen a politikai pártok életében. A demagóg-mozgalom, melynek első szálai közel egy évvel ezelőtt láthatók voltak, hála több factor közreműködésének, már eltűnt közéletünk felszínéről fővárosunkban úgy, mint a vidék nagyobb részén. A pártok hírlapjai is mindinkább tartózkodnak a passivi- tástól, s positiv működésre szólítanak föl. S ki tagadná, hogy a főváros ezen, mindössze alig egy évi időszak óta óriási lendületet vön mind értelmi, mind vagyoni tekintetben. Élete azóta a vi­lágvárosokéhoz hasonlít, kereskedelmi s világforgalmi fontossá­gát tényleg elismerte több állam az által, hogy kereskedelmi ügyvivőségeket állított föl. Legújabban, mint hírlik, a különben elég csökönyös török állam is kereskedelmi konzult szándékozik Pestre küldeni. Ily gyors lendület mellett eddig kétszeresen lesújtó volt mind fővárosunk népére, mind az idegenekre, kik közénk jövé- | nek, a közbiztonság és policia rendezetlensége, hiányos kezelé­se. — Ez ügy azonban, mint hiszszük, szerencsés megoldást nyert Thaisz Elek pesti főkapitány visszahelyezése által, kit eddi­gi polgármesterünk, Szentkirályi Mór, folytonosan üldözött, s hiva­talából közgyűlési végzés által kirekesztetett. A pört azonban, melyet a városi ügyészség Thaisz ellen inditott, ez utóbbi nyerte meg mind a két bíróságnál. Thaisz hivatalába visszahelyezte­tett, Szentkirályi pedig, ki vele egy tisztikarban szolgálni nem akart, a közgyűlés sajnálatára hivataláról lemondott. Az ügy kétszeresen sajnos, először Szentkirályi visszalépése miatt, kivel együtt sok szép terv megtestesülését kell Pestnek nélkülöznie, s azon sajnos szakadás miatt, mely a Szentkirályi- és Thaisz-féle párt, a pesti guelfek és ghibellinek között létrejött. Vajha ne érez- né fővárosunk ennek sajnos, de mindenesetre elhárítható követ­kezményeit. Ki lesz a polgármester ? e kérdést feszegetik minde­nütt, s daczára annak, hogy a magyar nép, miként egy valaki gúnyosan megjegyzé, nagy férfiakban kiapadhatlanul gazdag, nem találnak férfiút, ki e tisztnek kellőleg megfelelhetne. Társas, tudományos és közéletünk leginkább az egyletek­ben s társulatokban adja életjelét. Az ügyvédi egylet, mely fönállása óta több hasznos eszmét pendite meg, bő alkalmat s tért talál működésre, s törvénykezésünknek országszerte szomo­rúan hires elhanyagolt állapotán javítani, — legutóbb több gya­korlati javaslattal lépett föl; anépnevelési egyletek serényen működnek az ismeretes népiskolai közoktatási javaslat megbirálásán. Az országos köznevelési társulat azon hasznos példával ment előre, hogy a felsőbb és középtanodák számára több jutalomdijat tűzött ki elnöke, dr. Schwarz Gyula bőkezűsé­ge folytán. A társulás mezején fiatalságunk is újabb hóditványokat si­et tenni, bár minél hasznosabb, gyümölcsözőbb eredményekkel. A német Burschenschaftok mintájára alakult fővárosunkban is egy „Hunnia“ nevű társaskör, a collegialitás és tudományos törek­vések előmozdítását tűzvén ki czélúl. Mi nem helyeselhetjük a „P. Napló“-val együtt a német Burschenschaftoknak átültetését, történjék az bár némileg változtatott módon is; a czél, úgy lát­szik, itt is, ott is ugyanaz — a monstre-ivás ; szívesebben látnok ifjúságunkat hasznosabb, s mind a társasélet, mind a művelő­dés előmozdításában sikeres hatású körökben. Az akadémia ülései is hasznos művelődési eszközök ifjúságunkra, s örömmel constatálhatjuk, hogy ezen üléseknek nagyobbrészt az ifjúságból való hallgatósága mindinkább szapo­rodik. A legutóbbi, nyelv- és széptudományi ülésben Fábián Gábor, ezen meghajlott testű, de ifjú lelkű tudós olvasta föl Lucretiusnak („De rerum natura“) művét kellemes magyar fordí­tásban, s Szász Károly, a sokoldalú s törhetlen szorgalmú iró érte­kezett a „Niebelungen-Lied“-röl s valószínű szerzőjéről. A bár nem eredeti, de egészben igen tanulságos és mély itészetü tanul­mányt élvezettel hallgatták, mint egyáltalán minden munkáját a bámulatos sokoldaluságu Írónak, költőnek, publicistának s lel­késznek. Politikai hetiszemle. Eger, nov. 4. A bécsi birodalmi tanácsban közelebb fog tárgyaltatni a véd- rendszerre vonatkozó törvényjavaslat; előbb azonban a honvé­delmi bizottság vitatja meg, melynek okt. 26-án tartott ülésében b- Beust hosszas beszédben indokolta a közös hadsereg 800 ezer főnyi létszámának szükségét. E beszédben a birodalmi kanczel- lár kijelenté, hogy Ausztria politikája kiválólag békepolitika; hogy Francziaországgal, Angliával s Olaszországgal a legszebb viszony áll főn, ez utóbbinak azonban nincs mindig szabad keze. Poroszország irányában Ausztria a vissza nem toriás elvét tartja szem előtt, de Poroszország részéről nem örvend hasonló eljárás­nak. Ha Franczia- és Poroszország közt összeütközésre kerül a sor, Ausztriának tiszteletet parancsoló módon kell fölszerelve len­nie, részint hogy saját semlegességének érvényt szerezzen, részint hogy más hatalmakat a beavatkozástól visszatartson. Végre azon nézetét fejezte ki szóló, hogy a magyar honvédelmi Sereg, köny- nyen meglehet, első fog az actióba lépni, mert tudvalevőleg a du­nai fejedelemségek egy nagy fegyvertárt képeznek. Ezen, min­den esetre jelentékeny beszéd következtében a bizottság meg­szavazta a 800 ezer embert, s nem kételkedünk, hogy a birodalmi tanács is nagy szótöbbséggel szavazza meg azt, Beust báró be­széde nem csekély föltünést okozott a külföldön, s a politikai la­pok sokat összeírtak róla; némelyek fenyegetőnek találták, má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom