Eger - hetilap, 1868

1868-10-29 / 44. szám

44. szám.

Október 29-én 1808.

VI. évfolyam.

Előfizetési dij:

Egész évre . . 5 ft — kr,

Félévre . . . 2,, 50,,

Negyedévre . . I ,, 30 „

Egy hónapra . — 44 „

EGER.

Hirdetésekért

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejáb*»u minden hirdetéstől 39 kifizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.J — Jentsch G. könyvkereskedése 9 minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: B é c s b e n: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz.

A hevesmegyei baloldali párt nyilatkozata, a törvény és igazság szempontjából.

II.

A nemzet önállása s függetlensége visszaszerzését s biztosítását első, mellőzhetetlen kötelességének tekinti a baloldali párt.

Feladottnak, eljátszottnak tartja tehát a nemzet önállását és függetlenségét.

Törvénytárunk terjedelmes complexumában bö adatokat találunk hazánk függetlensége s önállása igazolására; de különösen arra vonatkozva, egy törvényczikk sem emeli úgy ki azt, mint az 179% 10., mely azt mondja:

a) hogy Magyarország a kapcsolt részekkel szabad ország;

b) hogy tekintve az egész törvényes kormányzat formáját, ide értve a dicasteriumokat is, független és semmi más országnak vagy népnek alárendelve nincs;

c) önállósággal és alkotmánynyal birván, törvényesen megkoronázott királya s következő törvényes örökös királyai által is, azt rendelvén az 1715: 3. és 1741: 8. és 11-ik törvény- czikkeR is, saját törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára fog igazgattatni s kormányoztatni.

Ha ezen törvényczikket az ország önállása s függetlensége concret fogalmától elvont szempontból tekintjük, úgy találjuk, hogy függetlenségi czimének gyakorlatban is megfelel ; mert a nemzet alkotmányos önállása, szabadsága, kormányzati formájának függetlensége, saját törvényei és szokásai szerinti igazgatása minden alárendeltségtől teljesen ment, s szabad és saját koronás királya által a törvény kívánaténak teljesen megfelelő- leg kormányoztatik.

E szerint tehát, miután az ország szabadsága, önállása s függetlensége sem föladva, sem eljátszva nincs, sőt azokat a nemzet teljes birtokában, a nemzetet azok sértetlen élvezetében s gyakorlatában találjuk, nincs tárgya a baloldali párt visszaszer- zési 8 biztosítási kijelentett kötelességének.

Terjedtebb tért követelnek azonban az országnak az 179%

10-ik t. ez. által biztosítani kivánt jogai, hogysem azon concret fogalmat, melyben azok teljessége Öszpontosul, téveszteni lehetne.

Magánosok között nem az ismertetik szabad s önálló embernek, ki házában s beltelkén függetlenül épit, rombol, rendelkezik, de kültartozmányaiban s jogaiban más az ur és más parancsol ; hanem az : ki személyi, vagyoni és jogi minden ügyeit maga intézi, törvénynyel nem ellenkező tetteiről számot adni senkinek nem tartozik, és azokban törvényesen és jogosan senki által sem gátoltatbatik.

Nem az a nemzet, nem az az ország szabad, önálló és füg- I getlen, melynek jogai, törvényei s szokásai szerinti belkorraány- I zata törvénykönyvébe be vannak iktatva, de kUlügyébe semmi befolyással nem bir, mert ott más az ur, más a rendelkező; hanem az. mely belszabadsága, önállása és függetlensége megőrzésére, biztosítására, sőt elhatározására is oly hatalmasan be- . folyó kiíliigyeibe is közvetve vagy közvetlen, de önálló és független hatályiyal foly be.

Lássuk, miként állanak Magyarországnak külügyi jogai? ; gyakorlott-e és gyakorol-e befolyást a kiilügyet képező badindi- tás, frigy-és békekötés s követküldés jogaiba?

Az 1608. koronázás előtti 2-ik törvényczikk igy szól: Miután Isten kegyelméből a béke mind a magyarokkal, mind a törökökkel megköttetett, §. 1. ugyanazért azt ő királyi felsége is megtartsa, és az ország tudta és beleegyezése nélkül Magyarországban és a kapcsolt részekben semmi hadat ne inditson, vagy kiilkatonát be ne vezessen. És ezen törvényt ily világos szavakkal megerősíti az 1618. kor. utáni 2-ik törvényczikk is.

Az 1613: 5. t. ez. azt mondja §. 1: Elhatároztatik, hogy ezentúl semmiféle nyilt bad ne indittassék ; §. 2. és a különösen erről szóló 1608. k. e. 2. t. ez., mely sértetlenül megtartandó leszen, megujittatik.

Az 1622-ik évi kor. u. 2-ik t. ez. 3 ik, az 1638. kor. u. 1-sö t. ez. 13-ik conditiói vagyis koronázási diplomák föltételei világosan tartalmazzák, hogy azok, a mik az ország közbékéje fön- tartásáról, had nem indításáról s kíilkatonaságnak be nem hozataláról az 1608. k. e. 2. t. czikkben határoztalak, mind ö felsége, mind mások által sértetlenül megtartassanak.

Az 1681: 4. t. ez. a törökökkel való békét és minden magyar ügyeket, a magyar helytartótanács által rendeli tárgyaltatni s végeztetni; az 1715:41. a közbékéről és magyar ügyekről szólva, ugyanazt rendeli; az 1741: 11. §. 1. szerint megígérte ö felsége, hogy a magyar ügyeket, és az ország dolgait, mind benn az országban, mind künn, magyarokkal fogja kezeltetni s kezeltetését elrendelni. Az 179% : 17. az 1741: 11. t. ez. érvénybehelyezése mellett megígéri, hogy ő felsége annak minden részeit, vaJamim a KK. és RR. azon óhajtását, hogy az ország mind bel-, mind külügyei magyarok által és magyarok befolyása mellett tárgyaltassanak, teljesíteni fogja, és ezek érvényéről szól az 1792: 8. t. ez. is.

Mi Magyarországnak a békekötés gyakorlata körüli törvényes jogát illeti, az 1622: 3. és 1638: 13. conditiók, az 1681: 4., 1715: 41. arról épen oly világosan szólanak, mint hadiuditási törvényes jogáról; de ezeken túl, különösen a békekötésre vonatkozva, az 1536: 1. t. ez. 1. § a azt mondja: hogy ö felsége magyar tanácsosai tudta nélkül békét ne kössön, az 1622 : 19. §. 1. pedig azt rendeli, hogy a törökökkel kötött béke sértetlenül meg- öriztessék, több törvény pedig arró rendelkezik, hogy Magyarországnak úgy bel-, mint külügyei a helytartótanács s magyarok közbejötté nélkül nem intéztethetnek.

A frigykötés joga, mint szintén az ország kiilügyeire vonatkozó tárgy, a békekötés tekintetei alá esik, s az országnak azokban törvényes befolyási joga ugyanazon törvényekben gyökerezik ; de azokon túl még különösen a frigykötésre vonatkozva, az ország jogát igazolja az 1595: 6. végzemény 2-ik §-a, melyben Rudolf király Erdély fejedelmével, Bátory Zsigmonddal, frigyet kötvén, fölhívja Magyarország KK. és RR-it, hogy azt fogadják el, és érvényesnek ismerjék.

Az 1609: 42. t. czikkben az ország az Ausztriával és Morvaországgal kötött frigyet elfogadja, maradandónak és érvényesnek mondja ki. Az 1622: 12., 1638: 13 és 1659: 12. koronázási conditiók a csehekkel, szomszéd tartományokkal és Erdélylyel kötött frigyeket megtartandóknak lígy rendelik, hogy azokat mind ö felsége maga megtartsa, mind övéivel megtartassa.

A követküldés szintén lényeges részét tevén a kiilügyeknek, benne volt az ország annak gyakorlatában is, igy az 1630: 26. t. czikkben követeket nevez a lengyel királyhoz, ugyanazon évi 36. t. ez. azt rendeli: hogy a követségben akár a fényes portához, akár más helyekre az 1618: 37. szerint, alkalmas és tekintélyes magyarok is küldessenek, és megerősítik azt az 1635: 27., 1715:41. és 1723: 404. mely rendeli, hogy magyar honfiakat-