Eger - hetilap, 1868
1868-01-30 / 5. szám
38 gyűlt pénzek más czélra fordittassanak, mintsem a mi bennük kivolt tűzve! Az ellennézetüeknek a „Fővárosi Lapok“ f. é. 11-ik számában megjelent nyilatkozata is arra mutat, hogy az árvaház eszméjét szentebbnek tekintik, mint e képét, a miben velők én is egyet értek; de annyira nem mehetek velők, mennyire ők mentek e téren; mert ha az ö nézetöket, melyet ott nyilvánítottak, mindnyájan követnők: mig csak szűkölködő lenne közöttünk, — pedig mikor lehetne azt reménylentink, hogy ilyen ne találkozzék? — soha a művészetre egy fillért sem áldozhatnánk. S azért teljesen lelkemből mentettnek ismerem nevezett lapok tisztelt szerkesztőségének az azon nyilatkozatra tett megjegyzését, hogy t. i. a két nemes czél egymás mellett megállhat, és együttesen kell reá törekednünk. Nánásy-Csernyus Amália. Politikai hetiszemle. A politikai tudósítások folyvást békésen hangzanak, s mindinkább növekszik a remény, hogy legalább a legközelebbi tavasz nem fog háborúval beköszönteni. A „Franz. Corr.“ szerint, a franczia külügyi miniszterium- umhoz újabban jelentések érkeztek Szent-Pótervárról, melyek szerint az orosz kabinet ismét hajlandónak mutatkozik, a párisi szerződés alapjára visszatérni, és a hatalmakkal a keleti kérdés fölött alkudozásokba bocsátkozni. Megerősítést nyer az is, hogy a berlini udvar Szeut-Péterváron lépéseket tett a béke fen- tartása érdekében, s hogy e lépések sikerét Párisban igen nagyra becsülik. A „Mein, dipl.“ pedig Írja, hogy Oroszország hangja, melyen az idegen hatalmakhoz szól, nagyon megváltozott, s a szentpétervári lapokban viszhangra talál. Az alkanczellár állítólag kijelenté, hogy Oroszország hű marad békeszerető jelleméhez, s különösen Keleten nem háborítja meg azt. Megerősíti ezt egy szent-pétervári távirat is, mely szerint az orosz követségek utasittattak, jelentsék ki az illető kormányok előtt, hogy az orosz kormány óhajtja a béke fentartását, s hogy sehonnét sem látja magát fenyegetve. Reméljük tehát a békét, melynek — mint a „Nordd. A. Z.“ megjegyzi —■ nincs biztosabb kezessége, mint a több államban létező pénzügyi zavar. Hozzájárul az Ínség, mely több állam egy részét: Poroszország keleti tartományát, Francziaország Algírját stb. meglátogatta, mely utóbbi tartomány lakosai közül már sok ezeret ragadott el az éhhalál. Az uj hadseregtörvény egész Francziaországban kedvezőtlen benyomást tett. Az összes megyefőnökök e részben őszinte jelentéseket tettek a kormánynak. Azon kedvezőtlen fogadtatás, melyben ez uj törvény részesült, arra bírta Napoleon császárt, hogy maga írjon egy commentárt arra vonatkozólag. E commen- tár, mely több magas állású egyéniség közt szétosztatott, azt bizonyítgatja többek közt, hogy az uj hadseregtörvény szerinti katonakötelezettség kevésbbé terhes a többi nagyhatalmasságoknál gyakorlatban levőnél, és hogy a kormány azt nem azért terjesztette a nagy államtestületek elé, mintha tüsténti háborútól félt volna, hanem mert a krimi és olasz hadjáratok folytán érezte, hogy Francziaország katonai ereje elégtelen. Olaszországi tudósítások szerint, a Bourbon-mozgalom Nápolyban roppant elöhaladást tesz. A mozgalmat az a remény éleszti, hogy Nápoly ismét fővárossá lesz. A Nápolyban történő erőfeszítések czélja II. Ferencz visszahelyezése. A „Patrie“ szerint, a párisi kabinet II. Ferencznek az említett törekvésekhez való erkölcsi közreműködése miatt, Rómában előterjesztéseket tett. Angolországot az abyssiniai hadjárat mellett a fénismus még folyvást élénken foglalkoztatja. A kormány éberen őrködik, hogy a féniek netalán tervezett merényleteit meghiúsítsa. Újabban ismét több elfogatás történt. A féni mozgalom azt a jót mégis eredményezte, hogy felhívta a figyelmet Irlandra. Stanley miniszter a Bristolban tartott conservativ banketten ezeket mondá: „A fökérdés Irland, melynek elszakitása el nem. gondolható és meg nem engedhető; de a földbirtoki viszonyok reformja mellőz- hetlen; ezzel kell a parlamentnek mielőbb foglalkoznia. Az egyházkérdés a reformált parlamentre bizatik.“ Ügy látszik, az angol kormány bízik az európai béke fentartásában. Stenley lord nem tart attól, hogy a continensen végbemenő fegyverkezések a béke megzavarására vezetnének. A hadkészület— úgymond — olykor fenyegetés, gyakran azonban csak elövigyázati rendszabály a valódi vagy képzelt veszélyek ellen. A szerb kormány, úgy látszik, nem vette komolyan a nagyhatalmak intéseit, mert azoknak újabb tudósítások szerint hatásuk nem mutatkozik, s a fegyverkezéseket folytatják úgy, mint azelőtt. A „Vidovdan“ Szerbia katonai intézkedéseit a katonai szerkezet átalakításának szükségével s azzal igazolja, hogy az egész Európában folytatott fegyverkezésekkel Szerbiának is egyenlő lépést kell tartania. Nem hiszszük, hogy az előterjesztést tevő hatalmak ily igazolást kielégítőnek találnának, s úgy látszik, a Porta is más czélt tulajdonit a szerb fegyverkezéseknek, mert mint Konstantinápolyból jelentik, ott hire jár, hogy Omer basa parancsnoksága alatt figyelő-hadtest fogna felállittatni, Szerbia, Görögország, Montenegro és Herczegovina határain. Portugallban forradalom kitörésétől tarthatni. A „France“ Lissabonból érkezett levelek alapján igen váltságosnak látja az ország helyzetét. A törvényes hatalmat túlszárnyalta az ultra forradalmi elem. Soha a királyság a mostaninál komolyabb helyzetben nem volt, úgymond a nevezett lap. A lengyel nemzeti kormány ismét életjelt ad magáról, s három tagja egy nyilatkozatot közöl a „Siécle“-ben, mely nyilatkozat fájdalmas érzést keit az olvasóban. Tudva van, hogy az orosz kormány a lengyel földbirtokosokat felszólitá, hogy birtokaikat bizonyos határidőig adják el. A lengyelek az eladást maguk nem teljesítvén, a földbirtokokat most maga az orosz kormány adja el, természetesen becsáron alul is. A lengyel nemzeti kormány most tudatja, hogy 1863-ban kibocsátott|i-endelete tiltja bárkinek is az elkobzott és az orosz kormány által áruba bocsátott javak megvételét. Az ily vételeket a lengyel nemzeti kormány érvényteleneknek nyilvánítja. Igaz, bogy e rendeletnek most érvényt szerezni lehetetlenség, de él bennök a remény, hogy az igaz ügy előbb-utóbb győzni fog, s ekkor lehet majd e tiltakozásra hivatkozni. Jelenleg ismét nagy izgatottság uralkodik a lengyelek közt, s az emigratio mindent elkövet, hogy a nemzeti szellem Lengyelországban ki ne haljon, s igy ott készen legyenek azon esetre, ha az európai viszonyok oly fordulatot vennének, hogy a siker reményével lehetne újabb fölkelést megkísérlem. Folytonosan küldenek proclamatiókat s más iratokat Lengyelországba, hol azokat a lengyel kormány most is nagyszámú ügynökei terjesztik elő. Japánból érkezett tudósítások szerint, a taikun (világi uralkodó) megfosztatott trónjától, s hir szerint meggyilkoltatott. A kormányt a mikado (egyházi uralkodó) vette át. A tengeren túl sincs rendén a dolog. Mexicoi tudósítások szerint Yukatanban fölkelés tört ki, mely már igen nagy mérvet vett. Juarez Diaz tábornokot 25,000 emberrel küldötte a fölkelés leverésére. Haitiban is a forradalom dühöng. Egervárosi és vidéki hírek. — dx. Perger János, kassai püspök ő mltsága Pestre s onnan Becsbe utazott. —■ dx. A Perger János ő mltsága mint egri kanonok által oly ritka szakismerettel, ügyességgel és lankadatlan buzgalommal vitt káptalani dékánság — melynek azon fényes eredménye lett, hogy a káptalani birtok oly rendezett állapotban van, hogy e tekintetben bármely rendezett nagy birtokkal versenyez — az ez ügyben Pestről haza rándult nagyprépost és ez. püspök Lévay Sándor ő mltsága elnöklete alatt tartott tanácskozmány- ban, ideiglenesen Máriássy Gábor fölsz. püspök ő mltgára bízatott. — dx. Ketős megyénk legközelebbi bizottmányinagygyűlése, mint értesülünk, márczius 23-án lesz. — Az egri izraeliták múlt vasárnap tartották ünnepélyes hála-istenitiszteletüket az emancipatio alkalmából. Az imaház minden zugában megtelt; képviselve voltak ott a megyei és városi hatóságok, a katonatiszti kar sat. A rabbi német, Deutsch főelemi tanító pedig magyar beszédet tartott, mely utóbbi közfigyelmet ébresztett. — (Köszönetnyilvánítás.) A helybeli izraelita hitközség a mai napon tartott egyenjogusitási ünnepély alkalmával megbízottjai által alólirtnak 100 o. é. frtot kézbesített a hevesmegyei honvédegylet alapjának növelésére. Mely hazafias tettért midőn honvédtársaim nevében köszönetét nyilvánítok, kötelességemül ismerem, azt a közönség tudomására juttatni. Egerben, 1868. jan. 26. König Endre, egyleti elnök. — dx. (Menyegzők.) Megyénk t. aljegyzője, Gosztonyi Géza, f. hó 20-án vezette oltárhoz bájos jegyesét, Tahy Amáliát, Pozsgay Antal, egri ügyvéd pedig tegnap tartotta menyegzőjét