Eger - hetilap, 1868
1868-09-24 / 39. szám
338 szellemi töke növelésének minden kitelhető módoni előmozdítását eszközölni. Jelenti továbbá, hogy a kormány által a kiállítás gyarapítására 69 db. arany ajándékoztatok mely adományért az illető minisztériumhoz köszönő levelet iutéztetni indítványoz, mely levélben egyszersmind fölkérendő lenne arra nézve is, hogy a megmaradt 50. db. aranyat hasonló czélokra az egyesületnél hagyni kegyeskedjék, ez esetben óhajtaná, ha az egyesület a jövő tavaszon tisztán gazdasági gépekre és mindenféle gazdasági eszközökre rendezne nagyobbszerü kiállítást, melynek alapjául szolgálna az érintett 50 db. arany, megtoldva az egylet által legalább 100 db. aranyuyal; ezt pedig azért óhajtaná, bogy a kisebb gazdáknak is mód és alkalom nyujtassék, azokkal közelebbről megismerkedhetni, s azoknak hasznosságáról és czélszerü- ségéröl saját tapasztalatai után meggyőződhetni. Különösen megemlitendönek tartja még a dohány kiállítást, mely a maga nemében páratlan volt, melyért a m. k. pénzügyi miniszternek — kinek rendeletéből a kiállítás ily kielégitöleg foganatosíttatott — köszönő föliratot indítványoz. Végre a lókiállitásnál egy körülményt nem hagyhat fölem- litetlenül. Ugyanis Kompolt községből, mind a mellett, hogy több szép ló volt kiállítva, díjazásra egy sem találtatott méltónak, miután mindenikeu egy öröklött hiba, az úgynevezett nyültetem mutatkozik. Ezen hibát, miután az anyákon nem észleltetett — a bíráló választmány egyhangúlag az illető csödöruek tulajdonítja, melynek folytán figyelmeztetendönek tartja Kompolt községét, hogy a meglevő mént ne használtassa, hanem azon túladván, ép és egészséges mént szerezni igyekezzék; mit ha pénzviszonyai meg nem engednének — értesitsék egyletünket, mely részükre addig is, mig sajátul jobb mént szerezhetnének, az állam ménéi közül igyekezend eszközölni jobb, erősebb és hibátlan ménlovat. Az elnök által tett jelentés szives tudomásúl vétetett, egyszersmind az indítvány értelmében különösen a közgazdászati miniszternek, az egyesület gyarapítására ajándékozott 69 db. aranyért, köszönő fölirat határoztatott, s egyúttal fölkéretni rendeltetett, hogy a fölküldött számadás szerint megmaradt 50 db. aranyat az egyesületnél meghagyni kegyeskedjék, mely összeg az elnök által indítványozott gép- és mindenféle gazdasági eszközök kiállítására lenne fordítandó; melynek jövő tavaszszal Gyöngyösön leendő megtartását az igazg. választmány elfogadja, s annak végleges meghatározását illetőleg a legközelebb tartandó közgyűlés elé terjesztendő . Nemkülönben köszönő fölirat határoztatott a m. k. pénzügy- miniszternek is a dohánykiállitásért. Továbbá Kompolt községe az elnök által előadott értelemben értesittetni rendeltetett; egyszersmind meghagyatott, hogy minden, az egyesület területén létező község külön levélben érte- sittessék, miként a kormány által ezentúl minden évben fognak lódijazások tartatni, mely alkalommal a dijak odaítélése, nem mint eddig, katonai küldöttséggel vegyesen, hanem tisztán az egyesület köréből kinevezendő polgári küldöttség közbejöttével történik; minek folytán figyelmeztetendök, egyszersmind fölhivandók, hogy j az előadottakat figyelembe véve, igyekezzenek ép és hibátlan lo- i vakat nevelni, s azokkal annak idejében a díjazáson verse- / nyezni. Végre a magyar orvosok és természetvizsgálók tagjainak a kiállítás körül tanúsított buzgó részvétükért átalában jegyzőkönyvi köszönet, különösen pedig dr. Szabó Alajos, a m. k. állatgyógyiuté- zet igazgatójának, a kiállítás alkalmával tett becses szolgálatáért és tanulságos előadásáért köszönő irat határoztatott. 15 Elnök fölemliti, hogy egyik egyleti tagunk, Grubiczy György, a kormány kiküldetése folytán a kenderáztatás tanulmányozása végett külföldön utazik. — Miután a kendertermesztés hazánkban egyik föfontosságu czikk — kéressék föl, hogy a kenderáztatás körül szerzett tapasztalatait közölje. Az indítvány helyeseltetvén, nevezett Grubiczy György fölkéretni rendeltetett, hogy a tárgyban tapasztalatait annak idejében az egyesülettel közölni szíveskedjék. 52. Bemutattatott az erdészegylet által megküldött vadászati törvényjavaslat, valamint az erdészegyleti tagságról egyesületünk részére'kiállitott oklevél. Az oklevél a levéltárba tétetni rendeltetett; a vadászati törvényjavaslat pedig az erdészeti szakosztálynak kiadatik, azon megjegyzéssel, hogy azt Jablonszky Gyula, Koczianovics József, Papp János és Rhédey István egyleti tagok hozzájárulásával megvizsgálván, arróli véleményes jelentésüket annak idejében adják be. 53. Elömutattatott a dr. Entz Ferencz által szerzett „Ujabb- kori magyar gazda" pályadijat nyert természettudományi népies olvasókönyv. A földművelési szakosztálynak kiadatni rendeltetik, arróli véleményes jelentése annak idejében elváratván. 54. 1868. évtől kezde Langhammer Gyula, 1869. évtől kezdve pedig Jacsó Lörincz egyleti rendes tagokul ajánltattak. Mindkettő öszhangzó szavazattal bevétetvén, részvénydijaik f számbavételére a pénztárnok utasittatott. 55. Előterjesztetett az augusztushavi pénztári kimutatás, i azon megjegyzéssel, hogy az — miután a kiállítási költségek még egybeszedve nincsenek — csupán a rendes kiadásokra vonatkozik, mely szerint a bevétel teszen 395 ft 62'/4 krt, a kiadás 40 ft 74 krt, marad szept. hóra 354 ft 881/4 kr. Tudomásul vétetett. 56. Jelen jegyzököny hitelesítésére Csala Sándor és Ma- hovszky Antal urak kérettek föl. Kelt mint fent. Hitelesítők: Jegyzetté: Csala Sándor m. k. Rigó Antal m. k. Mahovszky Antal m. k. titkár. Politikai hetiszemle. Eger, szept. 23. A közelébb lefolyt hét alatt két fejedelmi beszéd képezé főtárgyát a külföldi politikai lapok vezérczikkeinek. E beszédek egyikét Napoleon császár a chálonsi táborban, másikát a porosz király Kidben tartotta. Napoleon császár beszéde igy haugzik : „Azon nyolcz nap alatt, melyet önök körében töltöttem, igen boldognak érzem magamat- Többet nem mondok, mert a lapok háborút fognak jövendölni szavaimból, bármennyire mérsékeltek legyenek is azok. Arra szorítkozom tehát, hogy megelégedésemet nyilvánítom önök buzgósága és ragaszkodásáért.“ Napoleon eme szavait a franczia; lapok legnagyobb része kedvezőtlen értelemben magyarázza. Általában annak bizonyítékát látják benne, hogy a császár nem volt képes meggyözöleg ígéretet tenni a béke föntartása iránt. Az „Avenir National“ azt moudja: „Tehát az európai helyzet olyanná vált, a bizalmatlanság oly átalános, hogy az államfő még csak annak kijelentésére emelhet szót: hogy semmit sem akar mondani, mert saját vallomása szerint, minden szavát háborujelnek magyarázzák vagy magyarázhatják. Meg kell vallani, hogy ha valami, az ily nyilatkozat csak növelheti a nyugtalanságot. Mindenki azt kérdezi: minő eszmék lehettek azon beszédben, melyet az állam feje el nem mondott, miután ez eszmék, még mérséklettel elmondva is nem látszhattak volna békéseknek.“ így nyilatkoznak a többi független lapok is. A porosz király e hó 14-én este Kielbe érkezett, s nevezetes beszéddel válaszolt Lűdeman egyetemi rector üdvözletére, a ki a tisztelkedésnél hangnyomatolta, mennyire kívánatos a béke föntartása. Vilmos király válasza következő volt: „A béke föntartása iránti óhajtást senki sem oszthatja élénkebben nálam : mert a legnehezebb és a legnagyobb felelősséggel járó dolog egy fejedelemre nézve az, ha kényszerítve van kimondani a következményeire nézre súlyos „háború“ szót; de mégis vannak viszonyok, a midőn egy fejedelem nem vonhatja ki, s nem is szabad kivonnia magát az ilyetén felelőség alul. Egyébiránt nem lát semmi okot a béke megzavarására egész Európában. Szolgáljon ez önök megnyugtatására. Méginkább megnyugtathatja önöket, ha egy tekintetet vetnek hadseregem és hajóhadam itt összegyűlt képviselőire — a haza ezen erejére, a mely bebizonyította, hogy nem retteg elfogadnia reá erőszakolt harczot, egyszersmind helyt is tud állani.“ Vilmos király ezen beszéde, a félhivatalos lapok megnyugtató nyilatkozatai daczára, erős benyomást tett Francziaországban. Tanúsítják ezt a független lapok; a „La Presse“ többi közt igy szól: „Egy döntő bírónak Európa sorsa fölötti szerepe sohasem volt nyíltabban igénybe véve, mint a porosz király által Kidben, soha nagyobb követeléssel, s mondhatjuk, soha több fanfaron- nade-dal, ha e kifejezés alkalm azható egy királyra, a ki egy nagy népet kormányoz, s kit rangjának és korának óvnia kellene ilyen botlásoktól.“ A „Liberté“ pedig azt Jmondja : „Ha a porosz király ily nyíltan szól harczias szándéklatairól, s ha csaknem dicsőíti a háborút: jlehetlen más elöjelt látni, mint azt, (melyet a császár félt kimondani Chálonsban.“
