Eger - hetilap, 1868

1868-09-24 / 39. szám

336 annyian, az elnököt kivéve — egyszersmind előadók lennének, és szavazati joggal birnának, továbbá a törvényszék segédszemély­zete álljon egy számvevőből 600 frt, egy iktatóból, ki egyszers­mind kiadó lenne, 600 ft, és két Írnokból, egyenként 400 ft fizetés­sel, végre gyámfölügyelö minden járás részére egy-egy válasz­tassák, csak a tiszai járás részére — terjedelme és népességénél fogva — kettő, mindenik 1200 fr. fizetéssel, s mig az árvatörvény­szék tagjai és segédszemélyzete a megyei pénztárból fizettetnének, a gyámfölügyelökre nézve az hozatik javaslatba, hogy azok az ár­vapénzek kamatainak 6-ik százalékából fizettessenek. Kimondandónak véleményezi a küldöttség, bogy az árva­törvényszék tagjai az árvaügyektöl soha semmi szin alatt se vo­nathassanak el, de ha teendőikben netán szünet állna be, a megyei törvényszék egyéb ágaiban is mint szavazók bíráskodhas­sanak, valamint a megyei törvényszék tagjai is hasonló esetben az árvatörvényszéknek mint szavazók, szintén segítségére lehes­senek. A küldöttség az egész árvaügyet felölelő s rendszerbe foglalt árvaügyi rendszabályokat, mellékletben bemutatván, folytatólag azon véleményének ad kifejezést, hogy az árvapénzek a közgyámok által együttesen (cumulative) kezeltessenek, s erre nézve szintén utasító rendszabályok dolgoztassanak ki; végre az átmeneti intézkedések szükségét emeli ki. Végzés. A küldöttség javaslata úgy az árvatörvényszék fölállítása, s tagjainak és segédszemélyzetének számára nézve, valamint a gyámfelügyelök s azok számára nézve is elvben elfo- gadtatik, s a részletek megállapítása a holnapi ülésre halasztatik. Fölolvastatott a költségvetési küldöttségnek 1868. szeptem­ber 10-én kelt véleményes jelentése az 1869. évre. szóló költség­előirányzatról, — mely mellett az 1869-iki költségvetés két pél­dányának vázlatát bemutatja. E szerint a küldöttség azt javal­ja, hogy a Szolnokon székelő 2-od alispánnak, s a tisztviselőknek fizetései, a minisztérium által megállapított s irányadóul lekül­dött költségvetés szerint leszállitassanak; hogy az elnöki lajst­romozó és irattárnoki hivatal 450 ft. díjazással egybeolvasztas- sék ; hogy a törvénykezési szak úti költségei rovatába 500 frt. tétessék, hogy az Egerben székelő 2-od alispánnak, a gyöngyösi, tárnái és mátrai járás esküdtjeinck, továbbá a közigazgatási , el­nöki, törvényszéki és telekkönyvi iktatóknak és a számvevői irat­tárnoknak a minisztérium által leszállittatni tervezett fizetései, a f. évi megyei költségvetés megállapítása szerint továbbra is meg­hagyassanak ; hogy a megyei Írnokok száma 41-re s fizeté­sük 400 írtra emeltessék; hogy a szolgabirák „irnoki átalány“ helyett írnokokat kapjanak, s ezek az ö előterjesztésükre, szin­tén 400 frt fizetéssel, az 1-ső alispán által neveztessenek ki; hogy a számszéki napdijas ülnökök a törvényszék rendes tagjaivá vá­lasztassanak, s a törvényszéki bírák fizetésével láttassanak el; hogy amennyiben az árvaiigyi küldöttség az árvák érdekében a törvényszéki tagok számának szaporítását hozná javaslatba, az árvaiigyi ülnökök részére is a rendes ülnöki fizetés állapíttassák meg; hogy az irodai szükségletek rovatában a közigazgatás ré­szére 3637 ft 80 kr, a törvénykezés részére pedig 3713 ft hatá- roztassék ; hogy az előre nem látott költségek rovatába 1000 ft tétessék; hogy arabtartási költségek 18,726 ft25 krra emeltesse­nek, s hogy a jövedelem 1300 írtra szállíttassák le. — Kérdést tesz továbbá a küldöttség, hogy miután Egerben két 500 ftos te­lekkönyvi segédi állomás van rendszeresítve, de jelenleg csak egy 500 ftos segéd van, mert a többi 600 ftra van kinevezve, mint oldassák meg e nehézség? s Rados Vincze Írnoknak, mint 2-od alispáni kiadónak fizetését 450 írtra emeltetni véleményez­vén, végre határozatilag kimondatni javasolja, hogy a megye ön­adóztatási jogához, mint az önkormányzat egyik legfőbb attribú­tumához, jelenleg is ragaszkodik, s ezentúl is ragaszkodni kíván. A küldöttség javaslata a következő módosításokkal fogad­hatott el: 1) A tiszajárási tisztviselők fizetései leszállításának in­dokolása elhagyatik. 2) A számszéki napdijas ülnökökre vonat­kozó tervezet elejtetik. 3) Az árvaiigyi küldöttség javaslata foly­tán árvatörvényszék állittatik föl, mely a számszék teendőivel is fölruháztatik, s „árva- és számszék“ nevet vesz föl. E törvény­szék tagjainak és segédszemélyzetének az elfogadott javaslat szerinti összes évi fizetése: elnöknek 1600 ft, 2 ülnöknek 2400 ft, jegyzőnek 800 ft, ügyésznek 800 ft, számvevőnek 600 ft, ikta­tónak 600 ft, 2 írnoknak 800 ft, lakbér, fűtés, világítás, irodasze­rek, hivatalszolga stb . . . 1600, összesen 9200 ft állapittatik meg. A telekkönyvi segédekre nézve határoztatik, hogy az állandó segédek közöl az fog 500 ft fizetést huzni, ki utolszor neveztetett ki. Országgyűlési tudósítás Pest, szept. 22. Országgyűlésünk néhány heti szünetelés után újból meg­kezdte működését. Első ülését f. hó 16-án tartá, midőn az elnök a képviselöház üdvözlése után elöadá, hogy nagyfuutosságu és nagyszámú kérdések várnak még a jelen ülésszak alatt elinté­zésre ; nevezetesen a tárgyalásra készen levő tárgyak a követ­kezők: előterjesztés az 1868. évi költségvetésről, törvényjavasla- j tok a polgári törvénykezésről, az irodalmi és művészeti jogok biztosításáról, a népiskolák és a közoktatás tárgyában, az uzsora­törvények eltörléséről, a kisajátításról, a vadászatról; határozati I javaslat a 24 éves kort még el nem ért leányoknak Keletre ki- | mehetéséröl; jelentése a magyar- s horvátügyi országos bizott- 1 Ságoknak, jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak, a sz. kir. j városok törvénykezési költségei visszatérítéséről; Édes Albert határozati javaslata a katonáknak nyárban haza bocsátása iránt j sat. — A jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatta elnök a bács­kai kerület ujonan megválasztott képviselőjének, Vük o vies Se bőnek megbízó-levelét; ezután kihirdettetett a jelen évi i ujonczozásról szóló szentesített törvény. Most Deák Fereucz i szólalt föl egy fontos és halaszthatlan ügyben, fölszólítván a mi­nisztériumot, hogy a szölödézsma eltörlésére vonatkozólag hala- ! dék nélkül terjeszszen elő javaslatot, úgy hogy a szölödézsma már ez évben ne szedessek, és szabályoztassék a mód, miként kárpótolja az állam az egyeseket és viszont, hosszabb idő, pl. 20 év alatt. B. Eötvös József miniszter erre kijelenté, hogy az úrbéri maradványokra vonatkozó törvényjavaslatok már ké­szen vannak, s csak a roppant tárgyhalmaz miatt nem terjesztet­tek még elő; e napokban ez meg fog történni, s azt hiszi, hogy a szőlödézsmára vonatkozó kivétetvén a többiek közül, azonnal tárgyalás alá vétethetik; mely nyilatkozata közhelyesléssel fo gadtatott. A házhoz intézett kérvények közül megemlítjük azt. melyet Kovách László több hevesmegyei községi jegyző részéről nyújtott be, kik hatáskörük törvény általi meghatározása és hivatalos állásuk biztosításáért esedeznek. A f. hó 19-iki ülésben Zsedényi Ede a tiszai ágostai vallásu egyházkerület számos hívének kérvényét nyujtá be an­nak folytán, hogy az oktatásügyi miniszter múltkor a vallások egyenjogúsításáról szóló 1848. 20 t. ez. végrehajtását szorgalma­zó interpellation azt választotta, miszerint ez mindaddig nem lehetséges, mig a katholikusok autonómiája törvény szerint meg­állapítva nincs; kérik a házat, hogy miután a törvény végrehaj­tását nem lehet függővé tenni oly föltételtől, mely a törvényben nem foglaltatik, ez ügy mielőbb elintéztessék, és pedig még a jelen ülésszak elatt, hogy az interconfessionalis súrlódások véget érjenek. B. E ö t vö s miniszter sajnálatát fejezé ki a fölött, hogy akkor mondott szavai félremagyaráztattak, s nem úgy értettek, mint monndva valának, s mint a ház naplójában olvashatók. Azt hiszi, az előbb szóló által elmondottakra legjobban felel azzal, ha az interconfessionalis törvényjavaslatot ezennel a ház asztalá­ra teszi. Ezen nyilatkozatát átalános éljenzés követte. Ezután Kis Miklós interpellate intézett a közlekedési miniszterhez a vasúti szállitás-calamitások ügyében, s interpellatiöját írásban is beadta. A távollevő miniszter helyett H ol 1 án Ernő államtit­kár egyelőre kijelenté, hogy a kormánynak van tudomása e ba­jokról, gondot is fordít azok elhárítására, s épen most tartanak a vasúti föltigyelöség közegei szigorú vizsgálatot. Most a napi rend tárgya, az 1868-iki költségvetés került szőnyegre, melyhez leg­előbb is Deák Ferencz szólt, indítványozván, hogy miután a költ­ségvetés részletes tárgyalására elegendő idő nincs, mert az in­demnity e hó végével lejár, azt meghosszabbítani pedig sem czél- szerüségi, sem törvényes szempontból nem lenne tanácsos: csak főösszegében szavazza meg a ház az 1868 iki budgetet, s bízza meg a ház a pénzügyminisztert, terjeszszen elő törvényjavasla­tot, melyben figyelemmel a pénzügyi bizottság megállapodásaira, e tételek foglaltassanak. Az 1869-iki budgetre nézve indítvá­nyozza: hogy utasittassék a minisztérium, hogy terjeszsze elő az 1868-iki budgetet mielőbb, azon tételek kivételével, melyeket a közös költségek s a szervezendő honvédség fognak igényelni, hogy a többi megvitattassék; a végszerkezet akkor lesz megálla­pítandó, ha a delegatio működését befejezte. Ezen indítvány a tegnapi ülésben tárgyaltatott. Gr. Ráday László az indítvány ellenében kijelenté: hogy az 1868-iki ál­lam-költségvetésnek, sem általános, sem részletes tárgyalását, nem óhajtja, hanem indemnityt kíván a kormánynak megadatni Gr. Ráday inditványa mellett szóltak Halász Boldizsár és Tisza

Next

/
Oldalképek
Tartalom