Eger - hetilap, 1868

1868-09-10 / 37. szám

323 esztergályosmester, több müvéért, 8) Bucher Gusztáv, likörgyáros és kereskedő, 1. egyleti védnök, likőrökért, 9) Kalmár István, lakatos-segéd, 1. egyleti dékán, pamutgombolyitóért, és az egylettől 2 forintot ezüst­ben, 10) Locz Armin, franczia borsutuért, és a szállítási költséget 40 írtban, Pestről és vissza. III. rendű fekete díszoklevéllel: 1) Dluhopolszky Antal, takács- mester, 1. egyleti védnök, vászonért, 2) Berta József, gombkötőmester, kardkötöért, 3) lleszterényi Hermin, mellény és kalapokért, 4) Nagy Gyula, czipész-segéd, 1. egyleti tag czipőért, egy forintot az egylettől, 5) Vadasy Kálmán, m. sziicsmester, bundáért, 6) Rácz Mihály, szűcs, dohányzacskóért, és az egylettől egy ezüst forintot. b) Az egri k. legényegylet által j u ta I m a z o 11 a k : I. A legényegylet által díszoklevéllel tiszteltetett meg: Máhr Ferencs;,, ácsmester, épiilettetőért. — Dicsérő-oklevelet nyert Nyéky Gyula, mübetiiszedő, a dicsérő oklevél szedéséért. II. Továbbá jutalmaztattak az egylet által és pedig: néhai Stipula József, apát kanonok adományával. 2 aranyiiyal Tancsa Lajos, szoba­festő, egyleti tag, az egyleti diszterem szabadkézzel! kifestéseért, és az egylet adományával egy aranynyal Kronesz Fereucz, szobafestő, egyleti tag, az olvasó-terem kifestéseért;—Nagyméltóságu és főtiszteleudő Kisapponyi Bartakovics Béla érsek ő kegyelmessége 20 darab ezüst frt adományával, és pedig 2 darabbal a már fent nevezett Kalmár István egyleti dékán, 1 darabbal a már említett Nagy Gyula czipósz — továbbá egy-egy ezüstforintot nyertek: 1) Szijjártó István asztalos-segéd, 1. egyleti tag, toilette-tiikörért, 2j Intribusz István, szabó-segéd, 1. egyleti tag, egy pár nadrág s mellényért, 3) Hauselbauer János, köteles-segéd, kötöfé- kért, 4) Kovaiik János, nöszabó-segéd, 1. egyleti tag, fűző és harisnya­kötőért, 5) Elek Mihály, fazekas segéd, 1. egyleti tag, dohánytartóért, 6) Bóne Kristóf, könyvkötő-segéd, 1. egyleti tag, könyvkötésért, 7) Kovács Ist­ván, szűcs segéd, 1. egyleti tag, bekecsért, 8) (Ireskovies Lajos, lakatos­segéd, 1. egyleti tag, gömbölyűéért, 9) Henel Jakab, lakatos-segéd, 1. egy­leti tag, kávéőrlőért, 10) Pám János, bodnár segéd, I. egyleti tag, tükörfe- nekii tonnáért, 11) Szabó László, bodnár-segéd, 1. egyleti tag, kétféle borra tonnáért,12) Erhold János, asztalos-segéd, 1. egyleti tag, varrópárnáért, rej- tekkel, 13) Berecz Mátyás, szabó-segéd, 1. egyleti tag, fekete nadrágért, 14) Bornemissza, K. asztalos-segéd, 1. egyleti tag, czukorszelenczéért, 15) Nagy Imre, asztalos segéd, 1. egyleti tag, állványért, 16) Szűcsi And­rás, czipész segéd, 1. egyleti tag, nötopányért, 17) Dallas Mihály, csizma­dia-segéd, 1. egyleti tag, egy pár chagriucsizmáért. Az elnökség. Politikai hetiszemle. Eger, szept. 9. A béke és háború kérdése még ma is kedvencz thema úgy a sajtóban, mint a politikai körökben. Hogy egy nagy európai háború kikerűlhetlen, arra nézve a politikusok jóformán mege­gyeznek; de hogy mikor fog az bekövetkezni, már erre nézve a vélemények elágaznak. Mi, daczára némely lapok harczi riadói­nak, nem tartjuk valószínűnek, bogy a béke még ez évben meg- zavartassék. Mint a helyzetet jellemzőt megemlitjük, bogy a franczia belügyminiszternek a megyefőnököknek tájékozást szó 1- gáltató kőnyomain lapja a háború és béke kérdésére vonatkozó­lag kijelenti, hogy a franczia kormány a maga részéről tökélete­sen kezeskedik a békéért, de a külföldért nem vállalhat semmi kezességet. „Abból azonban, hogy a kormánynak komoly okai vaunak a béke föntartásában hinni, nem szabad föltétlenül azt következtetni, hogy a béke biztos.“ Az orosz kormány, mint az orosz érzelmű „Nord“ egy czik- kéböl látjuk, közeiedui óhajt Ausztriához, hogy aztán ezzel és Poroszországgal a szent szövetséget sírjából föltámaszthassa. De e terv valósítása, reméljük, nem fog sikerülni. A szabadságért lángoló Magyarország nem szövetkezbetik a szent-pétervári kan­csukás kormánynya', minden szabadság elnyomójával. Gongressusról is beszélnek, melyet Poroszország előleges megegyezésével Oroszország szándékoznék indítványozni, s melynek czélja volna, a békét biztosítani, az átalános lefegyver­zés módozatait megállapítani. A „Corr. du Nord-Est“ azonban e hirt megczáfolja. Különben úgy Porosz-, mint Oroszország is igyekszik a vilá­got meggyőzni békés szándékairól, s a netán kitörendő háborúért a felelősséget már előre is Francziaországra hárítani. Oroszor­szág békés szándékai bebizonyításául a 13 évet szolgált katonák­nak korlátlan, a 19 évig szolgáltaknak pedig korlátolt szabadság­időt engedett. Kivételt csupán a varsói kerületbe tartozók képez­nek, kik csak a nagy gyakorlat után bocsáttatnak haza. A porosz kormány pedig az u.jonczok behivatását egy negyedévre elhalasz­totta; mit a „Prov. Corr.“ azon megjegyzéssel tesz közzé, hogy ez teljes bizonyságául szolgálhat annak, hogy a porosz kormány e- gészbizalmat helyez a béke föntartásába.—Azonban sem az egyik, sem a másik intézkedésnek nagy fontosságot tulajdonítani nem lehet. Különösen a porosz ujonezozás elhalasztására vonatkozólag az „Epoque“ azt jegyzi meg: hogy itt nem lefegyverzésről van szó, hanem a rendelet csak a gazdák kedvéért történt a munka­erő hiánya miatt. Újabb bolgár mesterkedésekről tudósítják a „Wanderer“-t Bukarestből. Egyebek közt hírként Írják, hogy Szerbiába két s Montengróba egy orosz tiszt indult bizalmas küldetésben. Min - deu jel oda mutat — úgymond a tudósitó— hogy egy tervet kovácsolnak, mely Törökország, s eshetőleg Ausztria, illetőleg Magyarország ellen lenne irányozva. Ugyancsak a „Wanderer“- nek írják Bukarestből: Itt je­lenleg több erdélyországi tekintélyes román, képviselők és szer­kesztők tartózkodnak, kik itt mindennap összegyűlnek C. A. Ro- setti házában, hogy ott egy, Magyarország, illetőleg Auszria elleni közös actio fölött értekezzenek. Ezen urak egyszersmind szerzői azon magyarellenes czikksorozatnak, melyet a „Romanui“- ban oly szorgalmasan közölnek. Alkudozásaik alapjául ama föltételeket állították, melyeket Bratiano betölteni igyekszik; ugyanis: az uj katonai törvény azonnali keresztülvitelét s az or­szág általános fölfegyvérzését. — Innen több, a vörös párthoz tartozó ügynököt küldtek Erdélyországba, kik azon ürügy alatt, hogy az ottani gyógyforrásokat használják, a fönebbi értelemben működnek. Krétai hírek jeleutik, hogy az „Izzeddin“ török hadigözös, — ugyanaz, mely az „Arkadion“ elfoglalásakor legnagyobb sze­repet játszott, — az „Enosis“ és „Kréta“ hellen gőzösök által a kandiai vizeken fenékbe lövetett. A tényállás következő lenne: Az „Enosis“, mely lőkészlettel, élelmiszerekkel és önkéntesekkel megrakodva Syrából jött, épen ki akart kötni a krétai partokon, midőn az „Izzeddin“ váratlanul megjelent. Most megkezdődött a barcz, melyben a „Kréta“ is, mely szintén Görögországból jőve, azonnal résztvett. Két tűz közé szorulva, az „Izzeddin“ csakha­mar elsülyedt. Ha e hir megvalósul, komoly bonyodalmak keletkezhetnek belőle. Spanyolországból érkezett tudósítások szerint, ott újra meg-x indult a mozgalom. Toledo vidékén fegyveres bandák merültek föl, s Madridban forradalom kitörésétől tartanak. A madridi ke­rület főparancsnoka az alparancsuokokat egy körlevélben arra figyelmezteti, hogy a forradalmi párt kitörésre készül, azért őr­ködjenek a legnagyobb éberséggel, s a netáni rendzavarás esetéi ben kíméletlen szigorral lépjenek föl. Girgenti gróf, a volt nápolyi király fivére, közelebb nejével- együtt meglátogatta a franczia császári udvart Fontainebleauban. A spanyol királynő, említett rokonát, mint mondják, fontos politi­kai küldetéssel bízta meg. Egy Franczia- és Spanyolország közt titkos szerződésről van szó, a mely szerint az utóbbi kötelezné magát, hogy egy 40,000 főnyi hadtestet s hajóhadának egy ré­szét az egyházi államba küldi, ha háború törne ki Francziaor- szág és egy más európai hatalom között; Francziaország ezért szükség esetébeu fegyveresen is segitné Izabella királynőt a trónja ellen intézett támadások ellen. A nehézség csak abban áll, hogy Napoleon császár nem akar egyébre ráállani, mint arra, hogy a jelenleg Spanyolországban uralkodó dynastiát védelmez­ze kül, s nem belellenségei ellen, a kiktől pedig az leginkább retteg. E pontot illetőleg folytak volna leginkább az alkudozá­sok Fontainebleauban III. Napoleon császár, Girgenti gróf, Rou- her, Moustier és Mon urak között. Girgenti gróf ezenkívül egy bizalmas küldetéssel is föl van hatalmazva testvér öcscse, a ná­polyi exkirály részéről. így írják a külföldi lapok. Ellenben az „Etendard“ azt állítja, hogy a Girgenti grófi pár látogatása nem bir politikai jelentőséggel. — Megemlítjük egyúttal, hogy egy madridi sürgöny szerint, Izabella királynő találkozása Napoleou császárral valószínű. — A gyöngyösi leányiskola fölépítéséhez nagylelkű ada­kozásajkkal újabban járultak : Ö Felség? V. Ferdinánd király 500 ft. Gr. Almásy Kálmán, Mosony Antalné egyenként. 100 ft. Deutsch Ignácz, Schoosberger Henrik, egyenként egy száz forintos részvénynyel, érték szerint 77 ft. 30 kr. Ranolder János veszprémi püspök, Ledniczky Mihály, özv. gr. Batthiány Józsefué, gr. Csekonits János, gr. Batthiány Jó­

Next

/
Oldalképek
Tartalom