Eger - hetilap, 1868

1868-08-27 / 35. szám

306 in állítólag görög fölkelő csapatok szervezkedaek. Fuad basa e miatt állítólag jegyzéket intézett Athénébe, melyben a görög kormánynak kijelenti, hogy a Porta tudja, mily uj complott ké­szíttetik ellene Athénében,s hegyei van határozva, a legerélyesb rendszabályokhoz nyúlni minden támadás visszaveréséra, s a gö­rög kormányt előre figyelmezteti a felelősségre, melyet ez magára von, ha területén fölkelő csapatokat enged szervezni Török­ország ellen. Bajorország hir szerint odamüködik, hogy Poroszország és Ausztria közt egyetértést hozzon létre. Hohenlohe herczeg minisz­ter, fejedelme nevében és valószínűleg Poroszország utasításából határozott ajánlatokat tett, melyeknek horderejéről s tartalmáról azonban eddig csak kósza hírek szárnyalnak. Annyi bizonyos, hogy Bécsben nem hajlandók valamely kötelezettséget vállalni, és a szabad kéz politikáját föladni. Ez egyelőre a legjobb politika Ausztria és Magyarországra nézve. Az „Avenir Nat“. szerint, Moltke porosz tábornok jelenleg katonai tanulmányokkal foglalkozik a Rajna vidékén. A tábornok oly pontokat keres, honnan Dél-és Észak-Németországot egyszer­re lehessen fedezni a netaláni franczia támadás ellen. E hadá­szati pontot a rhöni hegyniagaslatokon már meg is találta volna. Spanyolországból igen keveset hallunk. Egy közelebbi mad­ridi távirat laconice jelenti, hogy az egész országban nyugalom uralkodik. Ezen nyugalomnak a spanyol kormány nem igen örül­het. A készülő vihart is csend szokta megelőzni. Montpensier herczeg és neje tiltakozást küldtek Madridba a spanyol udvar és a korona tanácsosai ellen, kiutasittatásuk miatt. E tiltakozás igen erélyes hangon van szerkesztve. A „Li- berté“ megemlíti azon Madridban elterjedt hirt, hogy Montpensier hg. meghalt. E hirt azonban más tudósítások nem erősitik meg. Intő példa a koldulás mielőbbi megszüntetésére Eger, aug. 25. Közelebb történt, hogy a szentkuti bucsujáró-helyen egy pásztói asszony, az ott búcsú alkalmával roppant számmal össze­gyűlni szokott nyomorék koldusok között, egy koldustól targon- czázott nyomorék gyermeket pillantott meg, kinek vonásairól, három évvel ezelőtt elveszett édes gyermeke jutott eszébe; közelebb ment tehát a nyomorék gyermekhez, jobban megnézte, «-ásókat is, kik a gyermeket még a szülei háznál ismerték, odabíván, mindnyájan odanyilatkoztak, hogy a nyomorék, emlí­tett pásztói asszonynak 3 évvel ezelőtt elveszett gyermeke. Az anya, ki már eddig is alig birá anyai legbensöbb szeretőié­nek kitörését elfojtani, a nyomorék gyermekre borult, kinek keze s lába ki volt helyéből csavarva, őt csókjaival halmozá el, s a koldustól, ki azt magától odaadni nem akarta, a jelenlevő me­gyei fegyveres hadnagyok segélyével elvevén, a nyomorék, de az édes anyától még mindig forrón szeretett gyermekkel haza sietett. A leirt eset a járásbeli szolgabirónak följelentetett, ki a megtalált nyomorék gyermeket targonczázott koldust nejével együtt azonnal elfogatván, vizsgálatot tartott, melynek eddigelé ugyan kevés eredménye van, azonban minden körülmény od;imu- tat, hogy az elfogott koldusok ép, egészséges gyermekeket fosz­tanak meg szüleiktől, s azokat megbénítván, elnyomoritván, ezek­kel űzik borzasztó keresetüket; minek valóságát erősíti az is, hogy az említett nyomorék gyermeken kiviil még egy más, szin­tén elnyomoritott gyermek is találtatott az elfogott koldusoknál, továbbá a pásztói nyomorék gyermeknek a szülői háztól történt eltűnésére vonatkozó elbeszélése, ki azt adja elő : hogy ö ezelőtt 3 évvel a mezőre menvén ki, az utszélben több koldust látott ta­nyázni, kik őt magukhoz hiván etették s itatták, mire ö csakha­mar mély álomba merült, s midőn fölébredt, már keze iába ki . volt csavarva, s igy vitetett ei a koldusok által. Ki tudja, mily elágazott lehet ezen, az embert testi épségé­től megfosztó gyilkosoknak borzasztó keresetük? hány anyát fosztottak már meg édes gyermeköktől, s hány ártatlan, ép gyer­meket testi épségüktől és ezzel talán életűktől is, azt csak a behatóbb, legszigorúbb vizsgálat, melyet, mint tudjuk, megyénk fenyitötörvényszéke már el is rendelt, fog talán.kideríteni. Hogy sürgős és az egész országra kiterjedő intézkedést kiván a koldulásnak mielőbbi megszüntetése, mutatja a feut leirt szomorú esemény. Ki nem látja vásárok alkalmával a sze­rencsétlen nyomorékoknak oly nagy számát jajgatva, béna, el­nyomó,látott testrészeiket lóggatva, az arra menőket segélyre fölhiva! Mindenki ad nekik alamizsnát, és a szánakozás mellett önkéntelen fölsphajt: Mikor lesz már a koldulás eltörlése tekin­tetében czélszerii intézkedés! ? Sz. M. Egervárosi és vidéki hírek. — Szent István király ünnepét városunk is méltó fénynyel ülte meg. Reggeli 5 órakor taraczkdurrogások jelzék a nap jelentőségét. 9 órakor érsek ő nagyméltósága pontifikálása mellett ünnepélyes istenitisztelct tartatott, melyen az alkotmá­nyos hatóságok testületileg jelentek meg. A gyönyörű templomi zenét nagyon emelte Doleschall, miskolezi orvos bájos leánya, Gabriella k. a. szép éneke. Délután a várban tartott körmenet­ben az ájtatoskodók nagy száma vett részt. — Hogy t. előfizetőinknek a természetvizsgálók egri nagy­gyűléséről minél kimerítőbb tudósítást nyújthassunk, lapunk mai számával megküldjük a nagygyűlés „Napi Közlöny-“ének eddig megjelent számait; a következő számokat legközelebb fogjuk mellékelni. — A t e r m é s ze t v i z s g ál ók jelen nagygyűlésére kö­zel 600 tag Íratta be magát. A múlt évi rimaszombati nagygyű­lésre 685 eu voltak beírva. — Az érsek ő nagyméltósága által adott diszebéd múlt hétfőn jobban sikerült, mint reméltük. Az eső egész délelőtt csepergett, délután 2 órakor azonban, midőn az ebédhez leültUuk, egyszercsak derülni kezdett, s rövid idő múlva mindenfelül az ég gyönyörű kék színe kandikált le ránk a magas gesztenyefák lombjai közül. Folytonos zene és taraczkdurrogás közt vígan la- komáztunk, s a jókedv tetőpontjára hágott, midőn a cbampagnei- palaizkok durrogni kezdtek. A legényegylet tagjai az asztal körüli szolgálatot, nyolez pinezér rendezése mellett, igen ügyesen végezték. A toasztok sorát érsek ő nmlga nyitotta meg, poharat emelvén Magyarország koronás királya és királynéjáért. Utána számosán mondtak toasztot érsek ö nmlgára, megyénk főispáni helytartójára, a megyére, a városra, a főkáptalanra, s a nagy­gyűlés egyes kiválóbb tagjaira. Hallottunk oly hosszú toasztokat is, mint a sz. Iván éneke. Az ebéd 5 órakor végződött, midőn ér­sek ő exeja körsétát tett, mely alatt mindenütt lelkes és zajos éljenekkel fogadtatott a közel hétszáz főnyi vendégsereg által. — A keddi tánczvigalom minden tekintetben igen sikerült. A terem sok ízléssel volt földiszitve, s a kétféle zené­vel mindenki megelégedhetett. A fényes vendégkoszoru többnyi re vidékiekből állott. A táncz, habár nem a legkényelmesebben vigan folyt egész reggel 5 óráig. Mint halljuk, mintegy 40 jegy adatott el. Ha a vendégek nagyobb számmal lettek voln azt csak a tánczkedvelök bánták volna meg. — Adr. Montedégói Albert Ferencz által szerke% tett, érsek ö nagyméltósága költségén megjelent, s a termész: vizsgálók ez évi nagygyűlésének tagjai közt kiosztott ily czir&ü munka: „Heves és Külsö-Hzolnok törvényesen egyesült várme­gyéknek leírása,“ 35 nagy 8-rétivre terjed, s kettős megyénk föld­rajzi, föld-, növény- és állattani, néprajzi, népmozgalmi, kórtani s egyéb közorvosi viszonyainak, három nevezetesebb fürdőjének, mezőgazdasági, erdészeti, ipar- és kereskedelmi s bányászati vi­szonyainak leírását, végül történeti vázlatát foglalja magában. A becses dolgozatok szerzői: dr. Montedegói Albert Ferencz, dr. Szabó József, Vrabélyi Mártou, Kempelen Radó, dr. Frantz Ala­jos, dr. Losteiner Károly, Martonffy Károly, Schick Ignácz, Boro- viezényi Gyula, Saary Ferencz, Uxa József, Ipolyi Arnold, Balás­sy Ferencz. — Az Eger városa által készíttetett bronz-érem igen sikerült. Átmérője egy hüvelyk és 8 vonal, s egyik lapján csinos vignettebe foglalva Hevesmegye és Eger város egyesített czimere, a másikon az. egri érseki iyceum látható következő fölirattal: „Eger a magyar orvosoknak és természetvizsgálóknak 1868.“ Joo János kitűnő bortermelőnk „Eszmék Eger vidéké­nek jelenlegi alakulásáról'5 czimü kis röpiratot szerzett, s azt a ter­mészetvizsgálók nagygyűlése tagjai közt kiosztatta. — A természetvizsgálók nagygyűlése Marmaros- Sziget, Szatmár-Németi és Fiume városok részéről kapott meg­hívást a jövő évre. Igen valószínű, hogy a nagygyűlés Fiume meghívását fogadja el. Arad városa még a múlt évben szintén meghívta a nagygyűlést a jövő 1869-ik évre. — A bevesmegyei gazd. e g y e s ü 1 e t, valamint az egri iparosok, és katb. legényegylet kiállításai a Iyceum helyi­ségeiben ma nyittattak meg. Az állatkiállitás a káptalan-udvar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom