Eger - hetilap, 1868

1868-01-02 / 1. szám

ülésben pedig a delegátusok választására vonatkozó szavazati jegyek adattak be; a szavazás eredménye a 29-iki ülésben tétetett közzé. A delegatio 60 tagból állván, ebbe a képviselöház 40, a főrendiház pedig 20 tagot választott, ezekhez járul a képviselők részéről 10, a főrendiek részéről pedig 5 póttag.

A főrendiház a múlt hét folytán tartott üléseiben tárgyalta s minden változtatás nélkül elfogadta a vám- és kereskedelmi szövetségről, az adónak 4 hórai megajánlásáról, az izraeliták egyenjogúsításáról s a vasutak és csatornák telekköny vezéséről szóló törvényjavaslatokat, és megválasztotta kebeléből a 20 rendes delegátust s 5 póttagot; az előbbiek közt van gr. Szapáry Gyula föis - páni helytartó is. Mindkét ház ma tartja utolsó ülését, mely után mindaddig szünetelni fognak, mig a delegatiók működnek.

Jelentőségteljes ülésszak volt a jelenévi, mint a melyben nagy horderejű törvények alkottattak. Nem zárhatjuk be a tudósítást a nélkül, hogy kifejezést ne adjunk azon forró óhajtásunknak, melyben kétségtelenül e lapok minden t. olvasója osztozik: hogy vajha e törvények hazánkra nézve áldásthozók legyenek !

Egy pár szó az Eger városánál behozandó nyugdíjaztatások iránt.

Azon intézmények közé, melyekből akár egy állam, akár városok, községek, és egyesek műveltsége, humanitása, és előrelátása következtethető, kétségtelenül méltán sorolandó a nyugdíjaztatási intézmény is, minthogy azt mindenütt, a hol előbb nem létezett is, a különféle szükségek felmerülése miatt behozni czél- szerünek találták.

Sajnos azonban, hogy ezen, már mindennapi kenyérré vált intézményre Eger városa közönsége mind e mai napig figyelmét nem fordította ; de ha az eddig az örök enyészetbe eltűnt idők folyamát fontolóra veszszük, nem is lehet csodálkozni, hogy eziránt semmi intézkedés sem tétetett; — ugyanis

Eger városa az 1695-ik évben, néhai Fenesy György egri püspökkel kötött transactio értelmében, mint az egri püspökség és káptalan földesúri hatóságuk alatt állott közönség, a tisztválasztást az 1847-diki törvények életbeléptéig akkint gyakorolta, hogy a földesuraságok által rendszerint évenkint tartott tisztválasztás alkalmával, az általuk kijelölt egyénekből választá meg tisztviselőit, és egyéb szolgálatot tévő egyéneit; és igy az éven- kinti tisztválasztások által nagyon ritka tisztviselőnek vagy szolgálattévő egyénnek jutott azon szerencse, hogy Eger városa közönségét huzamos évekig szolgálhatván, szolgálati ideje közben vagy elnyomorodott, vagy keresetképtelenné vált volna, — mert a mely tisztviselőt vagy szolgálattévő egyént az egyik tisztválasztás alkalmával megválasztott a közönség, azt a következő tiszt- választáson más egyénnel cserélte föl, és ezen örökös változan- dóság, a hivatalbani megmaradhatás iránti bizonytalanság, úgy a megvagyonosodhatásrai kilátás hiánya okozták azt, hogy több tisztviselő és szolgálattévő egyének állomásaikat odahagyva, vagy a püspökséghez, később érsekséghez, vagy pedig a káptalanhoz szegődtek át, és ott vagy prefectusi, vagy fiscalisi, vagy egyéb minőségben lioltigtartó szolgálatot nyervén, megvagyono- sodtak, és csaiádjoknak szerencséjét biztosították.

A tisztviselők és egyéb szolgálattevő egyének másik része pedig, kik ezen szerencsében nem részesültek, avagy részesülni nem is óhajtottak, oly egyénekből állott, kik már hivatalba léptük előtt tekintélyes vagyonnal és jó móddal bírván, azt maguknak kieszközölni kénytelenek nem voltak, hanem ha bármely tisztválasztás alkalmával hivatalokból vagy szolgálatukból kimaradtak is, csak úgy és akként megélhettek, mint hivatalba vagy szolgálatba léptük előtt.

Nagyon kevesen voltak tehát azok, kik hivatalaik, vagy szolgálataikban a városi közönségnél huzamos éveket tölthettek, és abban elöregedvén, elszegényedvén, vagy elnyomorodván, a városi közönség kegyére és pártfogására szorúltak ; és lássuk, mikép viselte magát a vá rosi közönség irányukban, mi kép gondoskodott hátralévő napjaik leélhetése iránt? mondhatni sehogy! beteljesedett rajtok ama latin közmondás: qui publico servit, nemim servit, azaz : ki a közönségnek szolgál, senkinek sem szolgál, — elég légyen ennek beigazolására néhai Királyi József tanácsnok és Pelkovics András ügyvéd és városi volt főjegyzőnek szomorú példáit felhozni, kik hivatalaik megszűntével vagyonukat fölélvén, a szegények intézetében, Eger városának szégyenére és gyalázatára, beszorúlni és ott életüket végezni kénytele- nittettek.

Az 1847/s-diki törvények a földesúri hatóságot megszüntetvén, és a tisztválasztások megtartása módja iránt máskép intézkedvén, a tisztválasztások oly gyakoriak nem voltak, de az 1848/9-ik évi események folytán az egész ország kormányzata megváltoztatván, a tisz.viselők és szolgálattévö egyének állomásai kinevezés útján töltettek be, mely körülmény okul szolgált arra, hogy a tisztviselők és szolgálattevő egyének közé olyanok is alkalmaztattak, kik a városnál már azelőtt is szolgálatban voltak, és igy adatott alkalom arra, hogy némely tisztviselők és szolgálattevő egyének, ha magukat becsületesen viselték, állomásaikban huzamosabb ideig megmaradhattak, és akik időközben vagy szolgálataiktól elmaradtak, vagy elöregedtek, vagy elnyomorodtak, a városi pénztárból és malmok jövedelmeiből nyerendő, holtigtartó nyugdíjban részesittettek ; ilyenek voltak Pálok János és Dudás János városi hajdúk, ilyenek pedig jelenleg Grúber József özvegy tanitóné, Ribóssy János írnok, Urbán József tanító özvegye és Pavlyák János tanító ; azonban fájdalommal tapasztalni kénytelenittetünk, hogy eme kedvezményben a nyugdíjazást jelenleg kérelmező más egyéneket azon ürügy alatt, mintha a városi pénztár a nyugdíjazást nem viselhetné, részeltetni nem akarják; de vizsgáljuk meg, vájjon megállhat-e ezen ürügy és alaptalan ellenvetés? — az igaz, hogy a városi pénztár eddig rendetlen és túlterhelt állapotban volt, de már változtak a körülmények, mert

1- ör. A városi törvénykezésre 1867-ik évben fordított költségek, a városi képviselőtestületnek folyó évi október 27-én, tartott ülésében felolvasott belügyministeri intézvény értelmében, mintegy 7000 o. é. ft erejéig megtérítendők lévén, és ezen költségek jövőre az állampénztárból fedeztetvén, a város községi pótadója évenkint mintegy 7000 o. é. fttal megkevesbedik. — Mert

2- or. A város malmai úgy vásári és piaczi jövedelmei, az eddigieknél magasabb fokon oly egyéneknek adattak ki, kik a városhoz gyakori elengedésekért folyamodni nem fogván, a városnak ezekbőli jövedelme tökéletesen biztosítva van. — Mert

3- or. A boltok és egyéb haszonbérietek jövedelmei is tiszta kezelés utján minden hátráltatás nélkül a városi pénztárba rendesen beszolgáltatnak.

Ideje tehát, hogy a városi képviselő-testület a nyugdíjaztatást Eger városánál valahára rendszeresítse, ezt igényli, mint fentebb említettük, a műveltség, a humanitás, és az előrelátás, ezt igényli a nyugdíjaztatásra szorult és jövőben szorulandó egyének iránti méltányosság és igazság; —• vájjon nem örök hálára és tiszteletre méltó leend-e a képviselő-testület emez intézkedése, ha abban Czakó Pál, Huszka lgnácz, Nókám Alajos, Zsnffa Pál, kik a várost már huzamos évekig szolgálván, időjártával elöregedtek, elszegényedtek, vagy hivatalaikból kimaradtak, a nyugdíjazásnak jótékonyságát élvezendik. Sokkal szebb és dicsőbb intézkedés leend ez a városi képviselő-testületre nézve, mint bármely ideig-óráig tartó mulékony intézkedés. *)

K—s.

Politikai hetiszemle.

Az olasz követkamra a római kérdés fölötti vitákat múlt hó 22-én a Menabrea miniszterelnök által kívánt napirend elvetésével fejezte be. E napirend szerint Menabrea határozott „igen“-t vagy „nem“-et kívánt a kamara által kimondatni programmja fölött, mely három lényeges pontot foglal magában: a nemzeti kívánat fentartását, mely szerint Róma Olaszország fővárosa; az erőszakos és törvénytelen eszközök visszautasítását s kárhoztatá- sát; végre a minisztérium eljárásának helyeslését. — A kamara ezen napirendet 201 szavazattal 199 ellen elvetette, minek következtében a minisztérium beadta lemondását, s a király azt elfogadván, újólag Menabreát bízta meg az uj kabinet megalakításával, mi azonban még eddig nem sikerült. Az „Avenir Nat.“ szerint, a király egy proklamatióját várják, mely a kamarát feloszlatja, s a mérsékelt elemhez fordul.

A római kérdés megoldása a „France“ egy hire szerint uj stádiumba lépett; e szerint a franczia kormány most közvetlen alkudozást folytat a florenczi kabinettel oly czélból, hogy módokat s eszközöket találjanak a szeptemberi conventiónak helyette*) Közöltük e czikket, a nélkül, hogy annak írójával mindenben egyet- értenénk. A városi képviselő-testület I. szakosztályának jelentése Eger város anyagi helyzetének igen szomorú képét tünteti föl, mi humánus intézmények életbeléptetését kétségkívül fölötte megnehezíti. Vajha minélelöbb oly állapotba jutna városunk, hogy minden méltányos igényeknek eleget tehetne. De reméljük, hogy a mi halad, el nem marad. Szerk.