Eger - hetilap, 1868

1868-01-02 / 1. szám

ülésben pedig a delegátusok választására vonatkozó szavazati je­gyek adattak be; a szavazás eredménye a 29-iki ülésben tétetett közzé. A delegatio 60 tagból állván, ebbe a képviselöház 40, a fő­rendiház pedig 20 tagot választott, ezekhez járul a képviselők részéről 10, a főrendiek részéről pedig 5 póttag. A főrendiház a múlt hét folytán tartott üléseiben tárgyalta s minden változtatás nélkül elfogadta a vám- és kereskedelmi szö­vetségről, az adónak 4 hórai megajánlásáról, az izraeliták egyen­jogúsításáról s a vasutak és csatornák telekköny vezéséről szóló törvényjavaslatokat, és megválasztotta kebeléből a 20 rendes de­legátust s 5 póttagot; az előbbiek közt van gr. Szapáry Gyula föis - páni helytartó is. Mindkét ház ma tartja utolsó ülését, mely után mindaddig szünetelni fognak, mig a delegatiók működnek. Jelentőségteljes ülésszak volt a jelenévi, mint a melyben nagy horderejű törvények alkottattak. Nem zárhatjuk be a tudósítást a nélkül, hogy kifejezést ne adjunk azon forró óhajtásunknak, mely­ben kétségtelenül e lapok minden t. olvasója osztozik: hogy vajha e törvények hazánkra nézve áldásthozók legyenek ! Egy pár szó az Eger városánál behozandó nyugdí­jaztatások iránt. Azon intézmények közé, melyekből akár egy állam, akár városok, községek, és egyesek műveltsége, humanitása, és elő­relátása következtethető, kétségtelenül méltán sorolandó a nyug­díjaztatási intézmény is, minthogy azt mindenütt, a hol előbb nem létezett is, a különféle szükségek felmerülése miatt behozni czél- szerünek találták. Sajnos azonban, hogy ezen, már mindennapi kenyérré vált intézményre Eger városa közönsége mind e mai napig figyelmét nem fordította ; de ha az eddig az örök enyészetbe eltűnt idők folyamát fontolóra veszszük, nem is lehet csodálkozni, hogy ez­iránt semmi intézkedés sem tétetett; — ugyanis Eger városa az 1695-ik évben, néhai Fenesy György egri püspökkel kötött transactio értelmében, mint az egri püspökség és káptalan földesúri hatóságuk alatt állott közönség, a tisztvá­lasztást az 1847-diki törvények életbeléptéig akkint gyakorolta, hogy a földesuraságok által rendszerint évenkint tartott tisztvá­lasztás alkalmával, az általuk kijelölt egyénekből választá meg tisztviselőit, és egyéb szolgálatot tévő egyéneit; és igy az éven- kinti tisztválasztások által nagyon ritka tisztviselőnek vagy szol­gálattévő egyénnek jutott azon szerencse, hogy Eger városa kö­zönségét huzamos évekig szolgálhatván, szolgálati ideje közben vagy elnyomorodott, vagy keresetképtelenné vált volna, — mert a mely tisztviselőt vagy szolgálattévő egyént az egyik tisztvá­lasztás alkalmával megválasztott a közönség, azt a következő tiszt- választáson más egyénnel cserélte föl, és ezen örökös változan- dóság, a hivatalbani megmaradhatás iránti bizonytalanság, úgy a megvagyonosodhatásrai kilátás hiánya okozták azt, hogy több tisztviselő és szolgálattévő egyének állomásaikat odahagyva, vagy a püspökséghez, később érsekséghez, vagy pedig a kápta­lanhoz szegődtek át, és ott vagy prefectusi, vagy fiscalisi, vagy egyéb minőségben lioltigtartó szolgálatot nyervén, megvagyono- sodtak, és csaiádjoknak szerencséjét biztosították. A tisztviselők és egyéb szolgálattevő egyének másik része pedig, kik ezen szerencsében nem részesültek, avagy részesülni nem is óhajtottak, oly egyénekből állott, kik már hivatalba lép­tük előtt tekintélyes vagyonnal és jó móddal bírván, azt maguk­nak kieszközölni kénytelenek nem voltak, hanem ha bármely tisztválasztás alkalmával hivatalokból vagy szolgálatukból kima­radtak is, csak úgy és akként megélhettek, mint hivatalba vagy szolgálatba léptük előtt. Nagyon kevesen voltak tehát azok, kik hivatalaik, vagy szolgálataikban a városi közönségnél huzamos éveket tölthettek, és abban elöregedvén, elszegényedvén, vagy elnyomorodván, a városi közönség kegyére és pártfogására szorúltak ; és lássuk, mikép viselte magát a vá rosi közönség irányukban, mi kép gon­doskodott hátralévő napjaik leélhetése iránt? mondhatni sehogy! beteljesedett rajtok ama latin közmondás: qui publico servit, ne­mim servit, azaz : ki a közönségnek szolgál, senkinek sem szol­gál, — elég légyen ennek beigazolására néhai Királyi József ta­nácsnok és Pelkovics András ügyvéd és városi volt főjegyzőnek szomorú példáit felhozni, kik hivatalaik megszűntével vagyonu­kat fölélvén, a szegények intézetében, Eger városának szégyené­re és gyalázatára, beszorúlni és ott életüket végezni kénytele- nittettek. Az 1847/s-diki törvények a földesúri hatóságot megszün­tetvén, és a tisztválasztások megtartása módja iránt máskép in­tézkedvén, a tisztválasztások oly gyakoriak nem voltak, de az 1848/9-ik évi események folytán az egész ország kormányzata megváltoztatván, a tisz.viselők és szolgálattévö egyének állomá­sai kinevezés útján töltettek be, mely körülmény okul szolgált arra, hogy a tisztviselők és szolgálattevő egyének közé olyanok is alkalmaztattak, kik a városnál már azelőtt is szolgálatban voltak, és igy adatott alkalom arra, hogy némely tisztviselők és szolgálattevő egyének, ha magukat becsületesen viselték, ál­lomásaikban huzamosabb ideig megmaradhattak, és akik idő­közben vagy szolgálataiktól elmaradtak, vagy elöregedtek, vagy elnyomorodtak, a városi pénztárból és malmok jövedelmeiből nyerendő, holtigtartó nyugdíjban részesittettek ; ilyenek voltak Pálok János és Dudás János városi hajdúk, ilyenek pedig jelen­leg Grúber József özvegy tanitóné, Ribóssy János írnok, Urbán József tanító özvegye és Pavlyák János tanító ; azonban fájda­lommal tapasztalni kénytelenittetünk, hogy eme kedvezményben a nyugdíjazást jelenleg kérelmező más egyéneket azon ürügy alatt, mintha a városi pénztár a nyugdíjazást nem viselhetné, részeltetni nem akarják; de vizsgáljuk meg, vájjon megállhat-e ezen ürügy és alaptalan ellenvetés? — az igaz, hogy a városi pénztár eddig rendetlen és túlterhelt állapotban volt, de már vál­toztak a körülmények, mert 1- ör. A városi törvénykezésre 1867-ik évben fordított költ­ségek, a városi képviselőtestületnek folyó évi október 27-én, tar­tott ülésében felolvasott belügyministeri intézvény értelmében, mintegy 7000 o. é. ft erejéig megtérítendők lévén, és ezen költ­ségek jövőre az állampénztárból fedeztetvén, a város községi pótadója évenkint mintegy 7000 o. é. fttal megkevesbedik. — Mert 2- or. A város malmai úgy vásári és piaczi jövedelmei, az eddigieknél magasabb fokon oly egyéneknek adattak ki, kik a városhoz gyakori elengedésekért folyamodni nem fogván, a vá­rosnak ezekbőli jövedelme tökéletesen biztosítva van. — Mert 3- or. A boltok és egyéb haszonbérietek jövedelmei is tiszta kezelés utján minden hátráltatás nélkül a városi pénztárba ren­desen beszolgáltatnak. Ideje tehát, hogy a városi képviselő-testület a nyugdíjaz­tatást Eger városánál valahára rendszeresítse, ezt igényli, mint fentebb említettük, a műveltség, a humanitás, és az előrelátás, ezt igényli a nyugdíjaztatásra szorult és jövőben szorulandó egyének iránti méltányosság és igazság; —• vájjon nem örök há­lára és tiszteletre méltó leend-e a képviselő-testület emez intézke­dése, ha abban Czakó Pál, Huszka lgnácz, Nókám Alajos, Zsnffa Pál, kik a várost már huzamos évekig szolgálván, időjártával elöregedtek, elszegényedtek, vagy hivatalaikból kimaradtak, a nyugdíjazásnak jótékonyságát élvezendik. Sokkal szebb és di­csőbb intézkedés leend ez a városi képviselő-testületre nézve, mint bármely ideig-óráig tartó mulékony intézkedés. *) K—s. Politikai hetiszemle. Az olasz követkamra a római kérdés fölötti vitákat múlt hó 22-én a Menabrea miniszterelnök által kívánt napirend elvetésé­vel fejezte be. E napirend szerint Menabrea határozott „igen“-t vagy „nem“-et kívánt a kamara által kimondatni programmja fö­lött, mely három lényeges pontot foglal magában: a nemzeti kí­vánat fentartását, mely szerint Róma Olaszország fővárosa; az erőszakos és törvénytelen eszközök visszautasítását s kárhoztatá- sát; végre a minisztérium eljárásának helyeslését. — A kamara ezen napirendet 201 szavazattal 199 ellen elvetette, minek követ­keztében a minisztérium beadta lemondását, s a király azt elfo­gadván, újólag Menabreát bízta meg az uj kabinet megalakításá­val, mi azonban még eddig nem sikerült. Az „Avenir Nat.“ sze­rint, a király egy proklamatióját várják, mely a kamarát felosz­latja, s a mérsékelt elemhez fordul. A római kérdés megoldása a „France“ egy hire szerint uj stádiumba lépett; e szerint a franczia kormány most közvetlen alkudozást folytat a florenczi kabinettel oly czélból, hogy módo­kat s eszközöket találjanak a szeptemberi conventiónak helyette­*) Közöltük e czikket, a nélkül, hogy annak írójával mindenben egyet- értenénk. A városi képviselő-testület I. szakosztályának jelentése Eger város anyagi helyzetének igen szomorú képét tünteti föl, mi humánus intézmények életbeléptetését kétségkívül fölötte megnehezíti. Vajha minélelöbb oly állapot­ba jutna városunk, hogy minden méltányos igényeknek eleget tehetne. De re­méljük, hogy a mi halad, el nem marad. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom