Eger - hetilap, 1868

1868-07-23 / 30. szám

268 Mielőtt a kisebbség elveit, melyeket véleményében nyilvá­nít, ngy a javaslatot magát bírálat alá venném, lássuk, mik azon nehézségek, melyek a többség javaslata ellen fölhozatnak? Ugyanis, azt mondja a kisebbség véleményének mindjárt elején, hogy „a többség jónak látta az 1848-iki XVI. t. czikk azon ren­deletétől , mely szerint a megyei szerkezet népképviselet alapján rendezendő, eltérni, s e helyett azt javasolja, hogy mindazok, kik az 1848. V. t. czikkben politikai jogokkal fölruház- vák, kivéve ezek közül a nemességnél egyéb képességgel nem biró nemeseket — képezzék a megye közönségének gyűlését.“ — Mondja továbbá a kisebbség, hogy a többség „mig egyrészt ezen látszólag szabadelvű javaslatot teszi, addig másrészt a me­gyei gyűlés azon jogát, hogy a törvénytelen kormányrendeletek végrehajtását fölfüggeszthesse, s azok ellen fölirhasson, oly szűk korlátok közé szorítja, hogy csak egyszeri fölterjesztést enged meg azok ellen sat.“ s ezek nyomán a többség véleménye fölött ily ítéletet mond: hogy „mi az 1-ső pontot — t. i. a széles alapra fektetett megyei gyűlést — illeti, az első tekintetre tán csábitó színben tűnik föl, de ha közelebbről szemügyre veszszük, lefoszlik róla a szabadelvű látszat, s nemcsak czélszerüségi és gyakorlati, de lehetőségi szempontból is elvetendőnek fog találtatni.“ A többség javaslata ily modorbani bírálásának czimezésére én illő czimet nem találok, vagyis találni nem akarok! hanem őszintén azt kérdezem : hogy midőn a megyei önkormányzatból a többség javaslata a népet ki nem zárja, mert épen azon elemeket ruházza föl megyei jogok gyakorlatával, melyek az országgyű­lésnek népképviselet alapjáni szervezésénél is a tényezők, miben tér el az 1848. törvények szellemétől? melyik a szabadelvűbb javaslat: az-e, mely a jogokat a legszélesebb alapra'akarja fek­tetni, s e jognak gyakorolbatását senki kegyétől függővé nem te­szi, vagy pedig az, mely e jogokat választás utján akarja igen korlátolt számú tagokra átruházni ? holott tudjuk azt, hogy a vá­lasztottak a megyének közönségét csak fictione juris képviselik. Midőn tehát a kisebbség a többségnek javaslatáról azt mondja: hogy az csak látszólag szabadelvű ; hogy csak első tekintetre tűnik csábitó színben elő, de közelebbről tekintve, lefoszlik róla a szabadelvű látszat, ily semmivel nem indokolt, de talán néme­lyek előtt hatásra számított nagy szavak nem egyebek oly gya­núsításnál, mint milyen volna az, ha a többség a kisebbség javas­latáról azt mondaná: hogy abból a roszul palástolt demagógia — nem demokratia, mert azt tiszteli mindenki —saskörmei tüne- deznek föl! Azt mondja tovább a kisebbségi javaslat: „el van ismerve, hogy népképviselet nélkül csak kis államocskák lehetnek tartósan szabadok, de a mint az államok nagyobbodtak — -------azonnal f ölmerül a népképviselet szükségessége-------— 1848-ban, mi­d őn a nemzet minden osztálya politikai jogok élvezetébe lépett, behozatott az igazi népképviselet, s valamint a törvényhozás nép­képviseletre alapittatott, ugyanezen alapon rendeztettek a városi mUDicipiumok is, s váljon miért ? mert bizonyos számonfelüli nagy tömegek czélszerüen nem tanácskozhatnak.“ Osztom a kisebbség­nek azon nézetét, hogy csak népképviselet nélkül lehetnek kisebb államok tartósan szabadok ; ámde a megyék vagy városok a nagy államban — szójáték szerint — csakugyan kis államokat képeznek, főleg ha a kisebbség nézete szerint oly joggal is lesz­nek fölruházva, hogy a felelős miniszter rendeletét tetszés szerint félretehetik ; ebből tehát az következik, hogy a megyék és váro­sok ne a népképviselet alapján reudeztessenek, mert csak nép­képviselet nélkül lehetnek tartósan szabadok, sőt kell, hogy ré­szese legyen annak minden oly egyén, ki a megye vagy város ál­tal gyakorlandó önkormányzati kitűnő szabadságra képességgel bir. Hogy a törvényhozás 1848-ban népképviseletre fektettetett, ennek nem csak az volt oka, hogy nagy tömeggel tanácskoz­ni nem lehet, mert a mostani képviselöház sokkal több tagból áll, mint állott a régi alsó-tábla; hanem népképviselet utján van az szervezve jelenleg azért, mert megszűnvén a nemesi kiváltság, népek lettünk mindannyian, s igy a nép választván jelenleg a képviselőket, nem pedig egyedül a nemesség, a régi rendi tábla képviselői táblává alakult. Hogy a városok is ugyancsak 1848. a népképviselet alapján szerveztettek — de csak ideiglenesen — azt tudjuk, s elmondhatjuk, hogy ez idő óta van a városi polgár­ságnak önkormányzati joga tökéletesen megsemmisítve, s meg leend semmisítve a megyéké is, ha azok is ez alapra fektettetnek. Azt kérdezi a kisebbség, hogy „váljon miért szerveztettek igy?“ s azt mondja, azért, mert nagy tömeggel tanácskozni nem lehet. Hogy a legszélesebb alapra fektetett városi municipiumban tanács­kozni s kormányozni lehetett, azt tanúsítják a városi és a szin­tén széles alapra fektetett megyei régi municipiumoknak száza­dok ótai fönállása s működése. Egernek p. o. 1848. év előtt min­den teljeskoru adófizetője a városi kormányzatnak tagja lévén, az ily jogosultak száma körülbelül 4000 főre ment, és csakis ezek képviselhették a szó valódi értelmében a városi érdeket és kö­zönséget igazán, mig jelenleg a megválasztott mintegy 100 kép­viselő minden mást képvisel inkább, de Eger város közönsé­gét nem. Nem zavarta meg a nagy tömeg a megyék önkormány­zatának lehetőségét sem, mert p. o. Biharmegyének közel 6000 főből álló szavazatképes tagja volt. Attól félnek a kisebbségi javaslatnak tevői, hogy ha nem lesznek a megyéknek választott tagjai, senkisem tart­ván magát a gyülésekbeni megjelenésre tüzetesen kötele­zettnek , megtörténhetik , hogy jsenki sem jelenne meg a gyűléseken. Azt kérdjük a kisebbségtől: megjelennek-e most ? pedig Heves megyének jelenleg közel 900 választott bizottmányi tagja van: úgy tapasztaljuk, hogy nem. Hát ha még a kisebbség javaslata szerint csak 5—600 ily képviselője leend, akkor talán többen jelennek meg? hiszen a 900 bizottmányi tag, mondhatjuk, a megye színéből áll, s ha ezek sem jelennek meg, hogy képzelhe­tő az, hogy a jóval kevesebb számból, s ki tudja, a népnek melyik osztályából választottak, szorgalmasabban fognak megjelenni! Vagy megjelennek — a kisebbség szavait használva — s tán vezérszerepet is játszanak épen azok,kik előtt a szabadság és megyei önkormányzat nem oly szentség, melynek minden más érdeket alá­rendelnének!!! Fölemlíti a kisebbség azon aggodalmát is, hogy a széles alapra fektetett megye a magyar nemzetiséget veszélyeztetné. A többség épen azért is óhajtja a megyéket oly széles alapra fek­tetni, hogy azokból a vagyonos és értelmes osztály ki ne zárat­hassak, és igy a magyar elemnek, mely túlnyomóan a vagyont és értelmiséget képviseli, befolyása biztosítva legyen. Ellenben a kisebbségi azon javaslat folytán, hogy a megyei tagok igen is korlátolt számban, de a legszélesebb alapra fektetett választók által választassanak, épen a magyar elemnek befolyását semmi­sítené meg oly megyékben, hol a magyarság kisebbségben van; mert a többség javaslata mellett leszavaztathatik ugyan a gyű­lésekben a kisebbségben levő magyarság, de azért a tanácskozás­ban részt vehet, s a magyar nemzetiség érdekeit képviselheti. A kisebbségi javaslat elfogadása esetében ellenben, a javait válasz­tások folytán a gyülésekbeni résztvehetésböl is az utolsóig kire­kesztethetik ! Állítja — s igen helyesen — a kisebbségi javaslat, hogy „azon functiók, melyek a megyegyiilésen végzendők; azon jogok, melyek ott gyakorlandók, a tanácskozás lehetőségének és czél- szerüségének tekintete, azon biztosíték szükségessége, hogy a gyűlési tagok bizonyos erkölcsi kötelességérzet s küldetés — hoz- zátehetnök talán: értelmesség — magaslatán álljanak: mindez együtt s egyenként azt követeli, hogy a megyei szerkezet nép­képviselet alapján rendeztessék.“ — Osztom tökéletesen ezen előrebocsátást, de nézetem szerint ebből nem az a helyes követ­keztetés, hogy a megyei szerkezet választás által népképviselet S alapján rendeztessék, hanem az: hogy az ily tulajdonokkal biró egyéneknek a megye kormányzatára befolyhatásuk biztositva legyen, s ne tétessék az, a nyers tömeg aDnyi idegen befolyásnak kitett választásától problematicussá! A kisebbség által a többség nézetei ellen fölhozott okoknál fogva, a kisebbség a többség által javait 1-sö pont helyett, mint már fentebb emlitve volt, azt javasolja: hogy „a megyei bizott­mány a tiszta népképviselet alapján, tekintet nélkül a társadalmi osztályokra és kategóriákra, közvetlen választások utján öt évre alakittatik. Választó minden, az 1848. V. t. czikkben arra képesí­tett egyén. Választható minden választó. Minden 500 lélek után egy bizottmányi tag választatik. A választások kerületenként, az országgyűlési választásokra alakított kerületekben, megszabott arányban történnek.“ E javaslat — hogy ismét a kisebbség sza­vaival éljek — nem csak czélszerüségi, de gyakorlati szempont­ból is elvetendő. Czélszerüségi szempontból a kisebbség javaslatát már elég­gé megvitattam ; lássuk már most, váljon gyakorlatilag kivihetö-e ez, és hogyan? A kisebbségi javaslatban az mondatik : hogy válasz tó minden, az 1848. V. t. czikkben arra képesített egyén ... min­den 500 lélek után egy bizottmányi tag választatik sat. Van He- ves-Szolnok megyének összesen mintegy 300,000 lakosa, ebből

Next

/
Oldalképek
Tartalom