Eger - hetilap, 1868

1868-07-23 / 30. szám

YI. évfolyam. 30. szám. Julius 23-án 1868. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2,. 50,, Negyedévre . . 1 „ 30 Egy hónapra . — 44,. EGEE. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, metyelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. P.IAfizetéseket elfogad .• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch 6. könyvkereskedése s minden Hr. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Heves- Szolnokmegye küldöttségének javaslatai a me- j gyerendezés ügyében. j I. A küldöttség többségének véleményes javas- j 1 a t a. Az 1848. XVI. törvényczikk a megyei szerkezetnek a köz­szabadsággal öszhangzásba hozatala tekintetéből rendeli, hogy a minisztérium annak a népképviselet alapján rendezéséről tör­vényjavaslatot terjeszszen elő. Azon intézmények közt, melyek itt a közszabadság neve alatt emlittetnek, véleményünk szerint, az 1848-ik év legnagyobb vívmánya, a felelős parlamenti kormány ak, mely a megyerende­zés kérdésének megoldásánál különösen kiváló figyelmet igényel. A törvény azon rendeletétől, hogy a megyei szerkezet ren­dezéséről előterjesztendő törvényjavaslat a népképviselet alap­jára legyen fektetve — eltérhetni vélünk, mert azon meggyőző­désben vagyunk.' bogy e téren a népképviselet mellőzésével élet­revalóbb szervezetet alkothatni, s mert azt hiszszilk, hogy ha mindazoknak — kik 1848. V. t. czikk által politikai jogokkal felruházvák , kik ennélfogva méltán igényelhetik, hogy a me­gyei ügyek fölötti intézkedés jog-élvezetéből se legyenek kizárva, — ezen ügyek intézésébe közvetlen befolyás engedtetik: ez nemcsak a szabadságnak kedvez, ez által nemcsak a legtágasb s ennélfogva legerősebb alapra lesz fektetve a megyei szerkezet, hanem, a közérdekeltség élénkségétől lelkesített megyei életnek egy egészen nj s nagy jövővel kecsegtető korszaka kezdődik. De hogy a megyék a közérdekeltség méltó tárgyai marad­hassanak, s hogy hivatásokat betölthessék, nem szabad azokat merő közigazgatási gépezetté devalválni; nem szabad a közszel­lem azon öszletét, mely tevékenysége kifejtésére tárgyat ott ke­res, csupán a helyhatósági önkormányzat terére utalni, s a helyi érdekű tárgyak elintézésének korlátái közé szorítani. A megyék még a jelen helyzetben is, midőn már többé or­szággyűlési követeket nem választanak, s ennélfogva követi uta­sításokat sem készitenek, nemcsak bírnak, hanem jövőre is kell hogy bírjanak mindazon jogokkal, melyek azokat a helyhatósági önkormányzat színvonalán fölülemelve, még a parlamenti kor­mány mellett is páratlan alkotmányos institutióul mutatják föl. Kivánjuk, hogy a törvényhatóságok termei továbbá is a po­litikai élet gyakorlati iskolái legyenek. Kivánjuk, hogy a megyei gyűlés részint a miniszteri rende­letek tárgyalásának alkalmából, részint pedig egyes gyűlési ta­gok kezdeményezéséből az országos kérdésekhez is hozzászólhas­son, minden közjogi és politikai tárgyat tanácskozása körébe von­hasson,a miniszteri rendeleteknek ,ha azokat törvénybe ütközőknek találta, végrehajtását fölfüggeszthesse, s azokra vonatkozólag, va­lamint minden egyéb közjogi és politikai tárgyakban, a miniszté­riumhoz, vagy az országgyűléshez fölterjesztést tehessen, föliratot intézhessen, és a testvér törvényhatóságokkal mindezen s min­den más ügyekben is levelezhessen. De midőn mindezeket kivánjuk, nem mulaszthatjuk el hang­súlyozni, hogy a megszaporodott, s mindinkább szaporodó ügyek szakadatlan folyamatban s kellő gyorsasággali ellátásának te­kintetéből annyival inkább különös intézkedésre van szükség, mert e nélkül félni lehet, hogy a nagy közönségnek a megye- rendszer iránti méltó rokonszenve eddigi melegségéből vesz­teni fog. Megjegyezzük még, hogy csak azon legfőbb irányelveket látjuk szükségesnek röviden kijelölni, melyek figyelembe vétele nélkül a megyerendezést elhibázottnak kellene tartanunk. Ezek előrebocsátása után véleményes javaslatunkat van szerencsénk a következőkben előterjeszteni: 1. A megye közönségének gyűlését képezik mindazok, kik az 1848. V. törvényczikkben politikai jogokkal felruházva van­nak — kivéve azon nemeseket, kik a nemességnél egyéb képes­séggel nem bírnak. 2. A megye közönségének gyűlése önálló s önkormányzati joggal biró törvényhatóság; alkot, a törvény korlátái közt, szabá­lyokat, hoz határozatokat, s azokat végre is hajtatja, és más tör­vényhatóságokkal levelez. A felsőbb rendeletek a megye közön­ségéhez intézteinek, s a tisztviselők csak a gyűlés meghagyásá­ból hajthatják azokat végre. A gyűlésnek jogában áll a minisz­tériumnak törvénytelen, vagy czélszertitlen rendeletét végre nem hajtani, s az ellen fölterjesztést tenni; de ha a minisztérium is­métli rendeletét, az rögtön végrehajtatik, s ez esetben a gyűlés az országgyűléshez sérelmi föliratot intézhet. Fölirati jogát a me­gye más közjogi és politikai tárgyakban is mindkét felé gyakorolja. Az országgyűlés a megyei föliratokat praeferenter tárgyal­ja, s tagadás esetében is indokolt válaszszal küldi vissza. A megye közönsége saját szükségei fedezésére adót vet ki, és saját pénztárral bir. A közvetlen államadók kivetése, be­szedése és illető helyre juttatása a megye hatáskörébe tartozik. A kormányközegek által megszabott és kiirt közvetett adóknak beszedése megyei fölügyelet alatt történik. 3. A megye törvényhatóságát nagy és kis gyűlések s állan­dó és ideiglenes bizottságok által gyakorolja. A nagygyűlések évnegyedenkint tartatnak, s minden fontosabb felsőbb rendele­tek, közjogi és politikai kérdések, valamint az önkormányzatba vágó nevezetesebb esetek is itt tárgyaltainak. A kis gyűlések a szükséghez képest szakadatlanul mindennap tartatnak. Az elnöki utón el nem intézhető folyó ügyek s mindazok, melyeket a nagy­gyűlés magának főn nem tartott, itt tárgyaltainak. A kis gyűlés állandó lévén, állandó rendes tagokkal bir, kik közigazgatási ülnököknek neveztetnek. Ezen ülnököket a nagygyűlés önkebelé- böl választja, s fizetéssel látja el. De ezen állandó s jelenlenni köteles ülnökökön kiviil a nagygyűlés minden tagja részt vehet a kis gyűlésekben, s nem csak tanácskozási, hanem szavazati jog­gal is bir. Állandó bizottságok : az árvaügyi, a gazdászati, az is­kolaügyi stb. bizottságok. 4. A törvénykezés a közigazgatástól lehetőleg a legalsóbb fokig elválasztatik. A közigazgatási tisztviselők három, a tör­vénykezésiek pedig hat évre választatnak. 5. Azon városok, melyek egy, vagy több országgyűlési kép­viselőt választanak, önálló municipiumokká emeltetnek. A rendezett tanácscsal biró községek közvetlenül a megye­hatósággal érintkeznek; egyéb községek a megyehatósággal csak közvetve érintkeznek, s közigazgatási és fölügyeleti tekin­tetben a tisztviselők alatt állanak. lm ezek azon irányelvek, melyek a küldöttség többségének véleménye szerint a megyerendezésnél főtekintetet érdemelnek, s midőn ezen javaslatot hivatalos tisztelettel előterjeszti, bátor­kodik egyszersmint ajánlani, bogy a mélyen tisztelt bizottmány amaz elveket föliratba foglalva, az országgyűlés kópviselőháza elé terjeszteni móltóztassék. Kelt Egerben, junius 12. 1868. Martonffy Károly, m. k. Zalár József, m. k. helyettes elnök. küldöttségi jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom