Eger - hetilap, 1868
1868-07-16 / 29. szám
251 lepedének le, mert nem bírtak költséggel arra, hogy télen szobáikat fUtsék; s Dante, macskáját szólítja meg,]hogy kölcsönözze szemeit éjszakára, mert nincs gyertyára pénze. — A költők e szomorú sorsát osztja jeles hazánkfia, a szerencsétlen Hugo Károly is, ki két nyelven hallatta művészetét, most pedig egy oldalról sem segittetik. Legutóbb adott magáról életjelt, s Deák Ferencznek egy érmet küldve, fölkéré öt, hogy sürgető adósságainak törlesztésére eszközöljön részére segélyt. Deák Ferencz nem késett a kérelmet teljesíteni, s a nyert érmet a múzeumba helyezte el. A részvétlenség e szomorú áldozatán valóban megkö- nyörülhetnének gavallérjaink, kik az idegen s könnyelmű Mursz- ka kisasszony nagy adósságait kifizetni akarák, s a költők egyik legjobbikát és legszerencsétlenebbikét éhezni hagyják. Igaz ugyan, hogy a uagyszámu egylet, jótékony intézet, közadakozás, irodalmi s művészeti vállalat igénybe veszik föura- inkat, mert azokban, ha részvétlenség vádjával illettetni nem akarnak, úgyszólván kell résztvenni; de más részről ma korántsem tapasztalunk főurainkban annyi b u z g a 1 m a t, törhetlen vonzalmat az irodalom iránt, mint a közelmúlt nemzeti elnyomás éveiben. Ritkán halljuk ma, hogy valamely mű egy föur költségén látott volna napvilágot, s mintha kihűlt volna az aristokratia tagjainak csak imént tanúsított irodalmi buzgalma. Vagy talán azt hiszik, hogy a békóiból kiszabadult nemzeti közszellem fogja anyagilag is föntartani az irodalmat? Fájdalom, igen csalódnak, mert a könyvkiadók kimutatásai mindent illusió- nak bizonyitandanak be. Átalános a panasz kiadóinknál, hogy a tudományos müvek heverve maradnak; a könyvkiadók pedig nem tekinthetnek művelődési czélokra, hanem csak anyagi előnyökre, 8 nem koczkáztathatják vállalatukat nehány szorosan tudományos mű kiadásával. A felsőbb osztályok tagjainak kellene itt anyagilag, de szellemileg is közreműködni. A főpapság már is szép példákat mutatott föl, s úgyszólván minden nap újabb adományokat olvasunk nemesen gondolkodó főpapjaink részéről, melyeknek közvetlenül vagy közvetve czélja nem más, mint az irodalom emelése. Legutóbb a prímás is szép összeget adott a történelmi társulatnak a modenai levéltárban levő code- xek lemásoltatási költségeinek fedezésére. Bartakovics érsek ő exeja pedig megígérte, hogy a Hyppolit-codex nápolyi költségeit, a mennyiben az az egykori egri püspökségre vonatkozik, viselni fogja. Irodalmunkat szorgalmasan ellenőrizni s szorgos figyelemmel kisérni ma annál több okunk van, mert újabb idő óta nem kis érdeklődéssel tekint ide a külföld is. Szép példáját vettük ezen érdeklődésnek Flegler Sándornak,a germán múzeum őrének munkálata által, ki „Adalékok a magyar történetírás méltánylásához“ czimmel egy igen érdekes és épületes tanulmányt nyújtott nemzeti történetírásunk fejlődésének, múltjának s jelen viszonyainak ismertetéséhez. Munkálata, mely német nyelven, három nagy részben jött ki, a legrégibb időktől egész borunkig terjed ki, s nyelvünk teljes birtokában leven képes volt a történeti müvek nemcsak külső irányát, hanem belfejlödését is élénk figyelemmel kisérni. Érdemei azért,mert történetírásunkat egy épületes és velős dolgozatban megismerteté a külföld előtt, melyet ez eddig „terra incognita“ gyanánt nem ismert, legalább egészben nem, —felejthetetlenek lesznek. Vajba minél több ily barátja lenne tudományunknak a világirodalomban. Rajtunk áll, hogy legyen! Politikai hetiszemle. Kger, jul. 15. Belgrádból újabban kevés érdekesb hir érkezett. Az összeesküvők pőre még nincs eldöntve; még a múlt hét folytán is újabb elfogatások történtek, az elfogottak közt két hivatalnok is van. Egy jul. 13-iki belgrádi távirat szerint pedig Karagyorgyevics Sándor herczeg, bírói végzés következtében , mint a gyilkossági összeesküvésben részes, fölhivatik, f. hó 21-re Belgrádban a városi törvényszék előtt megjelenni vagy védőt állítani, különben in contumaciam Ítéltetik el. — Egyébiránt Szerbiában már minden a régi kerékvágásba tért, és semmi ok sincs arra, hogy a béke megzavarásától lehetne tartani. Az orosz sajtó napról napra határozottabb állást foglal a jelenlegi alkotmány teljes fölforgatására irányzott cseh követelésekre nézve, sőt nyíltan, minden tartózkodás nélkül izgat, még az orosz félhivatalos lapokat sem véve ki, az ellenállásra. Ezzel összefüggésben figyelmet érdemel a Drezdában megjelenő „Bulletin International“ által közölt következő nyilatkozat: „A nemzeti közjó érdekében kötelességünk értesíteni honfitársainkat, hogy Miero8lawski tábornok, Krysinski és Callier ezredesek titkos szerződést kötöttek a cseh Fritsch Józseffel, a Prágában megindítandó forradalom végett. Ez porosz mozgalom lenne, mert tudva van, hogy Fritsch József már 1866-ban kísérletet tett, hogy lengyeleket szerezzen hasonló, expeditióra a porosz kormány érdekében. Nancy, jun. végén, 1868. A lengyel emigratio nevében : Kwiatkovski T. I. Akielewits F.“ Spanyolországban, úgy látszik, katonai forradalom volt készülőben. Hét tábornok befogatott, mert a kormány nyilatkozata szerint, a forradalmi párttal egyetértettek. Az elfogottak nagyobb részét a Canari szigetekre szállították. Montpensier herczeg és neje utasittattak, hogy Spanyolországot rögtön hagyják el, mire ezek London felé útra keltek. A spanyol kormány hir szerint Pá- risból kapta a tervezett mozgalomra vonatkozó figyelmeztetést, melynek folytán az említett elfogatások történtek, s több pontra hadihajók küldettek. Az „Etendard" szerint, Madridból érkezett magántudósitások bebizonyítják, hogy az ellenzék összes töredékeinek összeesküvése, szövetkezve a carlistákkal, igen komoly természetű. A mozgalom ezélja nem kevesebb, mint dynastia- változtatás, de a különféle ellenzéki töredékek nem tudnak meg-, egyezni aziránt, hogy kit emeljenek trónra a forradalom sikerülése esetében. Montpensier herczeget azért utasitották ki, mert a kormány attól tart, hogy az ö nevét fogják a forradalmárok zászlójukra tűzni. ■— Habár a spanyol kormány jól látszik értesülve lenni az összeesküvők fondorlatairól, mindamellett nem hiszszük, hogy a történt elfogatásokkal a dolog teljesen befejeztetett volna. A németországi lapok közelebb majdnem kizárólagosan a délnémet szövetség kérdésével foglalkoztak, nevezetesen azon kísérletekkel, hogy az északi szövetség irányában fönálló kötelezettségek megsértessenek. A kérdések megoldása mindenesetre rendkívül nehéz. Midőn közelebbről a würtembergi meghatalmazott Münchenben időzött, egy tervezetet dolgoztak ki, mely szerint a három délnémet állam képviselőiből egy állandó katonai bizottság alakíttatnék, s ez aztán föiügyelne a délnémet várakra, a védelmi rendszerre s ennek összefüggésére egész Németország védelmi rendszerével. E javaslatot a bajor király elfogadta, s a würtembergi és badeni kormányokkal rögtön meg is kezdettek az alkudozások. A „Hoffmann-sche Corr.“ szerint, alapos a remény, hogy e javaslat alapján egyesség fog létrejőni, s hogy ezen, a délnémet államok, valamint egész Németország érdekében álló szervezet még e nyár folytán életbe fog lépni. Bismarck gróf most nagyfontosságu ügygyei foglalkozik, melyet félig-meddig már keresztül is vitt. A „Hazánk“ bécsi tudósítója szerint, e fontos kérdés: Poroszország fölszabadítása az orosz gondnokság alól a keleti politikát illetőleg. Fáradozásai valószínűleg azon örvendetes eredményre fognak vezetni, hogy Poroszország politikája közeledni fog a nyugati hatalmak keleti polikájához. Bismarck gróf a szerb válságban kedvező alkalmat talált e fordulatra, s az orosz kabinet annyira meg volt lepve, hogy kezei Szerbiában tökéletesen meg lettek kötve. Innen magyarázhatni meg azon hidegséget, melyet az orosz lapok Poroszország irányaiban újabban tanúsítanak. A berlini államtörvényszék közelebb egy nevezetes Ítéletet hozott. Gr. Platen, volt hannoverai minisztert fölségárulás miatt 15 évi börtönre és 10 évi rendőri felügyeletre ítélte. Gr. Platen- nek ez ítélet egy hajszálát sem görbíti meg, mert osztrák terű létén tartózkodik, hova a porosz bíróságok keze el nem ér. A porosz kormány követelte ugyan kiadatását Ausztriától, de tagadó választ nyert. Olaszországban a közbiztonság a lehető legroszabb lábon áll. Minden tartományban alakulnak bandák, hogy a hatóságokat rettegésben tartsák. Hatósági személyek meggyilkolása gyakori. Lombardiában a nagyobb birtokosoknak halálos Ítéleteket küldenek, aláírva : „la conguira“ (az összeesküvés). A Romagnákban a hatóságok az utczára sem mernek többé kimenni. — Maguk a miniszteriális lapok is bevallják, hogy lebetlen, hogy ily bandák ennyire szervezkedjenek, s oly erélyesen működjenek, ha politikai párt nem állana hátuk mögött, mely Olaszországnak erőszakos eszközökkeli átalakítására törekszik. Vársóból Írják, hogy a Szibériába deportáltak lisztájába nem kevesebb, mint 40,000 lengyelországi van bejegyezve. Ide járul, hogy a lihtván számüzöttek száma ötszörié nagyobb volt, s hogy az utolsó fölkelés alkalmával ezrével gyilkolták le a foglyokat. Ha mindezt meggondoljuk, némi fogalmunk lesz azon vérlázitó eljárásról, melyet az orosz kormány a lengyelek irányában követett. __________
