Eger - hetilap, 1868
1868-06-11 / 24. szám
204 kán jó föléleszteni a politikai véleménykülönbség szikráit, s más embert, azért, mert nem pártunkbeli, ócsárolni. Kecskeméthy Aurél emlité ,,Széchenyi utolsó éveiben,“ hogy Kossuth és Zsedé- nyi, hatalmas politikai ellenfelek, miután órákig hevesen debatti- roztak a pestmegyei kis országgyűlésen egymás ellen, egymást karonfogva hagyták el rendesen a gyüléstermet. Egyátalában a p ilitikai véleménykülönbségnek ne legyen befolyása a társaséletre, vagy, mi még roszabb, az irodalomra. A kitűnő sikerrel működő történeti társulat f. hó 4-én tartott ülésében Thaly Kálmán és b. Nyáry Albert jelentést ti ttek Bars- és Hontmegyében tett tudományos buvárlataikról, h >1 a Majláth és Jánoki levéltárakban több Arpádkori oklevelet s nagyszámú Anjou-kori emléket fedeztek föl. B. Nyáry indítványára továbbá elhatároztatott, hogy kormányunk utján az olasz kir. belügyminisztérium föl fog kéretni, miszerint a modenai levéltárban levő érseki számviteli könyvek lemásolását eszközölni szíveskedjék. Römer Flóris érdekes régiségeket, melyek az egyetem sajátjai, mutatott he. Ez ülésen egyszersraint az évi kirándulás helyéül Kolozsvár tűzetett, ki, melynek vendégszerető polgársága meghívta a társulatot. A társulat, tekintve, hogy Kolozsvár körül számos, még eddig át nem kutatott levéltár létezik, melyeknek birtokosai azokat a társulat tagjainak megnyitni ígérték, örömmel ragadta meg ez ajánlatot, s a kirándulás napját szept. 20-ára tűzte ki. Szeptemberre valószínűleg azért, nehogy egybeessék az az orvosok és természettudósok Egerben augusztus hóban tartandó vándorgyűlésével. Kívánjuk tudósaink- íak, hogy úgy Egerben, mint Kolozsvárott kellemes szórakozást találhassanak. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 18S8-ik év jun. hó 2-an tartott igazg. vál. rendkívüli ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak: Kürthy Antal mint elnök, Béla Józs e f, Bere ez, Fere n ez, Csala Sándor, Győrffy Ignácz Kürthyjá- nos, gr. Szapáry Imre és több tag. 26. Eluök az egybegyiilt tagokat üdvözölvén, a múlt rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve felolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jkönyv hitelesítésére Béla József és Csala Sándor urak kérettek föl. Az érintett jkönyv 24-ik pontjában foglalt, erdőpusztitásokra vonatkozó határozatot illetőleg azonban megjegyeztetik, hogy ámbár az egyesület, az e tekintetben alkotandó törvényektől minden jót vár, —• addig is azonban mig ezek életbe lépnének — nehogy több erdőállomány, melyek a törvény szigorú alkalmazása folytán még megmenthetők lennének — az enyészetnek engedtessenek át, annak megakadályozására az egyesület minden útat és módot fölhasználni s megkísérlem hivatott kötelességének tartja. Evégből az érintett pontban fölemlített s az erdészegyletnek is figyelmébe ajánlott Tarjány község egyik birtokosa Borhy György, ki nagyobb kiterjedésű erdőállományát az újabban kötött szerződés értelmében — jelenleg is folytonosan irtatja, és pusztíthatja, a megyei hatóságnak följelentetni rendeltetett, s meghagyatott az elnökségnek, hogy e tárgyban az illető megyei hatóságot megkeresvén, eszközölje, hogy nevezettnek gy. tarjányi erdeje, a hazai törvények értelmében mielőbb zár alá vétessék. 27. Fölolvastatott a közgazdászai minisztérium levele, mely szerint tudatja, hogy a gazdasági egyesületek érdekében f. hó 14. Pesten az országos köztelken értekezletet tartand; melyre az egylet részéről két vagy legfölebb három képviselőnek felküldését kéri. Ezen értekezletre az egyesület részéről küldöttekül Kovács László egyesületi elnök, Schik Ignácz és báró Podmaniczky Armin egyleti tagok jelöltettek ki, illetőleg választattak még, oly fölkéréssel, hogy kitűzött időben és helyen megjelenvén, azon ta- nácskozmáuyban az egyesületet képviselni szíveskedjenek. 28. Fölolvastatott Babies István levele, mely szerint tudatja, hogy gróf Almásy Móricz egyleti tag, a f. év augusztus havában Egerben tartandó gazdasági kiállításra 6 darab aranyat ajánlt díjazásra az egyesület rendelkezésére, melyet annak idejében megkiildend. Szives köszönettel fogadtatott, s a lelkes adakozóhoz ebbéli adakozásért az egyesület részéről hálás elismerő levél intéz- tetni határoztatok. 29. Fölolvastatott Müller J. M. bécsi lakos levele, mely szerint az általa feltalált mindenféle járvány eltávolítására czélsze- riien használható szerét a gazdaközönség figyelmébe ajánlja. — Tudomásul vétetett. 30. Fölolvastatott a f. év april rendes havi igazg. vál. ülés 10. sz. alatt tárgyalt, Mártonffy Károly megkereső levele következtében adatok összegyűjtésére kiküldött bizottság munkálata. A fölolvasott mu nkálat helybenhagyatván, a bizottsági elnök megbizatott, hogy a megkeresőnek mielőbb kezéhez juttatni igyekezzék. 31. Berecz Ferencz egyleti tag, Mártonffy Károlynak — mint a kiállítás rendezésére megbízott elnöknek — megkeresése folytán jelenti, hogy nevezett elöleges költségek fedezésére az egyesülettől egypár száz ftot kér. Miután a kiállítás költségeinek fedezésére a pénztárban elegendő pénz nincsen, s nem is remélhető, hogy az addig befolyó ösz- szeg a kiállítás költségeit teljesen fedezhesse,megbizatott az elnök, hogy az egyesület részére a takarékpénztárból kölcsönkép 500 ftot eszközöljön, s abból 200 ftot Mártonffy Károlynak elöleges költségek fedezésére, azonnal küldjön el. Ezzel egyidejűleg meghagyott a pénztárnoknak, nem különben az egyleti ügyvédnek is, hogy az egyleti tagoktól — mennyire lehetséges — valamint a hátralékban lévő, úgy a f. évi illetőségeket is behajtani igyekezzenek. Kelt mint fenn. Hitelesiték; Béla József, Csala Sándor. Jegyzetté : Rigó Antal titkár. Politikai hetiszemle. A politikai helyzet ma is egészen csendes. A közelebb lefolyt hét alatt semmi olyas nem fordult elő, mi a béke föntartha- tásába helyezett reményt alaposan megingathatta volna. Napoleon császár e napokban Rouen várost látogatta meg, hol két beszédet tartott, melyek azonban nem igen nyújtanak alapot politikai combinatiókra. A journalistika figyelmét mindössze is a Bon- nechose érsekhez intézett császári beszédnek következő szavai költötték fel némileg: „Ne válaszszuk el az Isten iránti szerete- tet a haza iránti szeretettől,“ mely szavak igen valószínűleg a franczia főpapságot illetik, melynek több oka van jelenleg a neheztelésre. Fontosabb ennél a császár azon nyilatkozata, melyet állítólag Lyons lord angol követnek tett, midőn ez átnyujtá neki királynőjének az európai béke föntartására vonatkozó iratát. A császár igy nyilatkozott volna: „Az európai béke biztosítására csak a berlini kabinet igaz és rövid nyilatkozata szükséges aziránt : hogy a prágai békeszerződést föltétlenül kötelezőnek tartja.“ E szavakból kettőt lehet következtetni: először, hogy Poroszország vagy már megtagadott, vagy meg akar tagadni ily nyilatkozatot; másodszor, hogy Francziaország a prágai béke megszegését nem fogná közönyösen tűrni. Es ha Napoleon császár a Majna-voual átlépését Poroszország részéről valószínűnek tartja, nem lehet csodálni, ha semmi hajlamot sem mutat a lefegyverzésre, vagy legalább annak megkezdésére. Az átalános lefegyverzést újabban is sokat emlegették a lapok, de egyelőre legkisebb kilátás sincs arra, pedig csak is ez volna képes az Európa békéje fölött függő damoclesi kardot eltávolítani. A világ nagy érdekeltséggel kiséri Napóleon herczeg utazását, ki f. hó 5-én este érkezett Bécsbe, hol vendéglőbe szállt, s másnap ő Felsége által fogadtatott, a herczeg pedig ugyanaz nap b. Beust bir. kanczellárt fogadta. Hogy meddig időz a herczeg Bécsben, még nem bizonyos, de hire jár, hogy szombaton fog Pestre érkezni. Hogy utazásának határozott politikai missiója volna, nem valószinü, de egyszerit magánténynek sem lehet azt tekinteni. Bécsben úgy vélekednek, hogy a herczeg utazásának czélja csupán a helyzet tanulmányozása, hogy azután tapasztalatairól Napoleon császárt értesítse. Bécsi lapok jelentik,hogy b. Eder bukareszti osztrák főkonzul, egy udvarias s lekötelező jegyzékben elégtételt kapott a bukareszti kormánytól Golesco román miniszterelnök sértő jegyzékéért, melyben ez az emlilett főkonzulnak a zsidó-üldözés iránt tett jelentését meghazudtolta. E szerint a két kormány közötti jó egyetértést fenyegető viszály ki van egyenlítve. Ezzel azonban a zsidó-üldözés kérdése még nem tekinthető befejezettnek. Mint Bukaresztből írják, asenatusban Golesco miniszterelnök a házasztalára tévé a külfölddel vezetett diplomatikai levelezést, s az illető okmányok a bizottsághoz tétettek át, melynek jelentését s es- hetőleg a kormány irányábani bizalmatlansági szavazat indítványozását legközelebbre várják. — A Dunafejedelemségekbeu
