Eger - hetilap, 1868

1868-05-07 / 19. szám

162

kelt tagositási nyiltparancs 49-ik §-a értelmében a felek ezen perlekedésnek a birtokszabályozási eljárásásoknáli egyidejüleges elintézésére utasittatnak.

A kereskedelmi minisztérium, Tisza-Beö községének minden héten pénteken tartható hetivásárt engedélyez,

Hellebronth János szolgabirónak Tisza-Beö község értesítése ■— és a megyei szolgabiráknak körözés végett kiadatott.

Városi ügy eb.

Az Eger városa részéröl f. máj. hó 3-án tartott képviselői ülésben következők tárgyaltattak:

Elnöklő polgármester előterjeszti, hogy a vasút tárgyában megválasztott küldöttség, megbízatásához képest Lévay Sándor püspök ur vezetése alatt, f. hó 22-én az illető miniszter uraknál tisztelegve, azon kérelmét terjesztő elő, miként Eger városa a miskolez-hatvani vasútvonal által közvetlen érintessék, vagy ha ez teljes lehetetlen volna, Eger a fővonallal egy, a kormány költségén kiépítendő szárnyvonal által köttessék össze; mely kérelem első része — miután az csakis az országos érdekek hátrányával lenne eszközölhető — nem teljesíthetőnek nyilváníttatott; — a másik részét, vagyis a zsákvonallali összeköttetést illetőleg azonban, az illető miniszter ur azon Ígéretet tette, hogy ámbár a kormány részéről határozatba ment, miként ily mellékutak kiépítése országos költségen eszközöltetni nem fog, miután az arra szükséglendő összeggel a kormány nem rendelkezik; a mennyiben azonban, az ily szárnyvonalak létesítése iránt magánvállalkozókkal a kormány már alkudozásban van, a kilátásba helyezett egyesség megkötésekor az illető vállalkozó köteleztetni fog arra, hogy az Egert összekötő szárnyvonal lesz, mint legelső, kiépítendő. Előterjeszti továbbá, hogy a fogyasztási adó-haszonbér egy részének leengedése, úgy egy Egerbe felállítandó főreáltanoda iránt is kérelmeztek, mely kérelmükre az illető miniszter uraktól kedvező nyilatkozatot nyertek ; különösen az utóbbira, vagyis a föreáltanoda felállítására nézve, amennyiben egyik küldöttségi j tag Schwarz István egri lakos és gőzmalmi tulajdonos egy 1000

frtos alapítványt tett le oly czélból, hogy ezen összeg halála napjáig tökésittessék, s halála után annak kamatai az egri főreáltanoda 3 legjesebb tanulója között, valláskülönbség nélkül, évenkint osztassák ki; addig pedig, raig életben lesz, minden évben 100 o. é. frtot ajánlott feltarra, hogy ezen összegben ösztöndijkép, ugyancsak az elől jelzett tanulók részesittessenek. — Végül fölemlíti, hogy ö Felségének a királynénak szerencsés szülése alkalmából f. hó 23-án király ő Felségénél tisztelegve, Eger városa hódolatát ő Felsége előtt tolmácsolták; mely hódolat kifejezés alkalmával a legszivélyesebb fogadtatásban részesülni szerencsések voltak.

Mely hivatalos előterjesztés folytán következő végzések hozattak:

1- ör. A küldöttségi tagoknak — kik mindannyian saját költségükön utaztak — ezen önzéstelen szives fáradozásaikért a városi közönség nevében jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztatik.

2- or. A mennyiben a tett előterjesztésből biztos meggyőződés szereztetett arról, hogy a hatvan-miskolezi vasút fővonala által Eger érintetni nem fog — a szárnyvonal mennél sikeresebb és előnyösebb kiépittetése iránti intézkedések megtételé szükségeltetik, minek eszközlésére, illetőleg a módozatok kidolgozására, különösen azon kérdés megvitatására, vájjon részvények kibocsátása, vagy pedig vállalkozók által lenne-e a kiépittetés előnyösebb, a polgármester elnöklete alatt 30 tagból álló küldöttség vá lasztatott.

3- or. A föreált anoda felállítására nézve, a kormány további intézkedése beváratik, és Schwarz István egri lakosnak tett nemes ajánlatáért jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztatik. Végre

4- er. Az előterjesztésben foglalt többi eljárás általánosságban helyeseltetik.

Ezután felolvastatott az egri fökáptalani uradalmi ügyész kérelme, mely szerint az Eger városánál tartozásban lévő 388 ft 76'/2 kr pálinkanjérési haszonbért utalványoztatni kéri. Vélemé- nyes jelentéstétel végett a városi ügyésznek kiadatott.-4 T Á K

Észrevételek Mártonffy K. urnák az egri vár 1552-iki ostromára vonatkozó czikkére.

Kedves tanulmányom lévén a hazai történelem, örömmel j üdvözlök és figyelemmel kisérek minden érdekeltséget, mely ha- j zai történelmünk iránt mutatkozik, és kellőleg méltányolok minden értekezést vagy bármely czikket is, mely annak valamelyik kérdésére vonatkozik, habár azt nézeteimtől eltérőnek találom is.

S ennélfogva öröm- és figyelemmel olvasóm Mártonffy Károly urnák az egri vár 1552-diki ostromára vonatkozó s e lap 15-dik számában megjelent czikkét is; mert ez azt mutatja, hogy a t. iró a hazai történelem iránt nemcsak érdekkel viseltetik, hanem azzal foglalkozik is.

Épen e figyelem s érdekeltség — melyet e czikk olvasása s abban történelmünk egyik fénypontjának kérdésbehozása bennem költött — indita engem arra, hogy az ezen czikkben tárgyalt történelmi kérdést én is nyomozzam , és nyomozásomnak a t. iró nézeteitől eltérő eredményét e lapokban nyilvánítsam, s a kérdés bővebb felvilágosítására azokat az adatokat, melyek a t. iró figyelmét kikerülték, felhozzam, remélve, hogy valamint a t. iró, úgy az egri közönség előtt sem teendek kedvetlen vagy érdektelen dolgot: ha az eczikkben felhozott nézeteket megigazítom, saz egri vár hősies védelmének kérdésbe hozott részleteit bővebben felvilágosítom; a mi, úgy hiszem, valamint a múltak emlékei iránt kegyeletes tisztelettel viseltető egrieket, kik ezen részletek vagy jelenetek egyikét egy jeles képpel is kívánták megörökíteni, úgy a t. irót is, ki e kép érdemében egy tájékozó czikket irt, érdeklendi.

Lássuk mindenekelőtt azokat a kutforrásokat,melyekre at. iró az egri vár 1552-diki ostromának vagy helyesebben védelmének kérdésbe hozott részleteit illetőleg hivatkozik ; mert, a mint alább látni fogjuk, itt szükség ezekre is reflectálnunk. A t. iró Forgách Ferenczet, Istvánffy Miklóst, és Tinódy Sebestényt — mint akkor élt egyidejű történészeket — tartja az egri vár védelmének előadására legilletékesebb íróknak. Az én nézetem szerint pedig egyedül az utolsó, t. i. Tinódy Sebestyén, a vár védelmének kérdésbe hozott részleteiben a legilletékesebb és legtöbb hitelt érdemlő

C Z A.

l kutforrás; mert igaz ugyan, hogy Forgách Ferencz és Istvánffy Miklós is abban a korban élvén, szint én egykorú történészeknek tartatnak; de közöttök mégis a kérdéses tárgyat illetőleg Tinódy a legközelebbi s a legelső és, mondhatni, az egyedüli kutforrás. Ugyanis Tinódy az egri vár ostroma alatt Kassáu tartózkodott, mely város az egri vár védelmére szintén kétszázbarmincz főből állott segédcsapatot küldött. S ő ezen városban , melynek e szerint az egri várral, annak ostromával összeköttetései voltak, részint az oda érkezett tudósításokból, részint későbben a szem- és fénytanuktól, kik a vár ostromán jelenvoltak, s annak védelmében részt vettek, ezen ostrom és védelem folyamáról leghívebb és legrészletesebb tudomást szerezhetett és szerzett is, melyet ! azonnal meg is irt, és a rá következett 1553-ik évben — mikor ; ezen ostrom és védelem tényei és részletei még élénk emléke- • zetben voltak — Kolozsváron kiadott ily czim alatt: „Egervár | viadaljáról való é n e k.u Ezen munka ugyan versben van ! írva, de azért nem költemény; hanem az ostrom és védelem körülményei és részleteinek száraz történelmi elbeszélése. E munkáról még megjegyzendő, hogy annak példányai annyira elfogytak, hogy ma a könyvtárak igen becses ritkaságai közé I tartoznak, s azt már Katona István is csak gróf Battyányi Ignácz I erdélyi püspök kéziratából közlötte (Hist. Crit. ß égni ! Hung. XXII. köt. 313—351 1.) S máraz, hogy Katona e munkát az egri vár ostromának előadásában egész terjedelmében szórul szóra kölötte, mutatja, hogy ö azt igen illetékes és érdekes kut- forrásnak tartotta. — Forgách Ferencz ellenben, ki a maga koráról történelmi munkájában (Rer. Hungaricar. sui tempo- r i s Commentarii) szintén leírta az egri vár ostromát, hazánk történetének e vár ostromára vonatkozó időszakában tanulmányai végett hazájától távol Olaszországban tartózkodott, honnét, mint Istvánffy irja, csak 1556-ban jött haza, mikor az elhunyt Zaber- din Mátyás helyébe váradi püspökké neveztetett (Kovachich Scriptor. Rer. Hungaricar. Minor. I. köt. 156 1.), és munkáját — mint Horányi Elek az ahhoz irt előszavában vélekedik — csak 1566-ban, tehát, az egri vár ostroma után tizennégy évvel, kezdette Írni. — Úgy szintén Istvánffy Miklós is, ki 1538-ban született, s igy az egri vár ostromakor még csak tizen-