Eger - hetilap, 1868
1868-01-02 / 1. szám
VI. évfolyam. 1. szám Január 2-án 1868. Előfizetési dij: Bgész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „50,. Negyedévre . . 1 ,. 30 ,, Egy hónapra . — -4J ., EGER. Hirdetésekért minden hasábzoti sorhelj után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 ki fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent sch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — és Oppelik A., — Pesten: Zeisler M. előfizetési fölhívás AZ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...............................................5 ft —F élévre ...............................................2 ft 50 kr. Negyedévre...............................................1 ft 30 kr. E gy hónapra...............................................— 44 kr. Intézkedni fogunk, hogy lapunkat a t. előfizetők mindig pontosan megkapják. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az „Eger,, kiadó-hivatalába (ly- eeumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) 1868. Mire e sorok napvilágot látnak, már bennlesziink az uj esztendőben. Szellemem az ő és uj esztendő, mondhatni, a magyarországi és ausztriai ó és uj világ között lebeg. 20 esztendő pergett le 1848—68. között! 20 éve a sok mindenféle kin, baj, nyomorúságnak, és más hasonló nevezetű kedves dolgoknak; adja az ég ura, bogy most az egyiptomi 7 kövér év mintájára, — legalább is 20 boldog esztendő következzék! De leszen-e ? Az 1867. év nagyhorderejű eseményei után, — melyekben a magyar és osztrák állam nagy kérdése magyar ész, és a sokáig félreismert keserű próbákat kiállott magyar hűség által szerencsésen megoldatott; — és a magyar-osztrák államnak a centrálisát absolutismus biiszhödt posoványában már-már elmerülő sajkája, az alkotmányosság és szabadság tengerén újólag biztosan lejt, a két, rész testvéresült, zászlaja újólag tiszteletteljesen leng, a magyar korona régi fénye visszanyeri ősi sugarait, és a magyar elem újólag a dolgok élén áll — mindezen események után, mondom, szebb jövőt remélni lehet! Azonban itt áll az uj év nagy kapuja... Mit rejt sűrűn elfátyolozott sötét méhe ? Képes e halandó gyönge szem ezen áthatni ? Keleten a régi kitartással, és roppant ravaszsággal összebonyolódott ügyek, Olaszország ingadozó magatartása, Róma veszélyei, Francziaország nyugbatatlanságai, Németország vajúdásai, Ausztriában a régi centralisták és a foederalisták áskáló- dásai, országunkban a különféle nemzetiségek túlságos követelései, és végre a, mi régi átkunk, az egyetlenség, vájjon azf x867- iki, még meg nem erősödött alkotmányt rettenetesen meg nem próbálják-e? kérdés, kérdés, kérdés ! — melyre csak az idő fog válaszolni. Legyenek azonban bárminő sötétek az 1868. év prospectu- sai, nemzetnek kétségeskedni nem szabad, hanem mindig remélnie kell. Mert a remény életet ad, az élet mozgást és tevékenységet szül, a tevékenység ismét a békében jólétet, a bizonytalan időkben előrelátást, a zivatarokban pedig okos védelmet teremt. Remény, összetartás, és tevékenység! Ez a három szó rejti azt, mit újévi üdvözletül küldünk t. olvasóinknak. Dixi. Hevesmegye nagygyűlése. Hogy minél teljesebb jelentést tegyünk a kettős megyénk bizottmánya által 1867. évi decz 16. és következő napokon tartott nagygyűlésről, pótlólag közöljük még a következőket: A decz. 18-iki ülésből: Felolvastatott Benkó Albert szbiró hivatalos jelentése, mely szerint Szolnok városa föbirájáboz, a város által szolgabirói engedély mellett haszonbérbe kivett regale-jogoknak indokolatlan árverési feltételek alatt alhaszonbérbe bocsátása alkalmából a •/. alatti tiltó meghagyást intézi, de a városi főbíró azon szóbeli nyilatkozatára, hogy a regale egyesek által vétetett és adatik ki, az árverelésnek szabad menetet engedett. Azonban, miután a Rosen- zweig testvéreknek e tárgyban hozzá beadott ■//. alatti panaszos kérvénye folytán, a város föbirájától bekivánt •///. alatti közgyűlési határozatból bizonyossá lett a felöl: hogy a regale-jogok csakugyan a város részére vétettek ki, s ugyancsak az által adattak egyeseknek alhaszonbérbe, s hogy Rosenzweig testvérek és Breuer Sámuel az árverelésből valóban kizáratíak, roszalván a nevezettek indokolatlan eltiltását, a minden hatósági felügyelet nélkül megtartott árverést, nehogy zavarok és kipótolhatlan károk okoztassanak, érintetlenül hagyta ugyan, de azt, hogy az árvereléstöl eltiltott egyének az albérlők bármelyikével társasági viszonyba léphessenek, megengedte. Ezen határozat után a Rosenzweig testvérek házuk és szeszgyári épületükben korcsmát nyitottak, de az italmérési helyiségükben talált italokat a városi főbíró elkobzás végett lepe- csételteívén, s e tárgyban hozzá az 5/. alatti panaszát benyújtván, a kedélyek lecsillapítása végett a nevezett italmérési helyiséget bezáratni rendelte ugyan, a lepecsételt iratoknak kért elkoboztatását azonban megtagadta. Erre Szolnok város főbírája a 4/. alatti, a Rozenzweig testvérek pedig mind a */. mind az b/. alatti határozat ellenében a 8/. és ®/. alatti felfolyamodással élvén, az ügyet a bizottmánynak további intézkedés végett bemutatja. Pótlólag fölterjeszti még Szolnok város főbikájának a ’•/. alatti végzés elleni felfolyamodását. Ezek kapcsában felolvastatott Szolnok város főbirájának kérvénye, mely mellett az árverési föltételeket is magában foglaló árverési jegyzőkönyvet jóváhagyás, és az árverezők nyilatkozatát tudomás végett fölterjeszti. Bár Szolnok városa közgyűlésének 1867. évi szeptember 27-én kelt azon határozata, hogy Breuer Sámuel és Rosenzweig testverek a város közönségére szállott korcsmáltatási jog albérletbe adása alkalmával a nyilvános árveréstől eltiltattak, a 8/. alatti felfolyamodás szerint eléggé okadatolva van ; minthogy azonban annak szövege minden indok nélkül szűkölködik, a szolgabirói végzésnek ezen része helybenhagyatik. — Helybenba- gyatik azon része is, mely a felsőbb hatóságnál elölegesen be
