Eger - hetilap, 1867
1867-08-29 / 35. szám
287 tti védhimlöeszközt mutat be, kérvén, hogy az a kormánynak pártolásra ajánltassék. 6) F u c h s dr. Nagyszebenböl a víziszonyról szóló munkájának pár példányát, úgyszintén tartalomjegyzékét több példányban küldi be, melyek szétosztattak. 7) L a n g e r Ig- nácz tr. az északamerikai háborúból csonttöréseket ábrázoló számos fényképet mutatott be, és csonttörésekről értekezett. 8) P 1 i c h t a Soma losonczi tr. fehérnyevizelésrőli tanulmányait adá elő. 9) Horváth György tr. Balassa tr. által végzett petefészekkiirtás gyógyulással végződött esetéről értekezett, továbbá a hi- degitő anyagokkal, különösen aetberrel, történő helybeli érzetle- nitésről. 10) Fant a Adolf tr. egy általa kiirtott gümős heréről értekezett, melyet be is mutatott. 11) Batizfalvy Samu tr. nagyfokú csipizzsugorban szenvedett 5 éves leánykáról tartott szabad előadást, kinél a zsugort Langer tr. bemutatott nyujtógé- pével sikerült megszüntetni. 12) Dr. Patzauer könnyen alkalmazható egyszerű gypszkötésröl értekezett, annak alkalmazását ép egyén alszárán azonnal be is mutatván. 13) Kis tr. a sebészi gyakorlat nehézségeiről vidéken szólott, elmondván azon akadályokat, melyekkel a minden segítség nélküli, sok előítélettel telt közönséggel szemközt, valamint a kuruzslók hatalma alatt nyögő szenvedő emberiség érdekét szivén hordó orvos küzd. 14) Molnár István tr. az alföldi székső-termelésröl értekezett 1-ször vegyi, 2 szór orvosi tekintetből. 15) Majorossy Géza tr. egyetemi tanár-segéd a karütér két rendetlenségét tárgyalta, s igen szép két, általa előállított készítményt mutatott be. 16) Fehér Nándor tr. a kobalt (kékeny) betegségről tartott előadást. 17) Óváry Pál tr. a tokaji borról értekezvén, Tokaj vidékének földtani viszonyait és a tokaji bor vegyalkatát adja elő. 18) Török János tr. a hasvizkór s kiválóbb társbajai s alakjairól szólott, s különösen a Gömörmegye területén nagy számmal fellépő hasviz- kórra fordította a hallgatók figyelmét. 19) Horváth György tr. egy általa mütött s az alsó állcsonton fészkelő, gyermek'fej nagyságú é3 5 font 3 lat súlyú dagról értekezett rövid szavakban. 20) Rózsay tr. a pesti kórházban 1865. a hagymázra vonatkozólag szerzett észleleteit adta elő. II. Az államorvosi szakosztály üléseiben következő értekezések adattak elő: 1) Szőnyegre került Kun Tamás trnak a hazai közegészség- és orvosi ügy rendezését tárgyazó terjedelmes javaslata, melynek fonalán határoztatott: Szólittassék fel a m. orvosok és természetvizsgálók jelen nagygyűlése arra, hogy kebeléből pesti és vidéki tagokból egy 15 tagú bizottmányt jelölne ki, mely ezen nagygyűlés bevégezte után belügyminiszter ur ő nmlgához azon sürgős kéréssel járuljon, hogy a közegészsé- j gi ügy hazánkban mielőbb rendeztessék, és válaszszon a szakosz- I tály kebeléből egy bizottmányt, mely a Kun tr. munkálatát tüzetes megbirálás alá vegye, és véleményét a szakiilésre beterjeszsze. 2) Az állandó középponti bizottmány jelentése Szuper Lajos trnak honi fürdőink felvirágoztatására vonatkozó indítványa j felöl. 3) Ugyanazon bizottmánynak jelentése néhai G e r 1 e i trnak a hülyék és elmebetegek tárgyában tett indítványa fölött. 4) Ismét a központi bizottmánynak jelentése Kaczánder Áron tudornak a hasouszenvészek öndispensatiója ellen beadott indítványa felöl, s ezzel kapcsolatban a győri orvos-gyógyszerészegylet- nek Kaczánder tr. indítványával egyértelmű kérvénye. 5) B o 1- gó tr. „az elmebetegek társasélete s ennek erkölcsi gyógyelőnye jól rendezett tébolydák körében“ czimíi értekezést olvasá fel. 6) Ni e d r e m ann tr. „a tébolydákról értekezett. III. A növény- és állattani szakosztályban értekeztek: 1) Entz Géza Budapest virányának két új növényéről. 2) Kubinyi Ágoston élőszóval adott elő egy állattani curiosumot, mely holland) útjában egyik állatkertben fordult elő, t. i. apró libákat látott eTtt, melyek egy hímhattyútól és egy jér- czeludtól származtak. 3) Kalchbrenner Károly ev. lelkész és akad. tag nehány szepesmegyei kérdéses és gyérebben előforduló növényről, közölvén egyszersmind azon ritka növények jegyzékét, melyeket dr. Rehmann Antal krakói tanársegéd hazánk északi határszélein, különösen Máramaros és a magas Tátra bér- czeinek északi oldalán gyűjtött. 4) Dr. Török József Debre- czen rovarfaunájának ismertetését Frivaldszky János olvasta fel. 5) Kalchbrenner Károly ak. tag. a Rimaszombat vidékén tett füvészeti kirándulás eredményét adta elő, 9 növényfajt emelvén ki, mely e vidék virányában még eddig nem foglaltatott. 6) Dr. Pávay Elek egy országos növénycsereegylet megalakítását, mint hazai fiivészetilnkre nélkiilözhetlen intézetet, hozza I javaslatba. 7) Fábry János Márkus Sándor hátrahagyott s 1437 phanér fajból álló növénygyűjteményét mutatja be. IV. A termés zettani szakosztály üléseiben értekeztek : 1) J e d 1 i k Ányos egy általa készített és csöves villám- szedőnek nevezett készülékről. 2) Az alulírott egri csillagász: Az állócsillagok távolságának meghatározásáról, szabad előadásban fejtegetve. 3) Ugyanaz szintén szabad előadásban a gömbháromszögtan alapigazságainak igen egyszerű és könnyű leszármaztatásáról azon egyetlen képletből, mely a gömbháromszög három oldala s az egyik oldallal szemközt fekvő szög közt létezik. 4) Fe Höcker Zsigmond kremsmttnsteri gymn. tanár rövid előadásban „Geschichte der Sternwarte der Benedictiner Abtey Kremsmtinster“ czimíi munkáját ismertető meg, melynek egy példányával a társulatnak kedveskedett. (Vége köv.) Dr. montedégoi Albert Ferencz. A párisi világtárlat. VII. A kiállítási beikért épületei. A kiállítási bel- kertnek legkiválóbb pontjait kétségkívül a vízesés, és a két viz- medeneze (aquarium), a kolibri- és iivegház, és a császárné pavil- lona képezi. 1. A vízesés. Viz a természet Utere, ennek hiányában elsatnyul, elvesz minden szerves lény, s a Kánaánok pusztákká válnak, mi fájdalom, aggályos mérvben kezd valósúlni fa- és viz- szegény alföldünkkel is . . . Ellenben van-e festőibb vidék honunkban a Balaton, Olaszországban a Cómo, és Sveiczban a tenger-szemnek nevezett tavak tájainál ? van-e nagyobbszerü és kedvesebb, mint a sziklákon megtört habok egyhangú, de mégis zengzetes moraját hallani, s látni a hullámok eziisttajtékzását ?! Képzeljenek tisztelt olvasóim egy mesterségesen előállított sziklát, benőve cserjékkel s sziklai növényekkel, a sziklán egy torony romjait, mely tulajdonképen nem rom, hanem vi z e m elő s tartó, honnét folytonosan tódul a viz s a meredek szikláról jókora mennyiségben s őrülten rohan alá a mélységbe, s törik meg a kiálló sziklákon. A megtört habok, melyekkel szeretném az élet reményeit egybehasonlitani, egy kisded tóban gyűlnek össze, e tóban fontainebleau-i halak vannak elszállásolva, melyekben még Ferencz kortársait tiszteli a régiségektől különben idegenkedő franczia nép. E tavon egy kis úszó chinai sziget gyönyörködteti a szemlélőt. 2. Víztartók, (aquaria.) Bámulatos a természet gazdagsága és bőkezűsége, s az ember fokozatosan növő kapzsisága, a földet kizsarolni; adományait a természet csak kölcsön, hitelben adja, s hogy e kötelességet elismerjük, s teljesítsük, érdekünk követeli ... Mi által fizetjük vissza a földnek azt, amit tőle nyertünk ? — ha kövéritjük, termékenyítjük , vagy mint a gazdák mondják, ha trágyázzuk. A gazdasági szerek napról napra tökéletesbülnek, s a föld erősebben zsaroltatik; idejá- rul, hogy bizonyos növények nagy pusztítást visznek végbe, igy a luezerua szivgyökerei mélyen benyúlnak a földbe, s pióczaként minden nedvet fölszíuak, telhetetlenségöket megsínyli a föld ; a burgonyát e tekintetben sertés-agyarakhoz szeretném hasonlítani, mely körül semmi sem marad fölturatlanul, épen. Az ürülékek csatornákon át a folyókba és patakokba vezettetnek, mi által azok bepiszkittatnak; a csontokat, melyek a legjobb trágyaszert adják, a helyett, hogy összegyüjtenők s megörölve alkalmaznék, az ebeknek dobjuk; ne aggaszszon-e a jövő ? — bizzunk.... a vizvezetők által öntözött Egyiptom termékenysége nemcsak intésül, de biztatásul is szolgál. A vízről tett ezen gyakorlati észrevételem után a víztartókra térek át. A két víztartó közöl egyik a tengeri, másik az édesvízi állatok számára van. Remek különösen a tengeri viztartó nagy medenczéjével, a csupa csepkö-barlangnál oly hűen van utánozva a természet, hogy senki sem mondaná, mikép emberi kezek és nem a természet létesítette. Az ember a fingál-, vagy az óceán valamely más barlangjában véli magát; kár, hogy oldalnyilásai ablakok által vannak elzárva, minek következtében napközben oly nagy meleg fejlődik ki, mikép a szegény halak méltán tarthatnak attól, hogy egyszer csak megfőnek, különben elég vígan lubiczkolnak az átlátszó vízben, s úgy meg-megbámulják a látogató közönséget , hogy ez sem jobban őket. 3. Kolibri-ház. Mi az a kolibri ? fog tűnődni olvasóim egynémelyike . . . már tudniillik, kik nem jártak Amerikában — még gondolatban sem. Piczike (dongó-nagyságú) madár, tollai f oly remek szinváltozatot, s oly élénk zománezot, vagyis szinjáté-
