Eger - hetilap, 1867
1867-03-07 / 10. szám
78 cougressusig terjed, s mely három egész évig le volt foglalva most minden könyvkereskedésben kapható. — A napsötétedés tegnap délelőtt, a legszebb időben, csakugyan pontosan beállt, és számtalan nézője volt. Midőn a napból csak akkora látszott, mint egy kis egri kitti, a hévmérő a csillagásztoronyban fogypontot mutatott. — Egerben legközelebb ily czimii könyv jelent meg: Gyász- B u e s u h a u g o k.“ Szerkesztő Chilkó Sándor, szeged-belvárosi kántor. A könyv 288 lapra terjed; hozzá van mellékelve az aláírók névsora, kiknek száma 533. Előfizetési ára 1 ft50kr; bolti ára 2 ft. f (Uj könyv) Pokorny Frigyes, pannonhegyi benczés áldozár s főgymnasiumi történelemtanártól Győrött ily czimii munka jelent meg: „Szent Márton györmegyei Sabariábau született. Észrevételek Lakner Endre „Szent Márton toursi püspök valódi születéshelyének földerítése“ czimii értekezésére.“ A könyv 148 nagy 8-rét lapra terjed; ára 80 kr. A A helybeli kath. legényegylet tagjai szép figyelem tárgyai voltak s a haladás, erkölcsös viselet s kiképzésökre ösztönző felhívást nyertek azon kitűnő kegyeletes tény által, midőn a múlt vasárnap az egylet helyiségén Eger válogatott polgárai által tánczestélylyel összekötött dús megvendégeltetésben részesülni szerencsések voltak. Az egyleti tagokat megtisztelő s vendéglő családok számát alig volt képes befogadni az egyleti 4 szoba. A fiatal iparos-osztály iránti e figyelem, mig az egri polgárságot szépen jellemzi, kell, hogy a fiatalságot ennek kiérdemlésére sar- kantyuzza. — (K ö n y v - e 1 a d á s.) A kisdedóvó-intézeteket Magyar- országban terjesztő egyesület képezdéjében következő érdekes könyvek adatnak el az intézet javára. 1. „A nemzetiségi kérdés Magyarországon szerb szempontból;“ irta Popovch Milos, a „Vidor Dan“ szerkesztője ; fordította és kiadja Sárcsevics Ambrus (a kiadó ur ajándéka) ára 1 ft. 20 kr. 2. „Lélektan az agytani rendszer nyomán,“ sok ábrával ellátva; irta Szárics Jenő (Szárics Károly urnák, a boldogult szerző testvérbátyának ajándéka) csinos kemény kötésben ; ára 2 fr. 3. „Vadásztudomány;“ irta Pák Dienes (az iró ajándéka;) két kötet egy erős csinos kötésben: ára 2 ft. 4. „Szabadság, tekintély és egyház ;“ korunk nagy jelentőségű kérdéseinek fejtegetése; b. Ketteler Vilmos mainzi püspök után átdolgozta Mennyei József (az átdolgozó ajándéka;) ára 50 kr. 5. „Nőtlenség;“ irta Rapos J. (az iró ajándéka:) ára 50 kr. 6. „A köznevelés alapintézetei hazánkban;“ irta Rapos J. ára 25 kr. 7. „Lelenczház-e vagy teljes közneveidé?“ irta Rapos J. ára 25 kr. 8. „A szegény ember és gyermekei,“ vagyis a kisdedóvás első áldásainak ismertetése; irta Wargha István; ára 20 kr. A „Gróf Brunswik Teréz clete és müve“ czimii könyv meg- j jelenése iránt alulirt, a hozzá intézett kérdésekre válaszul azt I adja, hogy mihelyt a megjelenése elé gördült akadályok el lesz- j nek hárítva, meg fog az jelenni azonnal, s ezen idő közel van ; 1 addig is tisztelt előfizetőit még kevés türelemre kéri, a további I előfizetéseket, gróf Brunswik Teréz képére és a nevezett könyvre együtt 3 forintjával elfogadja s azon intézetek t. elöljáróságait, kik még nem tették, a hozzájok küldött táblázatok és egyéb adatok minél előbb leendő beküldésére tisztelettel fölkéri, Pesten, 1867-ik február 18. Rapos József s. k. Valeró-ut. 1. sz. (II a 1 álo z ások.)Meghaltak febr.27-töl márcz. 5-ig: Losonczi Rózái 50 éves, J^arha István 1 ‘/2 éves, Hegyi János 32 éves, Per- nyikár Julia 45 éves, Boros Rózái 5 hónapos, Cseh Anna 3 hetes, Saffner Rózái 5 hónapos, Szeredi István 65 éves, Bark.Ferencz 71 éves, Dobó Anna 4 napos, Kelemen Anna 36 éves. — Összesen 4 fi-, 7 nőnemű. Született a hét folytán 7 fiú, 8 leány. Házasságra lépett 6 pár. Gazdaság és üzlet. Eger, márcz 4. Mai hetivásárunkra behozatott: búza 43, kétszeres 35, rozs 34, árpa 40, kukoricza 25 — összesen 180 köböl. Zab nem volt. Az árak következők voltak : búza 10 ft, kétszeres 8 ft 40 kr, rozs 7 ft 60 kr, árpa 5 ft 20 kr, kukoricza 5 ft 60 kr köblönkint. Burgonya volt 90 véka, vékája 60 kr; széna 11 szekérrel, mázsája 2 ft, szalma, 2 szekérrel mázsája 1 ft 10 kr. Szalonna fontja 36 kr, háj 40 kr, füstölt sertéshús 32 kr, irósvaj 42 kr; — zsir itezéje 40 kr, bab 7 kr, borsó 9 kr, lencse 9 kr, köleskása 7 kr, finomabb árpakása 20 kr, középszerű 16 kr, pohánka 10 kr. — (Lot toh uzás.) Bécsben febr. 27 én kihúzattak: 79,58, 80, 77, 30. A legközelebbi húzás márcz. 13-án leend. Nyílt üzenet. Eger, A. „H-hoz.“ Nem közölhető. Felelős szerkesztő • V i d a J ó z s c f. V. Menekvés. Molite észrevette, mily jó szívvel viseltetik Vanwick az ő kegyencze iránt, s azért félt, hogy a szökésben öt elősegitendi. Nem is várta a reggelt, hanem azonnal sietett Vanwickhoz, hol a családot, mint láttuk, hirtelen meglepte. Vanwick tudatta ugyan családjával, mily veszély fenyegeti Álvát, s Mari — habár menyasszony volt, mégis érdekeltséggel és szánalommal viseltetett az ifjú iránt. A rendőrtiszt követelte, hogy öt rögtön Alvához vezessék, de Vanwick kérte, hogy a beteges ifjút — ha talán lefeküdt volna, álmában ne háborgassa, hanem legalább addig várjon, mig öt maga megnézi. El is ment. Azonban Molite nem hagyta magát föltartóztatui, hanem utána sietett. De Mari is készen volt tervével. A mint a rendőrtiszt a szobát elhagyta, ö is egy hátulsó lépcsőn fölsietett, s a minta rendőrtiszttel találkozott, nagyot kiáltott : — Tűz '. Rabló! — Mit akar ? kérdé a rendőrtiszt, hisz én vagyok. — Segítség ! rablók! kiáltoza Mari újólag. — Hallgasson! — orditá Molite káromkodva, — hisz ismer engem! — De mielőtt a lányt megnyugtathatta volna, egy pár szolga szaladt föl a lépcsőkön. — Gyilkost találtam itt, amint hálószobámba akartam menni, — kiáltá Mari tettetett rettegéssel. A szolgák megragadták a rendőrtisztet, ki nemcsak ökleit, hanem pisztolyát is igénybe akarta venni. Ez olaj volt a tűzre. A dühös szolgák most csakugyan rablónak hitték, a földhöz ütötték, s mint rablóval bántak volna, ha Vanwick segítségére nem siet. Ez esemény alatt Mari Alva szobájába szaladt, s őt a futásra kényszerűé. Az udvarra érve szükség esetére pénzeserszényt is nyomott markába. Ö egy kézcsókkal köszönetét mondott, s az udvart kerítő kőfalon átveté magát. — Miután Molite a szolgák kezeiből kiszabadúlt, az ifjú szobájába sietett, de azt üresesen találta. A legközelebbi faluban lóra ült, s követte a szökevényt. Útközben megtudta, hogy az ifjú New-York felé vette útját, ö is oda igyekezett, hogy alattvalóinak — kik a nagy város minden zugát ismerték — kiadja a kutatási parancsot. Aztán Mandelt kereste föl, ki izgatottságában nagy jutalmat tűzött ki annak, ki az ifjút kézre keríti. Mandelt ismét könyvtárában találjuk ez éjjel. Látjuk fölnyitni amaz ismeretes szekrényt, s abból a másik kisebbet kivenni. Figyelmesen vizsgálja iratait. — Akár-jő vissza, akár nem — mondá magában komoly elhatározással —• de ez okiratot nem őrzöm tovább. Meg kell semmisitenem. Drágán megfizetném, ha tudnám, a másik hova lett? — Kezébe támasztó fejét, mélyen látszott gondolkozni. Az óra éjfélt üt. Fölugrik s hallgat; a hangok elhalnak, mig ö a szobán végig megy. Nyugtot nem talál. Alig ült le ismét, midőn az ismert zajt hallja. Megfordúl, s az ijedtség miatt megmerevedik. A kisértet ismét előtte áll. Ismét fölemeli hideg, márványkezét a fehér lepel alul, s előbbre halad. Az izzadtság nagy csöppekben fut végig arczán, tagjai reszketnek. — Ki vagy? — susogja. Csak egyetlen szót szólj. Izabella vagy? A kisértet még közelebb lép, az égre, aztán a földre tekintett. Nem állhatta tovább e tekintetet, s kezeivel elfödte arczát. Mély csend uralgott körültc ... midőn föltekintett, sötét volt. Világot gyújtott, s első gondolata az okmány volt, mit az asztalon hagyott, — de az eltűnt. Fölkutatott mindent, de hasztalan. Átkozta önmagát, átkozta nővérét, átkozta a kisértetet, hogy kincsétől megfosztotta. (Folyt, követk.)
