Eger - hetilap, 1867
1867-03-07 / 10. szám
76 ta végre hajlandó, de oly súlyos föltételek alatt, melyeket Szerbia vonakodik elfogadni; ilyenek: az adó fölemelése, a nemzetőrség feloszlatása s a rendes hadsereg létszámának leszállítása sat. A nagyhatalmak közt még mindig nem jött létre megállapodás a keleti kérdésre nézve, s bajosan is remélhető az egyhamar. Addig-addig haboznak, mig majd késő lesz, s az fog történni, a mit a muszka akar, t. i. a vihar egész erővel kitör. Amerika. A mexicói császárszág ügye, úgy látszik, véghanyatlásban van. Legújabb hirek szerint, Juarez serege a főváros összeköttetését a tengerpartokkal elvágta, mely körülmény végzetessé válhatik a császárra nézve. Levelezés. Gyöngyös, márcz 2. T. szerkesztő ur! Nehány hét óta Aradi Gerő színtársulata mulattatja operettjei, drámái és vigjátékaival közönségünket. Hogy csakugyan mulattatja, azt onnan merem következtetni, minthogy', kivált az első hetekben, nagy számú közönség előtt tárták előadásaikat; mi nem mindennapi jelenség Gyöngyösön, mert itt a részvét csak nehány napig szokott tartani; — s haegy- szerkétszer láttak már valamit, megelégszenek vele. De talán igy van ez honunkban majdnem mindenütt. Gyakran hazánkban az a hév, az a mohó lelkesedés, melylyel egy vagy más eszmét, intézetet vagy egyletet fölkarolnak: nem egyéb, szaimalánguál, mely csakhamar ellobog, s az eszmék elmosódnak, és az imént annyira fölkarolt intézetek, egyletek és társulatok megbukni kénytelenek a—közöny miatt. Hozhatnék föl szavaim indoko- > lásaál nemcsak vidékről, hanem Pestről is elég példát. De nem | akarok hosszadalmas lenni. — Aradi Geröbeu megvan az igye- I kezet, hogy közönségünknek élvezetes estéket szerezzen ; mindent elkövet, hogy a pártfogást kiérdemelje, daczára annak, hogy az ugyanazon helyiségben elég sűrűn adott tánczvigalraak s a szombatonkinti estélyek mindannyiszor a színpad eltávolítását és ujonnani fölállítását; és igy elég költséget vonnak maguk után. A helyben állomásozó Wallmoden Gimborn dzsidásezred zenekarának összevágó s kifogástalan játéka — azt hiszem — elég vonzerővel bírhat a zenekedvelőkre és zeneértőkre nézve is. — A szereplők közül leginkább kitűnik a kedves Aradiné; ő a társulat lelke, csalogánya; tisztán, szabatosau és csínnal játszik; meglátni rajta, hogy szerepeit tanulmányozza, átérti és átérzi; s daczára annak, hogy majd minden előadásban — s főbb zerepeket adva — részt vesz, mégis mindig jó kedvvel játszik, s nem bízza magát — mint nehányan — a súgó hangos tüdejére. Csak egyre figyelmeztetem. Igyekezzék leszokni a gyakori mosolygásról, melyet olyankor is használ, midőn nem kellene. Teljes elismeréssel kell szólanom Kőmivesnéről is. A férfiakról csak általában szólok. Mellőzöm ezúttal azt, mi dicsérni való; csupán csak a hiányokat említem meg, s kíméletből nem nevezek meg senkit, azon reményben, hogy szavaim nem foguak nyomtalanúl elhangzani, s az illetők egész erélylyel hozzáfognak hibáik javításához. Ugyanis nehánynak tanácsolnám, hogy szerepeiket jobban tanulják be, s nagyobb gondot és csint fordítsanak játékukra; mert végtelenül boszantó a hallgatóra nézve, midőn látja, hogy a játszó minduntalan akadozik, ismétel, a súgóra tekintget, s az ez által elmondottakat — melyek olykor nagyon is érthetőkké válnak — csak meglehetős időközök múlva mondja ulána. — Azután még két veszélyes baj kezd közöltök elharapózni. Egyik a tu 1 z á s, kivált a comicumban ; másik a rögtönzések közbeszövése. Az elsővel tönkre tesznek minden hatást; mért holmi idétlen arczfintorgatások, helytelen pajzáuságok stb., jóllehet gyermekeket kaczajra fakasztanak, de komolyabb gondolkozású egyénekben csak boszankodást keltenek. A második baj meg épen korholásra méltó. Ugyanis némelyek megengednek magoknak gyakran nemcsak kétértelmű, hanem nagyon is világos erkölcstelen megjegyzések és olykor vastag élezek közbeszövését is. Igyekezzenek tehát ezeket még idejekorán levetkőzni, nehogy gyöngeséggé váljanak, melyről helyesen mondja La- rochefoucauld: „La faiblesse est le seul défaut qu’on ne saurait corriger.“ — Még valamit az előadottakról. Az operettek közöl — hogy csak nehányat említsek — különösen jól sikerültek : „Chouffleuri úr otthon lesz" és a „Pajkos diákok“; a színmüvek közöl a „Párisi szegények,“ a „II. Rákóczi Ferencz fogsága“ czimü dráma, és „Marcsa, az ezred leánya," énekes vígjáték. E két utóbbiban a körszékek csaknem mind üresek voltak. Leginkább meglepett az, hogy a helybeli kaszinó tagjai közöl alig láttam egykettőt, kiknek pedig mindenben jó példával kellene előmen- niök; mert hiszen ha ők — kik általán véve a vagyont és értelmiséget képviselik, miután kaszinókban közönségesen a vagyo- nosb és értelmesbegyének gyűlnek együvé — gyámolitás helyett közönynyel fordulnak el attól, mi pártolásra érdemes: hogyan lehessen kívánni a szegényebb osztálytól, hogy ők pártfogoljanak valamit ?'. Már pedig ez volt eddig legnagyobb mérvben képviselve. K. nőm, hogy ha orvosnők is volnának, én részemről megbetegedésem esetére, mindig férfiorvost hivatnék, ahhoz nagyobb bizalommal tudnék lenni, már csak megszokásból is, kivált ha fiatal és csinos. De ezt csak sub rosa mondom neked, édesem. Ugy-e, te is igy gondolkozol ? A politikai jogok gyakorlásából a nők teljesen ki vannak zárva; hogy miért? azt maguk a férfiak is bajosan tudnák megmondani. Igaz, hogy legalább mi itt Egerben, a követválasztási mozgalmakban fontos szerepet játsztunk, és közvetve nagy befolyást gyakoroltunk, hiszen magad is tudod, kedves barátnőm, hogy az egri nők majd mind Cs. pártján voltak, s e körülmény lényegesen előmozdította Cs. megválasztatását: de mi ezen közvetett befolyással nem elégszünk meg, hanem követeljük, hogy a nők is szavazhassanak, és nők is legyenek választhatók. Oh ked- j vesem, ha mi is lehetnénk országgyűlési követek, minden más- | kép menne; mi nem hoznánk oly igazságtalan törvényeket, mint I a férfiak, kik törvény által még azon jogtól is megfosztottak j minket, hogy váltót adhassunk ki, vagy hogy bármi váltóbeli kö- i telezettséget vállalhassunk magunkra, hacsak mint kereskedők j bejegyezve nem vagyunk. De ez mind semmi, hanem képzeld j csak, édesem, még oly törvényt is hoztak, hogy a férj hűtlen ne- ! je ellen bűnvádi keresetet is indíthat, sőt régente halálbüntetést is kérhetett reá; de nem ez az, a mi ellen nekem kifogásom van, hanem, hogy a kedvesek magukról egészen megfelejtkeztek: a szegény nőnek nincs joga, csapodár férjének megbüntetését kérni. Hallottál-e valaha ennél nagyobb igazságtalanságot? Ha mi is résztvehetnénk a törvényhozásban, a hűtlen férfiak ellen olyan szigorú törvényt hoznánk, hogy tudom, elmenne kedvök a csapó- : dárságtól. Azonkívül törvényben megparancsolnék, hogy minden j férj köteles, nejét, valahányszor kívánja, bálba vinni. Úgy van, j ez lenne a legelső törvényezikk, még pedig ante coronationem, ] vagy hogy is mondják a férfiak. Még csak a katonáskodásról akarok szólni. A férfiak azt j mondják, hogy mi egy fontos polgári kötelességet nem teljesíthetünk, azaz katonák nem lehetünk, tehát velők egyenlő jogokkal sem bírhatunk. Hát miért ne lehetnénk mi katonák? szeretném tudni. Igaz, hogy eddig nem katonáskodtunk, de hiszen nem is voltunk arra felszólítva. Mi készek vagyunk a fegyverviselésre is, hanem természetesen, azt kikötjük magunknak, hogy minden nő egyszerre tiszt legyen, mert mi csak nem fogunk lóval bánni és fegyvert tisztogatni. Aztán meg háborúba sem megyünk, mert a férfiaknak kötelessége a nőket védelmezni. Hanem itthon mindennap szépen kijárunk exercirozni (már t. i. mikor kedvünk tartja) és kiállunk parádéra, a mikor és a hányszor parancsolják (kivéve természetesen, mikor nem tartja kedvünk). Aztán dupla lénungot követelünk. Na ja ! ezt nemünk elökelőbbségénél fogva méltán követelhetjük. Természetesen azt is kikötjük, hogy katonanőt profoszhoz küldeni, kurta vasba tenni nem szabad, különben megsüthetik a férfiak egész katonásdijokat; ngyis ez is az ö perfid találmányuk. De azt hiszem, sokat is fecsegtem már, azért befejezem levelemet, a többit máskorra hagyom. Isten veled! Duzzoghy Harpia. U. i. A propos, kedvesem ! Alkotmányunk visszaállitásáuak tudod-e mi lesz a legelső előnyös következménye ránk nézve ? Hát az, hogy ezentúl zsarnokaink kevesebbet fognak otthon botlani ; egyszer alkotmányos vacsorára, másszor alkotmányos whist-partiera, vagy alkotmányos quaterkára mennek. Jó volna tehát, ha mi nők hálafeliratot intéznénk derék követünkhöz, hogy oly hathatósan előmozdította a kibékülést és alkotmányunk visszaállítását. -------------- D. H. A homályos ház. IV. A búvóhely. Burton Alva csak akkor ébredt föl, midőn egy nehéz kéz érinté vállát. A nap az égen volt már.
