Eger - hetilap, 1867

1867-03-07 / 10. szám

V. évfolyam. 10. szám Márczius 7-én IS67 Előfizetési di.i: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . I „ 30 „ Egy hónapra . — 44 ,, EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhelj* után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes larlalinu hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.)K — Jentsch 0. s minden cs. kir. postahivatal. könyvkereskedése Országgyűlési tudósítás. 1 Pest, márcz. 5. A minisztérium múlt hó 28-án jelent meg először az ország­gyűlés termeiben, és mutatta be magát, mint az ország felelős kormánya. A diszöltönyben megjelent minisztereket úgy a képviselő- házban. mint a főrendeknél fennállva, ünnepélyesen s bizalommal és örömmel fogadták, s midőn a képviselöházban gróf Andrássy Gyula, a főrendeknél pedig báró Wenkheim Béla a kormány né­zeteit és szándokát ép oly nyilt, mint loyalis szavakban kifejtet­ték, — az átalános helyeslés tartós, és sokszoros kifejezésével találkozónak. A felelős kormány feladata, tekintve jelen hazai viszonya­inkat, kétségtelenül nehéz és egyesek erejét messze túlhaladja; de elviselhetővé válandik, ha az összes nemzet által, pártkülönb­ség nélkül támogattatik, mire a kormány, mint a miniszterelnök kifejezé. bizalommal számit is, a haza, s a köz- és magánosok java és érdeke pedig, mindnyájunkat sürgősen fölhív és múlhat lanul kötelez. E nehéz feladatának tudatában a minisztérium működését azonnal meg is kezdé, és a ház elé négyrendbeli javaslatot tér jesztett, melyeket a ház figyelmébe ajánlott, s melyek iránta tör­vényhozás gyors elhatározását kérte ki. Ezen elöterjesztvények elseje az 1867. évi közterhekre vo­natkozik, s abban a minisztérium fölhatalmazást kér, hogy az ezen évre már kivetett adókat, valamint a múlt évekről fenmaradt hátra­lékokat is, Magyar- és Erdélyország területén behajthassa, a köz­vetett adókat, illetékeket és államegyedárusságokat fentarthassa, a begyült pénzeket az ország kiadásaira és az országgyülésileg megállapítandó közös költségekre fordíthassa, a f. év lefolyta után azonnal adandó számadás és kölcsönös beszámítás mellett; szóval, hogy az ország állami jövedelmének beszedéséről, s azok mértékéig az állam szükségeinek fedezéséről saját felelőssége alatt gondos­kodjék, és ezen eljárásában, a mennyire mulhatlanul szükséges, a fennálló gyakorlati szabályok szerint eljárhasson. Minélfogva az ország törvényhatóságai s azok tisztviselői személyes felelősség terhe alatt köteleztessenek az egyenes és közvetett adók behaj­tásához segédkezet nyújtani, s az illető miuiszteri rendeleteket pontosan végrehajtani. Továbbá hatalmaztassék föl a minisztéri­um, hogy a már ezen évre kivetett s általa beszedendő adók ősz- szegéből minden megye, illetőleg kerületnek annyit adjon ki, a mennyit a megye, illetőleg kerület által megállapítandó s a bel­ügyminiszter által jóváhagyandó megyei és kerületi költségvetés igényel, mely összeget a megye és kerület saját tisztviselői által leszen kezelendő és a beligazgatás költségeire fordítandó. — A jövő évre a minisztérium a költségvetést már rendesen előre el fogja készíteni, s elhatározás végett az országgyűlés elé ter­jeszteni. A második elöterjesztvény tárgyát az ujonczok képezik. 0 Felsége kormánya — úgymond az elöterjesztmény — a vele köz­lőit adatokból meggyőződést szerzett arról, hogy a magyar ezre- dek soraiban a múlt évi hadjárat folytán jelentékeny hézagok tá­madtak, s hogy e hézagok betöltése az ország biztonságának ér­dekében is addig, mig az országgyűlés e tárgyban törvény által intézkedhetnék, el nem halasztható; minélfogva addig is, mig a védrendszer törvényhozási rendes utón megállapittatnék, a had­sereg soraiban támadt hézagok betöltésére Magyar- és Erdély­ország részéről 48,000 ujoncz azonnali kiállítását kéri az ország­gyűlés által megszavaztatni, olyképen , hogy a törvényhozási utón jövőre életbe léptetendő védrendszer minden kedvezményei szintúgy, mint terhei és kötelezettségei, a most kiállítandó ujon- czokra is kiterjesztessenek. Az ujonczozás módja és föltételei kö­zelebb fognak a minisztérium által a ház elé terjesztetni. A mi­nisztérium késznek nyilatkozik, a badkiegészités szükségére vo­natkozó adatokat egy e czélra a múlt törvényhozások példájára kiküldendő bizottsággal közölni. A harmadik elöterjesztmény a köztörvényhatóságok vissza­állítására vonatkozik, s alább egész terjedelmében olvasható. A negyedik elöterjesztmény tárgyát a sajtóügy képezi. E szerint a minisztérium kötelességének tartja, az 1848-iki sajtótör­vényt életbe léptetni ; valamint eleget kíván tenni a törvény azon rendeletének is, hogy sajtóvétségek fölött esküdtszékek Ítéljenek, de most egyelőre csak Pesten, Debreczenben, Eperjesen, Nagy­szombatban, és Kőszegen képes az esküdtszékek megalapítását végrehajtani. Ezek fognának Ítélni a tény fölött; az esküdtszéki eljárás vezetése, s ha a vádlott bűnösnek találtatott, a törvények bírói alkalmazása Pesten a királyi táblát, Debreczenben, Eperje­sen, Nagyszombatban és Kőszegen pedig az ottani kerületi táb­lákat fogná illetni olyképen, hogy az említett itélőszékek e czél­ra saját kebelükből egy elnököt és két más bírói tagot állandóan | kiküldenek. A minisztérium tehát ez eljárásra a ház felhatalma- ! zását kéri, valamint arra is, hogy ezen öt sajtóvétségi bíróság területi körét kijelölje, s ideiglenes miniszteri rendelet által intéz­kedjék az esküdtszékek mikép alakítása, az esküdtszéki eljárás­nak az 1848-iki miniszteri rendelet szerinti szabályozása, végre mindazon módosítások iránt, melyek az 1848. 18. t-cz. alaki ré­szében szükségeltetnek. Addig is, mig ezen esküdtszékek meg- alakittatnak, sajtóügyekben a mostani bíróságok fognak az 1848. 18. t. ez. első fejezete szerint eljárni. Erdélyre nézve a miniszté­rium e tárgyban külön javaslatot fog előterjeszteni. A képviselöház f. hó 2-án tartott ülésében a folyó évi köz­terhek és adók iránt beadott első kormányjavaslatot, miután De­ák Ferencz beszédében az e részben felhozott aggályokat elosz­latta, az elleninditvány czélszerütlenségét kimutatta, 317 szava­zattal 18 ellenében határozottá emelte, ahhoz a részletes vitában, Deák indítványára, még a következő pontot csatolván : „A sz. kir. városoknak azon joga, melyet községi költségeiknek megállapí­tására, kivetésére, behajtására nézve 1848. előtt gyakoroltak, s jelenleg is gyakorolnak, továbbra is fentartatik. Mivel azonban a sz. kir. városoktól s az elsőbiróságu községektől azon jövedel­mi források, melyekből a törvénykezési költségek fedezvék, nagy­részt elvétettek, s jelenleg vissza nem adathatnak, a minisztérium fog gondoskodni, bogy a mennyire az említett városok és közsé­gek jövedelmei a törvénykezési költségek elviselésére elégtele­nek, azok ezen évnek hátralevő részére a mulhatlanul szükséges segélyezést az állampénztárból kapják meg.“ Az eddig fennálló egyenes és közvetett adók tehát, a folyó év végéig törvényeseknek nyilváníttattak, és a minisztérium fel- hataimaztatott azoknak, valamint a múlt évi hátralékoknak tör­vényes behajtására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom