Eger - hetilap, 1867

1867-02-28 / 9. szám

68

a háború elkerlilhetleu. Mire határozaudja magát a török kormány ? e kérdésre természetesen csak a jövő adhat bizonyos választ; de alig hiszszük , hogy e követelésnek ellenállni merjen ; és ha teljesiti? még akkor is nagy kérdés, elkerülheti-e Törökország a háborút, mert Kréta sikere csak ösztönül szolgáland a többi keresztény népeknek Keleten, hogy szabadságukat, illetőleg teljes függetlenségöket, fegyverrel is kivívni igyekezzenek. A Porta tehát jelenleg oly seylla és charibdis között van, melyből aligha sikerül ép bőrrel kimenekednieFrancziaország. Az uj hadügyi törvényt, mint a „Consti- tutionnel“ Írja, megszavazta az államtanács. Az uj törvény alapjai a „Const.“ szerint kővetkezők: Az évi hadilleték 160,000 ember, kik két részre osztatnak : az első rész 5 évig szolgál a hadseregben, 4-ig a tartalékban; a második rész 4-ig a tartalékban, 5 évig a mozgó nemzetőrségben. Ezenkívül a mozgó nemzetőrséget képezik az összes kiszolgáltak. Az uj terv szerint a rendes seregbeni szolgálat 2 évvel megkevesbittetett.

— A törvényhozó testületben s a senatusban igen nyomott hangulat uralkodik. A kamra tagjainak nagy része nem is palástolta boszankodását, s nem tudja feledni, hogy a parlamenttől a felirati jog megvonatott. Walewski gróf nem aratott tetszést, midőn a felirati jog eltörlését védelmezte ; Glais-Bizion ellenben a többségnél elismeréssel találkozott, midőn ismételve kimondta: hogy a felirati jog eltörlése a kamra méltóságának megsértése.

— Páris, febr. 21, Castelnau tábornoknak Veracruzból febr. 14-ről kelt távirata jelenti, miszerint a franczia csapatok e hó ő-kén a legnagyobb rendben kivonultak Mexicóból. Miksa császár Mexicóban marad, hol nyugalom uralkodik.

Olaszország* Rieasolinak a megyefőnökökhöz intézett körirata a kamara feloszlatását azon szándékkal indokolja, hogy egy compact, a kormányt támogató nemzeti majoritás alakíttassák. Csak egy uj parlament képes elhárítani a közigazgatásban előforduló ama rendetlenséget, mely a szünteleni miniszterváltozások által okoztatik. — A körirat kifejti a minisztérium eszméit, a vallási és társadalmi kérdések megoldása tekintetében; a vallási kérdésre vonatkozólag oly törvényjavaslatot helyez kilátásba, mely a közvéleményt figyelembe veendi. Az egyház szabadságára vonatkozó kérdés — u. m. a körirat — az egyházi javak kérdésével összeköttetésben áll. — Semmi sincs távolabb a minisztérium szándékaitól, mint a püspököket az egyházi javak korlátlan uraivá tenni; a vallási intézményeket az állandóság minden biztosítékaitól megfosztani, az alsó derust a magas clerus hatalmába átszolgáltatni.

— Az olasz tengerészeti miniszter rendeletet adott egy hadihajóraj minélelőbb leendő felszerelésére, melynek készen kell magát tartania, hogy a keletre indulhasson.

Poroszország. A „Prov. Corr.“ Írja, hogy az észak-német parlamenti választások a kormányra nézve kedvezőn ütöttek ki. A kormány a régi tartományokban a szavazatoknak majdnem két harmadrésznyi többségével rendelkezik.

■— Berlin, febr. 24. Az északnémet parlament megnyittatott. A porosz király megnyitó beszéde kiemeli a német nép abbeli óhaját, hogy a múlt idők nagyságát visszavarázsolva lássa. A német nép egysége a tényekből következni fog. Kiemeli továbbá a nehézségeket, melyekkel a parlament megalakítása jár, s a veszélyeket, melyek bekövetkeznének, ha a mostani előterjeszt vényben kívánt változtatásokhoz az illető kormányok beleegyezése nem lenne kinyerhető. A délnémet államokhoz való viszony a múlt évben kötött békeszerződés által a két fél szabad megegyezésétől tétetett függővé. Ezen megegyezés elérése végett mindig kezet fogunk nyújtani délnémet testvéreinknek, mihelyt az északnémet szövetség azon helyzetben lesz, hogy a szövetségi szerződést megköthesse. A német államok szövetségének védelmi czél- jai lesznek, a német törzsek csak a netaláni megtámadtatás visszaverésére egyesülnek.

Spanyolország. Madridból azt hallja a kölni újság, hogy a királynő száműzte férjét, Ferencz királyt, mivel ez le akarta a trónról taszítani, s magát regensnek kikiáltani. Ferencz király állítólag fontos iratok birtokában van, melyek a királynőt vádolják.

Dunafejcdelemségck. Bukurest, febr. 22. Több tiszt, hivatalnok és magánzó fogatott el, azon gyanúban állván, hogy ösz- szeesküvésben vettek részt.

— Oláhországban hadikészületek tétetnek, Írja a P. L. A szabadságos katonák behivattak, s a behivottak nagy csoportokban tódulnak állomásaikra.

Amerika. New-York, febr. 21. A congressus elfogadta a reconstructióra vonatkozó bilit, melynek értelmében a déli államokban a katonai kormányzat fog addig alkalmaztatni, mig az alkotmány módositványa elismertetik; e közben mindazon egyéföldre veti, azon országokat, melyeket ez ér, a napvilágtól megfosztván. Ezen égi jelenetet nevezzük napfogyátkozásnak, de helyesebben föld-elsötétedésnek kellene neveznünk.

A fogyatkozás teljes, ha a hold az egész naptányért eltakarja, részletes, midőn csak egy részét födi el a napból, gyűrűs, ha a hold szélei fénykoszorúval vannak körülvéve, melyet a napnak födetlen része képez, és végre központi, ha az észlelő helye azon vonal hosszabbításába esik , mely a nap és hold központjait egyesíti.

Minthogy a hold alakja majdnem ugyanaz, minővel a föld bir, teljes és félárnyéka ugyanazon módon képeztetik, mint a földé, de mivel a hold sokkal kisebb a földnél, árnykúpja mindig csak egy részét takarhatja el a földfölületnek. És valóban kiki tudja, miszerint egy napfogyatkozás nem azon egy időben állhat be a földfölület minden helyére nézve, és könnyű belátni, hogy oly napfogyatkozás, mely bizonyos meghatározott helyre nézve teljes, más helyen láthatatlan lehet, habár a nap a láthatár fölött áll. Emlékezzünk csak egy felhőről, mely a nap elé húzódik. Oly szemlélőnek, ki a nappal és felhővel azon egy egyenes vonalba esik, e felhő a napot egészen eltakarja, olyannak, ki vele nem egészen, de közel azon egy egyenes vonalban van, a felhő csak egy részét fogja a napból eltakarni, holott az, ki oldalvást áll, úgy hogy a szemétől a naphoz tartó látvonal a felhőt nem éri, a napot egész fényében és minden csonkítás nélkül fogja látni.

Minthogy a hold egymásután halad el a naptányér minden pontja elöl, azt egymásután is födi el a föld különböző helyeire nézve, még pedig mozgása irányában nyugatról keletre; minélfogva a nyugati tartományoknak előbb kell látniok a fogyatkozást, mint a keletieknek. Majdnem minden napfogyatkozásnál a hold-tányér gyenge viliággal csillámlik , melyet a föld kivilágított részétől nyer visszaverődés utján.

A holdnak legnagyobb látszatos átmérője csak 1 perczczel és 38 másodperczczel haladja fölül a napnak legkisebb látszatos

átmérőjét. A leghosszabb teljes napfogyatkozás tehát, mely egy- átalában beállhat, soha nem tarthat tovább azon időnél, melyre a holdnak szüksége van, hogy 1 perez és 38 másodpereznyi köriven végig haladjon, az az óra-idő szerint mintegy 3 első és 13 másodperczig.

A napfogyatkozások nagysága akként katároztatik meg, hogy a naptányért 12 egyenlő övre osztjuk fel, melyek közöl minden egyes hüvelyknek neveztetik, és ha például a naptányérnak harmadrésze vagy fele van eltakarva , azt mondjuk, hogy a fogyatkozás nagysága négy vagy hat hilvelyknyi.

A napfogyatkozások csak meglehetős hosszú idő letelte után ismétlődnek, és csak akkor állhatnak be, ha a hold megújul, s egyszersmind pályacsomói egyikéhez közel áll.

Minthogy a holdpálya csomóinak fényváltozati keringése 346 nap 14 óra 42 első és 16 másodpercz alatt fejeztetik be, a holdnak fényváltozati keringéséhez közel oly arányban áll, mint 223 a 19-hez. 223 hold fényváltozást magában foglaló korszak lefolyása, vagyis közel 18*/2 év letelte után, a nap és hold tehát ismét ugyanazon helyzetben vannak a holdpálya csomóihoz, melyben e korszak kezdetén voltak. Ezen tapasztalás a nap- és holdfogyatkozások előrehirdetését segíti, ha t. i. az előbbi korszakbeliek már ismeretesek.

Egésziben véve több a nap-, mint a holdfogyatkozás, mert az előbbiek már beállhatnak, ha a hold, midőn megújul, 21—15 foknyira áll pályacsomói egyikétől, holott a holdfogyatkozás már lehetetlen, ha a hold, midőn megtelik, 12 foknál távolabb áll egyik pályacsomójától. De a földfölület egyes meghatározott helyeire, például Páris, London, Bécs, Pest, Egerre stb. nézve, az ott látható napfogyatkozások közel háromszor ritkábbak a holdfogyatkozásoknál; úgy hogy átlagosan szólva, minden egyes helyen csak minden két év múlva látnak napfogyatkozást, és csak 200 év letelte után teljes nap- fogyatkozást. Ép oly ritkák , mint a teljes napfogyatkozások, a gyűrűsek is.