Eger - hetilap, 1867

1867-12-26 / 52. szám

425

vezése által egészsége megtámadtatik nemcsak, de erkölcsileg is sülyesztetik. Hassunk tehát oda, hogy e tekintetben mielőbb országos intézkedés tétessék. Lnurenchik János.

Városi ügyek.

Eger város képviselö-testülete, f. hó 15-én tartott üléséből, a katonai elöfogatok tárgyában, a következő kérvényt intézte Heves- Szolnokmegye bizottmányához:

Tekintetes megyei bizottmány!

Eger városa azonfelül, hogy folytonos katonai beszállásolással terhelve van , f. év október havától fogva, az Egerben szállásoló számos katonaság részére szitkséglendő előfogatok ki szolgáltatásával egyedül Eger városa lakosai terheltettek.

Igaz ugyan, hogy az 1848-ik évi 3-ik t. ez. azt mondja, hogy a közterheket egyenlően és arányosan tartozik mindenki viselni, de épen azért, mert a törvény azt rendeli, hogy a közterheket egyenlőn és arányosan tartozik mindenki viselni, kérjük városunkat különösen a közteher méltányos arányosítása alapján, jövőben az elöfogatozás terhétöl felmenteni a következő okoknál fogva:

Az érintett törvényezikk értelmébeni közös terheket nem arányosan viseljük, mert Eger városa sok más, a megyébe kebelezve lévő községeknél sokkal több terhet visel; ugyanis :

Eger városa azonkívül, — hogy jelenleg egy ezred törzstiszti kara van benne elhelyezve — állandóan egy zászlóalj kato naságot tart, kiknek szállásolási költsége, úgy a tisztek részére sztikséglendő bútorok megszerzése, s jókarban tartása — levonva az általuk megtéríteni szokott évi összeget — évenként a városi házipénztárt 2200 írttal terheli, és igy ezen összeg a városi háziadót növeli, — a lakosság pedig állandó beszállásolást tűr;

Mig ellenben azon községek, melyekben katona sohasem vagy csak ritkán szállásoltatik; eme nagyobbszerü s kellemetlen tehertől egészben, vagy részben felmentvék; sőt különösen Gyöngyös városában és több egyes megyei községekben is, hol katonaság van beszállásolva, a tisztek részére megyei közköltségen tartatnak fen az épületek, mig ellenben nálunk ezt is a város köteles viselni.

Tekintve lovábbá, hogy Eger városa saját törvényszékkel bir, mely czitn alatti évenkénti költségei 7941 frt 80 krt tesznek ; mig ellenben oly községek, melyek azzal ellátva nincsenek, ezen terheltetéstöl is felmentvék, a mennyiben Eger városánál ezen költségek a város által, az egyes községeket illetőleg pedig az ország által fedeztetnek; és igy világos, miként Eger városa már ez által is kétszeresen terhelve van, miután saját törvényszéki költségeit is viseli, és ezen felül még a megye illetőleg az egész ország törvényszéki költségei fejében is, csak oly arányban van megadóztatva, a milyen arányt azon községek viselnek, melyek saját törvényszékkel nem bírnak.

Tekintve most már, hogy ezen kötelezettségeken felül még az elöfogatok kiállításával is terheltetünk, mi által — miután naponkint 2—3 elöfogat kiállítása szükségeltetik, és miután az elö- fogatokért egy ló után egy mérföldre csak 26 kr van megállapítva, mely összegért elöfogátot kiállítani nem lehet, és igy a hiányt folytonosan a város házi pénztára fedezi, — városunk érzékeny tulterheltetésben részesittetik, úgyannyira, hogy jövedelmén felül a kivetendő háziadó annyira felemelkedett, hogy nem sokára az egyenes adó-forintot haladja meg.

Ennélfogva tekintve városunknak folytonos katonai szállá- solássali tulterheltetését, tekintve saját törvényszéke fentartásá- uak költséges terheit, tekintve most már az elöfogatozás által újabban reá mért terheket, s mindezekhez kiegészítésül hozzáképzelve Eger városa zilált anyagi helyzetét; — mig ellenben a megyében levő sok más községek, sem katonatartás, sem saját törvényszéki költségeik viselése, sem végre előfogatok kiszolgáltatásával nem terheltetnek, sőt anyagi tekintetben sokkal előnyösebb helyzetben vannak — városunk oly tulterheltetésben részesül, mely a méltányos egyenlőség, és arányosság követelményeinek egyátalában meg nem felel: oda terjed tehát tiszteletteljes kérelmünk, hogy a mennyiben a tekintetes megye, ezen fent elősorolt alapos indokainkat a múlt időkben is mindig figyelembe venni, s az elöfogatozástól megkímélni szíveskedett, úgy jelenben is annak terhétől városunkat felmenteni méltóztassék.

Ha azonban— mit ugyan nem remélünk — ezen kérelmünk folytán a méltányosság szempontjából az elöfogatozástól fel nem mentetnénk, ez esetben felkérjük a tettes bizottraánvt, miként

mostani aránytalan megterheltetésünket megszüntetni, s a törvé nyék értelmében, ezen tehernek a megye többi községeinél leendő arányosítását eszközölni méltóztassék.

Mely kérésünk után hazafiui üdvözlettel vagyunk, Egerben 1867. évi decz. 15-én tartott képviselői ülésünkből.

Politikai hetiszemle.

Az olasz képviselő kamra utóbbi üléseiben Menabrea miniszterelnök két ízben szólván, nyilatkozatai tájékozásul szolgálhatnak a florenczi kabinet által követett politikára nézve. F. hó 17- iki beszédéből kitűnik, hogy a szeptemberi conventiót nem hiszi felbontottnak, hanem csak felfüggesztettnek tartja a franczia in- terventio miatt. Az egyezmény, úgymond, nincs felbontva, mert nincs felmondva. A pápai adósság félévi kamatainak fizetése is felfliggesztetett, s az egyezményre nézve azt fogja tenni, mi leginkább előnyös az államra nézve. Mindenekelőtt Francziaország- nak ki kell ürítenie az egyházi államot, s ezután az egyezmény életbeléptetése végetti uj alkudozásoknál törekedni fog annak kettős czélja elérésére, s ez : a pápai terület kiürítése a franczi- ák által s a modus vivendi a pápai kormáuynyal. E nyilatkozatból kitűnik, hogy Florenczben még nem tekintik semmisnek a szept. egyezményt, s ennek alapján újabb egyetértés jöhet létre Franczia- és Olaszország közt Rómára nézve, a pápai terület kiürítése után. — Ugyancsak Menabrea decz. 18-iki beszédében elfogadja a kamara 186l-iki szavazatát, mely Rómát Olaszország fővárosának nyilvánitá; azonban e kérdés fejtegetését most időszerűtlennek hiszi, s fentartja magának az eszközök megválasztását annak valósítására. Ö azt hiszi, hogy a pápa a viszonyok természeténél fogva végre is kényszerítve lesz, az olasz kormány támogatását kívánni, s ez legbiztosabb mód leend a Rómába jutásra s ott maradásra. Ö azt kívánja, hogy a pártok önkéntesen csoportosuljanak a minisztérium mellett vagy ellene; nem akar semmi bűnbocsánati szavazatot, hanem vagy helyeslést vagy ro- szalást. — Menabrea ezen politikájának Francziaország sincs ellene. A „Köln. Ztg“ szerint Napoleon császár levelet intézett volna Viktor Emánuel királyhoz, kérvén ezt, hogy tűrjön IX. Pius pápa haláláig, akkor beleegyezik a pápa világi hatalmának megszüntetésébe. E tudósítás azonban korántsem bir a hitelesség jellegével.

A conferentia kérdéséről még mindig hoznak a lapok tudósításokat. Párisban közelebb a követek Moustier marquisnál értekezletet tartottak, azonban azt hiszik, hogy ez csak azért történt, hogy a conferentia létrejövetelének lehetlenségét constatálják. Azt' is teljes bizonyossággal állítják, hogy Moustier köriratot adott volna ki, melyben Francziaország külföldi képviselőinek megbagyatik, hogy jelentsék ki a kulbatalmasságok előtt a con- ferentia-tervnek teljes félretételét.

A francziák még nem készülnek a pápai területet elhagyni. Az expeditio főparancsnoka, Failly tbnok még folyvást az örök városban van, melynek közelében most állítólag elsánczolt tábor készül. Rómából s'Civita-Vecchiából Írják a „K. Ztg.“-nak, hogy ott nagy erélylvel folytatják az erődítéseket. Ez utóbbi helyet a francziák most kívülről is erősítik.

A franczia törvényhozó-testületben legközelebb a hadsereg tárgyában előterjesztett törvényjavaslat felett folytak a viták. Igen kemény beszédek tartattak é törvényjavaslat ellen. Richard Maurice szerint, annak elfogadása közvetlen háborúra vezetne ; Magnin is ellene van, azt mondja, hogy nyomasztó teher lenne a népségre. Ezen törvényjavaslat szerint, az évi illeték 100,000 főre emeltetik, úgy hogy a franczia hadsereg 800,000 emberből fog állani, kik közül 400 ezer folytonosan fegyverben állana. Ehhez járul 450 ezer activ nemzetőrség, úgy hogy Francziaország - nak az önkénteseken kivtil 1,250,000 embere állana fegyverben.

A féniek mozgalma Angliában napról napra nagyobb mérvet vesz. Az érkező tudósításokból kitűnik, hogy a kormánynak nem egyes nyugtainnkodókkal, hanem rendszeresen szervezett mozgalommal van dolga. Az angol kormány megtette ugyan az elővigyázati intézkedéseket, de azok aligha elégségesek lesznek a rend fentartására. Irhon egy véres forradalom előestéjén áll, mely hogy reá nézve szomorúan fog végződni, aziránt egy perczig sem lehetünk kétségben.

Az Oroszországból érkező tudósítások épen nem hangzanak békésen. Ignatiew konstantinápolyi orosz követ állítólag külügyminiszterré fog kineveztetni Gortsehakoff herczeg helyett, minek, megvalósulása esetére, nagy jelentőséget tulajdonítanak a magasabb politikában jártas férfiak. E miniszteri változást a keleti