Eger - hetilap, 1867
1867-02-07 / 6. szám
46 törzs egy cseppet sem érezte magát sértve; Cleanthes görög bölcset is egykor szamárnak nevezték — s ö azt felelte: „igen, én szamár vagyok —mert mesteremnek Zenónak terhét hordozom.“ Homér is Aja xot szamárhoz hasonlította, oly csendesen s okosan húzódott vissza, úgymond, mint a szamár a gabonaföldröl; ámbár az is igaz, hogy ha Homér a mostani hadvezéreket hasonlítaná szamárhoz, ugyancsak megjárná. A szamár a béketürés jelképe; volt idő, midőn a szamár czimerekben is előfordult; az isteneknek a Titánok elleni harczában Sileu szamara volt a trombitás, s bátorságra lelkesítette az olympiakat. Hát a Bálám szamaráról mit mondjak ? volt-e ennél okosabb állat ? Tisztelet tehát a szamárnak, s ne gú nyolja azt senki. A szamár földre néző feje, kimért lépése, egysz érti vonása, komolysága, egyszerű eledele, szürke öltönye, békét ürő természete az állatok bölcsévé teszi öt. — Ne csodálkozzék szerkesztő ur s tisztelt olvasó, hogy Írván levelet, mindenről irok inkább, mint Hevesről; ezt csak azért teszem, mert a hevesi életről igen keveset Írhatnék, mindössze csak annyit, hogy Hevesen semmi újság nincs. Színészeink, hála Istennek, eltávoztak, s most csak önmagunk szi- nészkedűnk az élet színpadán, önmagunk adjuk „Romeo és Ju- lát,“ a „Csacska nőket,“ az „Idegeseket,“ a „Fenn az ernyő, nincsen kast,“ a „Fösvényeket“ s más épületes darabokat; — az ily színdaraboknak az az előnyök van, hogy ingyen lehet látni. — Történt itt ne m régen párviadal is, és pedig igen komoly, szerencsére azonban, semmi komoly következménye nem lett. A párbaj színhelye a szőlő volt, egyéb szerencsétlenség nem történt, mint hogy egy szölötö golyót kapott, de meg is érdemelte, mivel a viszály első magja szölönedv között vettetett el. Mint hallom, Hevesen bál is készül, daczára annak, hogy itt fiatalember és leány kevés van; de van menyecske elég, s mi is a német költővel tartunk: „Wenn schmiegend sich Busen an Busen gesellt, Dann schwindet dem Blicke der Tänzer die Welt.“ Útjaink pompásak, nem rázósak, ha hat ökröt fogatunk be, csak úgy közlekedhetünk biztosan, különben a sárban maradunk. Diogenes. Az „Eger“ inagán-távsürgönye. Pest, február 6. Gr. Andrássy Gyula jól végzett Bécsben. Miniszterjelöltek: gr. Andrássy Gyula miniszterelnök és ideiglenes hadügyi, gr. Festetics külügyi, Lónyay Menyhért pénzügyi, Horváth Boldizsár igazságügyi, b. Eötvös József cultus-. gr. Mikó Imre közlekedési, Wenkheim B. belügyi. Deák s a miniszterjelöltek holnap Bécsbe mennek. Vegyes hírek. — Pestről, épen lapunk bezárta előtt vettük a következő tudósítást. Pest, febr. 5. A 65-ös bizottság tegnap bevégezte tanácskozásait. A többség néhány jelentékenyebb módosítással elfogadó az albizott- mány javaslatát. Tisza Kálmán a kisebbség nevében kijelenté, hogy különvéleményöket annak idejében a képviselöház elé fogják terjeszteni. — Sokan tudni vélik, hogy a módosítások némelyike Beust miniszterrel lett megállapodás folytán hozatott indítványba. Andrássy Gyula gróf f. hó 2-án Bécsbe hivatva, ez ideig még nem tért vissza. Tegnap egy hamis távirat után már miniszterelnökké lett kineveztetése is közbeszéd tárgya volt. Valószínű is, hogy ő már mint miniszter térend vissza. A Belcredi gróf visszalépése folytán Bécsben beállott minister-crisis különféle találgatásokra és részben aggodalmakra szolgáltat okot. Erősen tartja magát a hir, hogy Belcredi utóda Auersperg lenne. Természetes, hogy a herczeg ismert centralisti- kus elvei miatt e combinatio nem talál kedvező viszhangra, ezért még a centralisticus régi „Presse“ is indíttatva érzé magát kijelenteni, hogy e hirt hihetetlennek tartja. Legyen bár mint, nekünk csak azon óhajtásunk van: vajha a megindult kiegyenlítési munkálatot ne hátráltatná e miniszterváltozás! Teljesül-e óhajtásunk ? s az uj miniszter iránya nem fog-e kedvezőtlen befolyással lenni a magyar ügyekre? A közel jövő mutatja meg. Addig is reméljünk. — Azon hir, hogy Beust miniszterelnökké neveztetik ki, eddig nem vonatott kétségbe. f Pest városa üdvözlő feliratot intézett Magyarország uj herczeg-primása, SimorJánoső főméltóságához. — A magyar tud. akadémia jan. 31-én tartá meg ez évi ünnepélyes nagygyűlését. Az elnök, b. Eötvös József, megnyitó beszédében ama roppant hatást tüntető föl, melyet napjainkban a tudomány az életre gyakorol. Ezen általános fejtegetések után áttért az akadémia tüzetes feladatának elötünte- tésére. Utána Arany János titkár az akadémia múlt évi történetét vázolta jelentésében. MajdPauler Tivadar, egyetemünk nagyhírű tanára s akad. rendes tag lépett a szónoki emelvényre, s egy órán át tartó jeles emlékbeszédet mondott id. Bartal György, néhai tiszteletbeli tag fölött. Ezután Szabó József az ungmegyei meteorkő-hullásról tartott értekezést. Az elnöki zárszó előtt kihirdettettek a mostani nagygyűlésen odaítélt jutalmak. Az 1859—1.864-ki évkörre eső philosophiai nagy jutalom az ez évkörben megjelent philosophiai munkák közül egynek sem adathatott ki. A Marczibányi-féle 50 aranyos mellékjutalom Warga János 1. t. Bölcsészettana 1861. és 1863-ban megjelent köteteinek Ítéltetett oda, mint a melyben tartalom és forma legjobban fedezik egymást, s a szerző mind a rendszer, mind az iskola követelményeinek eleget igyekszik tenni. A törvénytudományi 200 arany nagy jutalmat, miután Deák Ferencz „Adalék a magyar közjoghoz“ czimü munkájának, mely a „Budapesti Szemlében“ jelent meg először, épen ez okból az akadémiai ügyrend értelmében kiadni nem lehetett: Dózsa Elek t. t. „Erdélyhoni jogtudományba nyerte, mint mely nemcsak alaposság, világosság, s kimerítő terjedelem által kitűnő, hanem a maga nemében egyetlen is, s közhasznúság tekintetében első helyet foglal el. A Marczi- bányi-féie 50 aranyos mellékjutalom Kautz Gyula „Nemzet- gazdaság s pénzügytan“-ának Ítéltetett oda, mint a mely a tudomány színvonalán állva, szerzője többi becses müveivel együtt a külföldi tudós világ elismerésében is részesült. A Sztrokay-féle 100 arany jutalmat Paul er Tivadar r. t. „Büntetöjogtan" czimü munkája nyerte, mely az e téren ekkorig megjelent magyar nyelvű dolgozatok közt első helyet foglal el, s úgy tudományos magas értéke és rendszeressége, mint nemesen szabadelvű s a tudomány és tapasztalás ujabbkori vívmányait felölelő iránya és tartalma által kitűnő. Több törvénytudományi munka dicséretet nyert. Az 1865. és 1866-iki Sámuel-féle 15—15 arany jutalmak Budenz József 1. t. „Cseremisz szótár“ és „Mordvin tanulmányok“ czimii munkáinak ítéltettek oda. f (A magyar tudós akadémiában) múlt hó 30-án mentek végbe a tagválasztások, és pedig a következő eredménynyel: 1) A nyelvtudományi osztályba: áttétetett a történelmi osztályból, saját kérésére Pulszky Ferencz tiszt. tag. A Czuczor Gergely halála által megürült rendes tagi helyre Gyulai Pál választatott meg. —• Levelező tagokká gróf Kún Géza és Joanno- vich György. 2) A philosophiai osztályba: rendes taggá Rónay Jácint. Levelező tagokká: Molnár Aladár és Haberern Jonathán. 3) A történelmi osztályba külső levelező taggá: Mommsen Tivadar. 4) A torvénytudományiba tiszteleti tagokká: Gorove István és Trefort Ágoston. Rendes taggá az elhalt Zádor György helyébe Kőnek Sándor. Levelező taggá: Tanárky Gedeon. 5) A ma- thematikai osztályba: Levelező taggá: Hunyady Jenő. 6) A természettudományiba: rendes taggá Szabó József. Levelező tagokká : gr. Lázár Kálmán s dr. Scheuzl Guidó; külföldi levelező tagokká: Reilreich Ágost (Bécsből) és Owen Róbert (Londonból.) Végre Csengery Antal lemondván a segédjegyzőségröl, helyébe Rónay Jácint r. t. választatott. f A Nagy Miklós által szerkesztett, „Magyarország képekben" czimii honismertetö folyóirat első füzete megjelent. Egyike Heckenast legdiszesb vállalatainak. A 68 lapból álló füzet tartalma: négy életrajz, melyek közt különös figyelmet érdemel Deák Ferenczé; történelmi, nép- és tájismei, természetrajzi és iparczikkek, s hasonló tárgyú csinos képek. A vállalat díszére válik bármely salonnak, s annálfogva buzgón ajánljuk különösen honleányainak figyelmébe. Ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt, egy hóra 70 kr. f A pesti központi papnövelde rectoraul és az egyetemi hittani kar igazgatójául hirszerint Kubinszky Mihály kalocsai kanonok neveztetett ki. — Nem lehet elhallgatnunk, hogy Kovács Ferencz helybeli festész és fényképész újabb időben (Hőnig Adolffal társaságba lépve) a fényképészet terén nemcsak szép, de valóban meglepő haladást tett, úgy hogy fényképei, bármily nagyságban, a magasb igényeknek is megfelelnek, s e mellett jutányosak. 0 jelenleg oly sajáttalálmányu fényképeket is készít, melyek olajfestékkel vannak áttörve, miáltal azok a megfelelő élénk, és tartós színeket nyerik. E képeket a feltaláló oleotypeknek nevezte el.
