Eger - hetilap, 1867
1867-12-19 / 51. szám
413 gye területén kezelendő ? küldöttségre bízassák, még pedig azon küldöttségre, mely a 2-od alispán elnöklete alatt, a megyei utak hálózatának összeállitása miatt már régebben kinevezve lön. A 17-én délelőtt folytatólag tartott bizottmányi ülésben főleg négy tárgy élénkítette meg a tanácskozmányt. Első volt a községi elöljáróságok újbóli megválasztatásának elrendelése, melynek szüksége Németh Albert b. t. által hangsúlyoztatván Ő34öbb oldalról pártoltatván, több ezzel összefüggő mellékkérdések megvitatására adott alkalmat, mint p. a volt földesuraságoknak és a haszonbérlőknek részesülése a biró választásában, a községjegyzök állása és főleg azon kérdés, ha vájjon ez utóbbiak a bírák és esküdtek példájára évenkint választás alá essenek-e? Minthogy azonban hazánknak 1832—1836. és 1848. években e tárgyban hozott törvényei oly világosak, hogy azokat alig lehet félremagyarázni, végre elhatároztatott, hogy a községi elöljáróságok újbóli megválasztatása e törvények értelmében legközelebb eszközöltessék. A második tárgyat képezé a községi pótadónak mikénti kivetése, Vavrik Béla b. t. indítványa szerint e kivetésbe ne a szolga- birák, hanem maga a bizottmány folyjon be, még pedig a megyei számvevőszék által, mely a községi adó kivetését átvizsgálná, és végelhatározás végett a m. bizottmánynak bemutatni kötelezendő volna. Hosszabb vita után azonban a régi szokás szerint hagyatott helyben, mely szerint a községi adó kivetése az illető szolgabiró közbejöttével történik meg, fenhagyatván természetesen kétes vagy vitás kérdésekben a megyei bizottmányhoz való fölebbezés. A harmadik tárgy volt a k. pénzügyi és a k. honvédelmi minisztériumoknak a fogyasztási adóra és a jövő évi hadsereg kiegé- szitésére vonatkozó azon leiratai, melyekről az első alispán úr hivatalos jelentésében szó volt, és melyeket ö saját felelőssége terhe alatt és a bizottmánynak utólagos jóváhagyása reményében időközben a járási főszolgabiráknak kiadott volt. Minthogy magukban a miniszteri leiratokban is az ott megkivánt intézkedések csak mint szükséges előmunkálatok jeleltetnek meg, melyeknek czélja csak az, hogy a közvetett adókról és a védrendszerről az ország törvényhozó tényezői által majdan meghozandó törvények tettleges foganatosítása megkönnyittessék, első alispánunk intézkedése jóváhagyatott, de egyszersmind azon javaslat is elfogadtatott, mely szerint a megye az országgyűléshez felirand, hogy a két rendbeli miniszteri rendelet a megye bizottmányát aggálylyal tölti el, s ennélfogva azon kérvényt intézi az országgyűléshez, miként ez az érintett fontos tárgyakban mielőbb törvényhozólag intézkedjék. Örömmel constatirozhatjuk, hogy a kérdésben bizottmányunk ellenzéki tagjai is tapintatteljes ildomossággal jártak el, ámbár részünkről megvalljuk, hogy szerény nézetünk szerint e felirat el is maradhatott volna, miután csakis előmunkálatokat kiván a minisztérium, melyeknek tettleges felhasználását ez maga is a törvény- hozás jóváhagyásától teszi függővé. A negyedik tárgyat, még pedig olyat, mely igen élénk és hosszas vitákat idézett elő, egy karhatalomérti megkeresés képezte, melyet az eperjesi kerületi ítélő tábla megyénk egyik tekintélyes földbirtokosa ellen kért, ki egy peres ügyben hozott bírói ítélet végrehajtását tettlegesen megakadályozta. Végre a kért kar hatalom azon hely és tárgyra nézve, hol az ellenállás történt, meg is adatott. A 17-diki ülés befejezése után a föispáni helytartó úr ö mlga a bizottmányi tagokat arra kérvén fel, hogy még kevés ideig együtt maradjanak, előadta, hogy a magyar orvosok és természet- vizsgálók Pesten székelő központi választmányától fölkéretett, miszerint az ama társulat részéről jövő 1868-dik évben Egerben tartandó XIII-dik nagygyűlés alkalmából szükséges előmunkálatok megtételére alakítandó nagy bizottmányban a megye is részt venni szíveskedj ék. Előadá továbbá, hogy Eger város részéről e bizottmány már megalakult és fölhivá a jelenlevőket, hogy a nagy bizottmányba a megye részéről is tagokat választani, illetőleg a tagok kijelölésével megbízott küldöttség javaslatát meghallgatni és erről döntöleg határozni szíveskedjenek. E felszólítás általános viszhangra találván, azon megyebeli tisztviselő és bizottmányi tag urakon kivül, kik mint egri lakosok, már a város részéről a nagy bizottmány tagjaiul megválasztva vannak, még a következő urak választattak meg: Elnökül gróf S z ap áry Gy ul a föispáni helytartó. Tagokul : gróf Almásy György, Almasy Pál, Almásy Sándor, Almásy Vincze, Almásy Zsigmond, Babies János, b. Baldácsy Antal, Ba- lássy Ferencz, Bállá József, Bárány Ferencz, Bárczay Gyula, Béla József, Beniczky Pál, Berecz Ferencz,b. Beuszt Ödön, gr. Bolza Péter, Borbély József, Borbély Miklós, Borbély Samu, Dobóczky I Ignácz, Domokos Ferencz, Eperjesy János, ifj. Fáy József, Fejér Lajos, Fejér Miklós, b. Flödnigg Ede, b. Flödnigg Adolf, Fökövy Antal, Földváry László, Gobády János, Gorove István, Gosztonyi János, Gosztonyi József, Gosztonyi Kálmán, Györfy Ignácz, Ha- lasy Béla, Halasy Gáspár, Halasy Kázmér, Halasy Sándor, Horthy István, Ivády Béla, Ivády Rudolf, Jesszenszky Sándor, gr. Károlyi György, gr. Károlyi István, Klampaczky Alajos, Koczianovich József, Kovách László, ifj. Kövér János, Kövér Károly, Laczkovics József, Lipcsey Imre, Lipcsey Tamás, Lipcsey Lajos, Mahovszky Antal, Majzik Alajos, Maizinger Károly, Mártonffy Lajos, Mocsáry Lajos, Mocsonyi Antal, Nánásy Ignácz, Nemes István, Németh Albert, Németh Ferencz, Novotha Gyula, Okolicsányi György, Orczy Antal, b. Orczy Bódog, b. Orczy László, Papp Pál, Papp- szász József, Pappszász Lajos, Pázmán Alajos, ifj. Péter Károly, Plathy József, b. Podmaniczky Ármin, Rády Endre, Recsky Andor, Repeczky Ferencz, Rosztóczky Imre, Sikk Ignácz, Skultety István, Soldos Imre, Soldos Sándor, Srányi János, Stészel Ferencz, gr. Szapáry Imre, gr. Szapáry Iván, Szathmáry László, Széky Péter, Szentkirályi László, Szerelem Gejza, Tahy Manó, Tassy Dániel, Traitler Pál, Vizy Ferencz, Wodiáner Albert, Zsideg András, Zsoldos Ferencz. Azonkívül minden járásnak fő- és alszolgabirái. _____ a-fó. Országgyűlési tudósítás. l*est, decz. 16. Az államadóssági kérdés tárgyalása befejeztetett. A törvény- javaslat a központi bizottság módosításával a mai ülésben részleteiben is elfogadtatott. Szavazott a törvényjavaslat mellett 229 képviselő, ellene 110, nem volt jelen 60, nem szavazott 3. A tanácskozásban, mely a törvényjavaslat elfogadását megelőzte, és 8 napon át folytattatok, képviselőink nagy száma vett részt, mit teljesen igazol a tárgy fontossága. A vitatkozás higgadt, komoly, folyvást élénk s olykor éles is volt. A szélső baloldal tagjai, kik Madarász József indítványát pártolták, Tisza Kálmánnal szavaztak, és itt a szélsőségek találkoztak. Babes Vineze, Dobránszky Adolf sat. nemzetiségi túlzók, szintén a törvényjavaslat ellen voltak. Ha más körülmény nem is, ez maga sokakat meggyőzhetne, hogy a létrejött egyességnek mégis hazánk érdekét kell előmozdítania, mert különben a foede- ralistikus törekvések nem intéznék támadásaikat ez egyesség megszilárdítása ellen! Deák Ferencz a szavazást megelőző ülésben, 14-én, ismét egyikét mondá el ama jeles beszédeknek, melyek országgyűléseink maradandó emlékeit és kincseit képezendik. Egyszerű, tiszta és átlátszó e beszéd, mint tiszta és őszinte a meggyőződés, melyből származott. így csak az beszélhet, kinél az indok a jót- cselekvési öntudatban van. Nem jogi szempont az, mely kívánja, hogy erőnkhöz képest az államadósságok fizetéséhez járuljunk, sem nagylelkűség, melyet fölöslegünkből gyakorolhatunk ; hanem oly politikai szükségesség, melyet hazánk érdeke, önállóságunk és függetlenségünk fentartása nem kevésbbé parancsol, mint a magyar korona integritásának megőrzése. Vajha e kérdés 1848- ban ne állíttatott volna fel oly mereven a bécsi minisztérium által, s akkori kormányunk által ne utasittatott volna vissza oly kerek tagadással! Alkalmasint nem volnának ma történetünkben oly gyászos, oly sötét lapok, melyeket a legmélyebb honfiúi fájdalom nélkül sohasem olvashatunk . . . Nagy volt a hatás, midőn Deák Ferencz említett beszédében a közvéleményre vonatkozólag megjegyzé, hogy három hatalmat ismer, melyeknek véleményére és annak tervszerű nyilatkozataira nézve felelősséggel tartozik : mindenekelőtt az Istent, azután saját lelkiismeretét, és az ország közvéleményét; de ha az Isten és lelkiismerete előtt tisztán áll, még a közvélemény ellenére is kimondja meggyőződését, mert ezt és keblünk nyugalmát a közvéleménynek sohasem szabad feláldoznunk. — Méltó nyilatkozat azon férfiúhoz, kit a nemzet közvéleménye a haza bölcsének ismer. A mai ülésben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter két törvényjavaslatot terjesztett elő. Az elsőben felhatalmazást kér, hogy a múlt évre megajánlott mindennemű adót, a jövő 1868 ban is három hónapon át szedhesse, a másik a ezukor- és szesz-égetéstől fizetendő fogyasztási- és vámadóra vonatkozik. A pénzügyi bizottsághoz utasittatott. Az államadóssági törvényjavaslat elfogadása után a képvi- selöház azonnal hozzáfogott a vám- és kereskedelmi törvényjavaslat tárgyalásához, mely délutáni 4 óráig folytattatott. Az ülések most rendesen 10 órakor veszik kezdetüket, és délutáni 4 *
