Eger - hetilap, 1867

1867-12-19 / 51. szám

412 darabot; maradt 468 hátralékos ügydarab. — A törvényszéknél tartatott 288 tárgyalás. Jelenti, hogy a telekkönyvnél ily siker nem eszközöltetett; mert a kezelő személyzet oly csekély, hogy az a mindinkább özönlő tárgyakat jogosult közkivánalmakhoz képest feldolgozni képtelen. Hogy 1867-ikév máj. l én a prov. törvényszéktől átvéte­tett 1296. elintézetlen ügy; az iktatóba érkezett ugyanazon naptól fogva decz. 15-ig 3318; összesen 4614 ügy; ezekből máj. 1-től decz. 15-ig elintéztetett 2915; maradt elintézetlenül 1699; 1867. év máj. 1-én a volt prov. törvényszéktől átvétetett 2554 bevezetet- len; ugyanazon naptól decz. 15-ig beérkezett 2915 összesen 5469 db. Ezekből máj. 1-től decz. 15-ig bevezettetett 5300; maradt bevezetetlen 169. — A volt prov. törvényszéktől 1867-ik év máj. 1-én átvétetett 2238 kiadványozandó, ugyanazon naptól fogva a kiadóba érkezett 5300; összesen 7538 darab. Kiadatott máj 1 -töl decz 15-ig 5056 db., kiadatlanul maradt 2482 db. Felzeten 10627 ; kézbesítési ivén 6567; — telekjegyzököny vi kivonatokban 727. — A bevezetés tárgyát tevő ügydarabok száma 24,541. Most Halassy Gáspár másod-alispán ur, mint szolnoki megyei törvényszéki elnök hivatalosan jelenti: hogy a nevezett törvény- székkhez beadatott 1867. polgári-ügy ; a volt törvényszéktől átvé­tetett 669, — összesen tehát lett 2536 elintézendő ügy; ezekből elintéztetett 2003; — 1867-ik év decz. 10-ig hátralékban maradt 133 db. Tárgyalás tartatott 262-szer. — Fenyitö ügy beadatott 658; a volt törvényszéktől átvétetett 373; lett összesen 1031 ügy- darab; ezekből elintéztetett 692; — 1867. decz. 10-ig hátralék­ban maradt 339 ; szept. 26-tól decz. 10-ig bevitetett 110 vizsgálat alatti; — Ítélet hozatott 33; Ítéletet nyert 89; elmarasztaltatott 56; itéletileg fölmentetett 33; felebbezett 20 egyén. 1867-ik év decz. 10-én volt 10 per alatti, 13 vizsgálat alatti, s 97 elitéit rab. 1867-ik év máj. 1-től decz. 10 ig az irodába érkezett 2695 polgári és fenyitő-Ugy. A volt törvényszéktől hátralékban átvéte­tett 574; leíratott s kiadatott 3161; hátralékban maradt 108 db. Azután olvastatott a belügyminisztériumnak azon hivatalos levele, melyben tudatja, hogy az egri törvényszéknél két, a szol­nokinál pedig egy törvényszéki uj állomás szervezését meg­engedi. Tudomásul vétetik. Ezen miniszteri rendelet folytán, a föis- páni helytartó ur kijelentette: hogy a fenálló helyzetnél fogva ez alkalommal az egri megyei törvényszékhez két, a szolnokihoz (miután egy állomás lemondás következtében megürült, egynek fölállítása a minisztérium által már előbb helybenhagyatott, s most ismét egy engedélyeztetett,) három ülnök; a gyöngyösi járás­ba egy alszolgabiró, a Tiszajárásba egy esküdt, s ugyanoda egy alorvos választandó. Ezek azonnali megválasztására a bizott­mányt felhívta. Választattak pedig az egri megyei törvényszékhez felkiál­tás utján ülnököknek: Gáhy Ferencz és Derszib Fe- rencz; a szolnoki megyei törvényszékhez ülnököknek: Tur- csányi Mátyás, Adám András; továbbá ez utóbbinak megválasztatása folytán a szolnoki tiszti alügyészség megürülvén, erre Zabolay István, mindnyájan felkiáltás utján. Továbbá választatott szavazás utján ugyancsak a szolnoki t. székhez ülnö­kül: ifj. Kovács Ignác z 111 szavazattal. A gyöngyös-járási alszolgabirói állomásra, szintén szavazás utján, szolgabirónak Mezey János 173 szavazattal; a tiszai járásba esküdtnek Szalay Pál és kerületi alorvosnak C z a k ó Károly válasz­tattak meg, a két utóbbi felkiáltással. Befejeztetvén a választások, Gáhy Ferencz, Derszib Ferencz, Turcsányi Mátyás, Adám Endre t. széki ülnökök, Mezei Jáno3 al­szolgabiró, Szalay Pál, Oravecz János, Ivády Miklós és Borhy Gyula esküdtek, valamint Bökönyi Győző tisztb. aljegyző és Cza- kó Károly alorvos az illető esküt letették, azon tisztviselőkre néz­ve pedig, kik az esküt ez alkalommal le nem tették, határozta­tok : hogy az egriek azt következő napon, a tiszajárásiak pedig a szolnoki tszék előtt tegyék le. Most a m. k. belügyministerium f. é. november hó 11-én kelt rendelete olvastatott fel, melyben tudtul adatik a megye közön­ségének, hogy azon határozata, mely szerint a folyó évben mu­tatkozó hiány fedezhetése czéljából a megyei épület biztositék- képeni lekötése mellett az első alispán megfelelő kölcsön fölvéte­lére hatalmaztatott fel, helyeslésével nem találkozott. Nehogy a megye székházát bármily kölcsönökkel terhelni kelljen, a m. k. pénzügyi minisztériumot egyúttal megkérésé, hogy azon hiány helyrepótlására, mely mutatkozott, egyelőre 6000 forintot hala­dék nélkül szolgáltasson ki a megyének, melynek fölvételére a megyei főpénztárnok utasittatott. Ezzel kapcsolatban olvastatott fel ugyancsak a m. k. bel- ügymiuisterium f. é. deczember hó 9-én kelt rendelete, melyben arról értesittetik a megye közönsége, hogy a f. é. összes kiadások fedezésére szükségesnek kimutatott 7296 forint pótösszeg folyó- vátétele iránt a pénzügyministeriumot megkereste; és ennélfogva bizton elvárja, hogy e két rendbeli engedélyezett összegekkel nem csak a fenforgó kormányzati szükségletek, és Glauber Fü- löp rabélelmezési vállalkozónak 3091 ftnyi hátralékos követelése fedezést fog találni, hanem a felsőbb jóváhagyás mellőzésével fölvett 10,000 ftnyi kölcsön még ez év folytán törlesztetni fog. Most olvastatott a m. k. belügyminisztérium rendelete, mely­ben fölhivatik a megye közönsége, hogy az ahhoz mellékelt rova- tos minták szerint elkészítendő 1868-iki költségvetést, úgy a köz- igazgatásit, mint a törvénykezésit külön-külön két példányban — még ez év folytán terjeszsze föl, — figyelmébe ajánltatván, hogy a volt m. k. helytartótanács által a f. évre megállapított összeget a költség-előirányzat túl ne haladja. Ennek kapcsában olvastatott a megyei főpénztárnok hivata­los jelentése, mely mellett az 1868-ik évre szóló költségvetést be­mutatja. E szerint: 1) A megyei bizottmány által a folyó év 8 hónapjára megál- lapittatott 95,337 frt. 52 kr., a mi egy évre 143,006 frt. 28 krt tenne, mihez hozzáadván az ujonan felállított 34 fegyveres hadnagy egy egész évi költségét azaz: 10,700 frtot, a folyó évi szükségleti eredmény 153,706 frt 28 krnyi összegben mutatkozik. 2) A miniszteri rendelet mellett beküldött mintákon levő utasítások — amennyiben azok az október 2-iki bizottmányi vég­zéssel meg nem egyeznek — a bemutatott költségvetésnél egyelő­re mellőztetnek. A belügyminiszteri mintákon látható tervezet szerint a törvényszéki ülnökök fizetése 1000 frt helyett 1200 írt­ban, az írnokoké pedig 320 frt helyett 350 írtban tétetik ki. To­vábbá a három aljegyzői, kétalügyészi és két mérnöki tiszti legény elhagyása világosan kimondatik. 3) A bemutatott költségvetés — némely hivatalok szaporí­tása, által és egyéb okoknál fogva 18,798 frt 40 krral emelkedvén, — az uj költségvetés összege 169,999 frt 85 kr. A törvényszéki ülnökök fizetésének fölemelése által szapo­rodnék a kiadás 3000 írttal ; az 52 írnok fizetésének fölemelése által 1560 írttal ; ellenben kevesbednék a hét tiszti legény elbo­csátása következtében 1164 frt 64 krral. Lenne tehát az összes kiadás 173,413 frt 18 kr. Végül megjegyzi, hogy a november 11-én kelt belügymi­niszteri rendelet szerint a nagyobb mérvű építkezések, csak kü­lön fölterjesztés utján engedélyeztetnek, a megye épületének ki­javítására a bemutatott költségvetésben semmiféle előirányzat nem vétetett föl. A ministeri leirat mellett megküldött rovatos mintákra vezetett utasítások: nevezetesen a törvényszéki ülnökök fizetésének 1200 írtra, az Írnokoké pedig 350 frlra emelése, vala­mint a megnevezett 7 tiszti legénynek elbocsátása is elfogadtat­ván, a főpénztárnok odautasittatik, hogy az 1868-ik évre szóló, most bemutatott és egyéb tételeiben helyeselt költségvetést a ministeri utasítások szerint kiigazítása és a minisztériumhoz le­endő fölterjesztése végett még a most folyamatban levő gyűlés­nek bemutatni siessen. Következett a megyei iktatók és Írnokok és a szolnoki ik­tató folyamodványa, melyben bennfoglalt okoknál, különösen pedig az átalános drágaságnál fogva, fizetéseiket, az előbbiek 600, — az utóbbiak pedig 400 írtra kérik fölemeltetni. Az írnokok fizetésére nézve már előbb történvén intézke­dés, — az iktatók fizetése 600 írtra emeltetni határoztatok. Azután Fehér Lajos b. t. a bizottmány figyelmét a szol­noki hidra hivja fel, mely e város két részét összekötvén, előbb a k. kincstár részéről tartatott jó karban, már régibb idő óta pedig annyira el van hanyagolva, hogy veszély nélkül alig járható, jól­lehet nem csak a két városrész közti közlekedést eszközli, ha­nem országos közlekedésre is szolgál. E hídnak minélelöbbi ki­javítása el is határoztatik. B. Baldácsy Antal b. t. a közlekedési ügynek a megye területén való kezelésére egy állandó bizottságot hoz javaslatba, melynek hivatása volna, az e körben fölmerülő kérdéseket és szükségessé vált intézkedéseket előlegesen tárgyalni, és végelin­tézés végett a bizottmánynak bemutatni. E javaslat többféle vi­tára szolgált alapul, s végre elhatároztatott, hogy főleg azon kér- ! dcsnek előleges tárgyalása: miképen legyen a közmunka a me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom