Eger - hetilap, 1867
1867-11-28 / 48. szám
390 előbb felajánlotta jó szolgálatait. Különben sokan azt hiszik, és aligha nem alaposan, hogy a „Germania“ hajón történt esetet a szerb kormány csak ürügyül akarja felhasználni, s czélja állítólag nem más, mint a candiai mozgalom javára az Aldunánál di- versiót csinálni. A dolog aggasztó voltát növeli a szultán megbetegedése, kinek esetleges halála a béke ügyét aligha elő fogná mozdítani. Legújabbak. — Paris, nov. 26- A mai „France“ jelenti: Oroszország, Ausztria, Spanyolország, Portugálba, Belgium, Holland, Svédország, Sveicz, Bajorország, Wiirtembergs Baden minden feltétel nélkül elfogadták a conferentiát. Poroszország hozzájárulását bizonyosnak, Angliáét valószínűnek tekinthetni. (?) A „Patrie“ Írja: Egy inagántávsürgöny megerősíti, hogy a római szent szék elfogadja a conferentiát, s hozzáteszi: Antonelli kijelentette szóval s a párisi nunciushoz intézett utasításokban is, hogy a confe- rentiának előfeltételek nélküli elfogadása mellett van. (?) Továbbá erősítik, hogy a flórenczi kabinet hozzájárulása hivatalos utón még nem történt meg. A hely, hol az értekezlet tartatni fog, még nincs meghatározva. — Florencz, nov. 26. A hivatalos lap jelenti: Garibaldi az utóbbi napokban gyöngelkedett. A kormány Zanetti és Ghi- nozzi tanárokat küldte hozzá, hogy tekintsék meg. A tanárok kijelentették, hogy a tábornok egészségi állapota az éghajlat miatt roszabbra fordult. E nyilatkozat folytán a miuisztertanács elhatározta, hogy Garibaldit haladék nélkül Caprera szigetére viteti. Eger, nov. 25. Valamint más években, úgy ez idén is, a minden szép és nemes iránt lelkesülő érseki helynök, Máriássy félsz, püspök ő méltósága, sz. Cziczelle ünnepélye alkalmából maga köré gylijté városunk azon műkedvelőit, kik a székesegyházi zenét szives közreműködésükkel emelik, nemkülönben a székes egyház zenekarának kiválóbb tagjait. Az estélyt sok szép darab élénkité mindenféle iskolából. Képviselve volt a classikai zene Mendelssohn és Weber; az uj iskola Wagner, a magyar iskola Mosonyi és Zitnay által. — Ékesítette jelenlétével az ünnepélyt Danielik János c/.imz. püspök ur, miut éneklő kanonok és megyénk köztiszteletii első alispánja Puky Miklós ur is. Ez alkalommal Zsasskovszky Endre következő — egyházi zenénket közelebbről érdeklő — beszéddel köszönte megáméit, püspök urnák a zenészét iránti kegyességét s ritka vendégszeretetét, és pártfogását. „Méltóságos Püspök, érseki Helyettes ur! Kegyes uram 1 Méltóságodnak hosszú, s boldog életéért emelem poharamat; úgy hiszem, ezzel az eddig oly sok tekintetben elhagyatott egyházi zenénknek is szebb s virágzóbb jövőt kívánok. E szebb jövő nem a jövő zenéje, a hires Zukunftsmusik, mely sokkal méltányosabban neveztethetnék a jelenkor zenéjének, mert az az elvetése a századokon át kifejtett jótékony szabályoknak az uj zenében úgy kezd feltűnni előttem, mintha itt is uj jogot, a korlátlan szabadságjogát kellene megalapítani. Ez irányú zene szakítani akar a múlttal, uj, szélesebb alapot igyekezvén megvetni, pedig az eddigi tapasztalás azt mutatja, hogy a művészetben csak elismert elődök nyomán haladhatni biztosan előbbre. A mi classicusainknak világra szóló zenemüremekeik hangosan hirdetik és igazolják azon széles tért, mely művészetünk rendelkezésére tárva, nyitva áll. A jövő zenéje még nehezen is érthető, telve nehézségekkel; Zelter, Mendelssohn hírneves zenetanára és vele — zenével komolyan foglalkozó tudósaink azt állítják, hogy igazán jó, szép, s maradandó becsű zeneköltészetünk terén csak az lehet, a mi egyszerű és érthető. Az a nyugtalan vándorlás egyik hangnemből a másikba — mely e zeneirányt különösen jellemzi — majdnem hasonlít egy bűnös ember lelkiismeretéhez, mely sehol nem bir nyugtot találni; innen van, hogy egyik zenetudósunk ez irányt figyelemmel kisérve, némi aggodalommal tekint a jövő felé, midőn azt mondja: „ha ez irány csakugyan jövő zenéje akar lenni, úgy attól lehet tartanunk, hogy ezentúl sem a jövőnek zenéje, sem a zenének jövője nem fog lenni. — Nem, e zeneirány nem lehet egyház zenénk jövője: hanem a folyton ébredező ka- tholikus öntudat, a bátor visszatérés a vallásos kor által letett zenealapokhoz, melyeket Busbi zenetörténészünk találóan érint, s egyszersmind megerősíti, midőn igy szól: „a enének minden időben képes az egyház anyagot nyújtani, végtelen anyagot, mert a vallás kimerithetlen: itt lehetvén az örök időig fönmaradó dallamok soha ki nem száradó forrásából meríteni. Az egyházi zene jövőjét tekintve igen kívánatos, hogy az ének, e legszebb, legelső hangszer újra előtérbe lépjen, a többi hangszereknek jobbadán a kisérő s kitöltő szerep hagyatván meg; az egyházi zenemüvek legyenek énekelve elzengett imák, iraaszerüek s áhitatgerjesztők, s tartassák meg azok szerzésénél azon alapelv, melyet a trienti zsinat felállított, hogy t. i. a zenemüvek se világiasak ne legyenek, se ne legyen bennök annyi hangszövevény, mint eddig, hanem tisztán legyen kivehető lithurgikus szövegök. Ez a mi jövő irányunk, ez tényezője szent zenénk magához hű, tiszta 1‘ejlésének, s azon nagyszivü pártfogás, melyben azt a püspöki magas polczo- kon álló tiszteletre méltó apostoli férfiak részesítik, tényezője a jövőben örvendetes felvirágzásának. — Méltóságod nem tekinti méltatlannak magához, hogy az egyházi zenészét gyakorlói s műkedvelőihez leereszkedjék, sőt inkább igen sokszor, különösen ezen megtiszteltetésünk által, melylyel e díszes estén — mai ünnepélyünk alkalmából — maga köré gyűjteni méltóztatott, felemel bennünket önmagához, s az egyházi zenészét e fölemeltetése, e megtiszteltetése, a reáforditott e magas figyelem vigasztaló biztosítéka szent zenénk virágzóbb jövőjének. Fogadja Méltóságod e magas kegyéért, nagyszerű pártfogásáért legmélyebb kö- szönetünket. Az egyház, a haza s szent, zenénk virágzóbb jövőjére éljen Méltóságod hosszú s boldog éveket 1“ E beszéd után élénk eszmecsere fejlődött ki az eddigi és a jövő zenéje fölött, melyet nagy érdekkel hallgatott a jelenvolt ven- dégkoszoru, és a többség véleménye odahajlott, hogy a jövő zenéjének jósolhatunk ugyan szép jövőt, de jelenleg még csak a fejlődés stádiumában van. A ritka bőkezű és fényű estélyt jó ke- ■ délyti társalgás és éneklés zárta be. Levelezések. Gyöngyös, nov. 18. Gyöngyös és vidéke honvéd-egylete sorsjátékkal összekötött táncz-vigalmát f, hó 17-én tartotta meg. A helybeli casinó- egyesület termei fogadták be a (különösen férfiakban) szépszámú közönséget: ragyogó csillárokkal világított, díszes függönyökkel s nemzeti zászlócskákkal ékített nagy terme s két más szoba a báli, tágas ét-helyisége a nem báli közönséget; a 210 darabra menő nyereménytárgyak pedig egy külön helyiségben voltak jó ízléssel és együtt csinos látványt nyujtólag elhelyezve, fölötte e két sorú nyomtatványnyal: „Hálás köszönet nagylelkűen adakozó honleányainknak, a honvédegylet nevében.“ A vigalom tánczrésze igen jól ütött ki, vidám és fesztelen volt a reggeli 6 óráig tartó mulatság, s a szép hölgy-koszorúban nem volt egy szál — petrezselem sem: mindenki tánczolbatott, a ki akart. Még messziről, Nógrádból is voltak kedves nővendégek, az ifjú Dessewffy Ödönné, férje szeretetreméltó nővéreivel; jelen volt megyénk köztiszteletü helytartó főispánja is; de föltűnt, hogy városunk és vidéke női haute crémejéből senkit sem láthattunk. Szünóra alatt folyt le a kisorsolás; négy kisasszony kéretett föl, a kibocsátott sorsjegyek mennyiségének megfelelöleg 4000 számot tartalmazó urnából a nyerő számokat kihúzni, kik azt a férfisereg ostromlása és számajánlgatásai közben fölváltva eszközölték. — A vigalom- és sorsjátékot rendező bizottság által kéretnek a nyerő sorsjegyek tulajdonosai nyereményeiket Kocziá- novich József gyógyszerész urnái, bezárólag decz. 15-ig az illető jegyek otthagyása mellett átvenni; azontúl az einem vitt tárgyak a honvédegylet részére ajándékozottaknak tekintetni, s mint ilyenek annak javára elárvereztetni fogván. A bevétel- és kiadásokróli számadás csak az esetleg tartandó árverés után fog megtétetni az illetők által, s igy a honvédegyletnek jutott anyagi eredményről csak jövőre irhatok. — A vidékiek kedvéért a nyerő számokat itt közöljük: 28. — 108. 136. 110. 152. — 241. 290. 295. — 304. 314. 324. 379. — 450. 471. 472. 475. 486. — 517. 541. 575. — 603. 604. 600. 620. 659. 631. 668. 674. — 727. 762. 763. 787. - 815. 820. 884. — 906. 925. 926. 931. 957. 982. 992. — 1032. 1075. — 1109. 1110. 1120. 1122. 1126. 1192. — 1208. 1243. 1246. 1255. 1261. 1265. 1296. - 1375. 1390. — 1410. 1477. 1479. — 1515. 1533. 1554. 1562. 1558. 1585. — 1609. 1612. 1659. 1665. 1682. 1689. — 1714. 1717. 1761. 1776. 1794. - 1825. 1850. 1867. 1868. — 1907. 1905. 1920. 1931. 1952. 1984. - 2008. 2075. 2078. 2084. - 2110. 2115. 2128. 2155. 2158. 2187. — 2256. — 2325. 2329. 2323.
