Eger - hetilap, 1867

1867-11-14 / 46. szám

375

egy florenczi távirat 12,000 re tette. A garibaldisták vesztesége i halottak és sebesültekben a „Giornale di Roma“ szerint többre j megy 400-nál. 4000 garibaldista az olasz területre menekült, hol | az olasz katonaság által lefegyvereztettek. Garibaldi Caprera i szigetére akart menni, azonban Figlineben, épen midőn a vasúti ] vonaton oda megérkezett, az olasz kormány parancsára elfogatott, s nov. 5-én reggel Yarignanoba szállíttatott. A „Moniteur“ szerint, Garibaldi két fiát szintén elfogták, mit azonban egy későbbi párisi távirat megczáfol, hozzátévén, hogy a két ifjú Garibaldi hir szerint Florencz környékén lappang. A szétment garibaldisták közül sokan a hegyekbe vonultak, s most attól tartanak, hogy ezek a nápolyi területen fölkelést szerveznek.

Az olasz csapatot a pápai területet, mihelyt a szabadcsapatoktól megtisztittatott, azonnal elhagyták, s olasz területre vonultak vissza, a franczia kormány sürgetésére, mely, mint állítják, ultimátumot is küldött ez ügyben a florenczi kabinethez. Az angol kabinet is tanácsolta az olasz kormánynak a pápai terület kiürítését. Az „Opinione“ szerint, az egyházi államban jelenleg

35.000 főnyi csapatok állanak; 15,000 ember közölük a pápai,

20.000 pedig a franczia hadsereghez tartozik. Hogy meddig fognak a franczia csapatok a pápai államban maradni, bizonytalan.

A „France“egy hosszabb czikkében a szeptemberi egyezményt pótló újabb szerződés szükségességét hangsúlyozván,azon nézetét nyilvánítja, hogy Francziaország teljesen csak akkor vonhatja ki seregét az egyházi államból, ha a Rómában védett érdekek, melyeket most a franczia haderő oltalmaz, ünnepélyes garantiák által lesznek biztosítva.

Francziaország a római kérdést couferentia által akarja megoldatni. E conferentiára a nagyhatalmakon kívül meghivatnának : a pápa, Olaszország, Spanyolország és Portugálba. Az „Etendard“ és a „France" jelentik: hogy a conferentiára nézve az összes európai államok kedvezöleg nyilatkoznak; minek folytán a franczia kormány egy második köriratot bocsátott ki, és a conferentia végetti javaslatát még a kisebb államokkal is hivatalosan közölte.

Az olasz hadseregnek a pápai területről való kivonulása folytán, Milanóban és Paviában komoly zavargások keletkeztek ; nevezetesen Milanóban sok vér ontatott. Nemcsak a nemzetőrség szólittatott harczra, hanem a rendes hadseregnek is erélyesen közbe kellett lépni. A köztársaságot kikiáltották, s a fölkelést csak a csapatok voltak képesek elfojtani a legembertelenebb föllépéssel. Ez esemény folytán számos befogatások történtek.

Beust bárót londoni útja eredményei állítólag kielégítették. Az osztrák bírod, cancellár nem dicsekedhetik ugyan positiv, concret eredménynyel, mely után egyébként nem is törekvék, közleményei s nyilatkozatai azonban kedvező fogadtatásra leltek Londonban. A franczia s osztrák cabinetek egyaránt tagadják a szövetségkötést, miután határozott megállapodások épen nem történtek. Francziaország s Ausztria fenn akarják tartani a békét, s e törekvéseikben, úgy vélik, Angolország morális támogatására van szükségök. De mégis, mint hírlik, tanácskozmányok folytak az iránt, mint lehetne a muszka üzelmek ellen Bolgárországban s más török tartományokban a leghatályosabhan fellépni. Beust — bárótól legközelebb Ausztria külföldi diplomatiai ügynökeihez intézendő körlevelet várnak. A „Kr. Zt." szerint, ezen körlevél, melynek czélja a külföldi osztrák ügynököket Ferencz József császár párisi utjának jelentősége iránt értesíteni, már ki is bocsáttatott volna.

A „La Presse“ tudni akarja, hogy minden kérdés iránt teljes egyetértés van Ausztria és Francziaország közt. Nevezett lap mondja: „Tudni véljük, hogy a Napoleon és Ferencz József császárok, Beust b., Rouher és de Moustier közt végbement értekezletek végleg kimutatták : miszerint Francziaország s Ausztria a jelen viszonyok közt Olaszország, Németország s a Kelet ügyeiben közös érdekkel bírnak. A bécsi kabinet a pápa világi hatalmát biztositani kívánja. Ausztria, mint Francziaország meg akarja akadályozni, hogy Poroszország Dél-Németországot absor- beálja.“

Az Orosz-, Franczia-, Porosz- és Olaszország által Candia ügyében a Portához intézett jegyzékre ez utóbbi állítólag Aali basának a candiaiakhoz intézett proclamatiójára való utalással és azon nyilatkozattal felelt, hogy kész a reá hárított felelősséget elvállalni, s nem kíván egyebet, mint hogy a nagyhatalmak minden beavatkozástól tartózkodjanak. Állítólag az osztrák nagykő- | vet is nyújtott át egy külön jegyzéket a Portának f. hó 7-én, mely

a candiai ügyeket illetőleg tanácsokat foglal magában. — Nem lehetetlen, hogy Candiában a harcz legközelebb újra kezdetét veszi. Athénből a candiai comité jelenti, hogy egyetlen fölkelő sem tette le a fegyvert; a nagyvezér által ajánlott delegáltak gyűlésére egyetlen választás sem történt. A törökök most erősítést várnak, s a fölkelök megtérítését egy blocada által elöintézendő éhségtől várják.

A „Nordd. Alig. Ztg“ valószínűnek tartja, hogy a déli-államokkal, azok viszonyát az északi szövetséghez illetőleg, az alkudozások ismét megkezdetnek. A nevezett lap constatirozza a ba- deni és hesseni lakosság hajlamát, az északi szövetségbe lépni. Würtembergre és Bajorországra nézve ellenben czélszeriibbnek tartja egy külön szövetség alakítását, mely esetben a szövetségi alkotmányterv IV. fejezetében felsorolt tárgyak a közös törvényhozáshoz tartoznának , melynek orgánuma a vámparlament volna.

Egervárosi és vidéki hírek.

— Lapunk múlt számában említettük azon üdvös intézkedést, melynél fogva a vásártéri deszkabódéknak minden vásár után leendő szétbontása és elhordása elrendeltetik. Ezen intézkedést mélt. Rajner Pál kir. biztos urnák köszönhetjük, ki ez ügyben az első alispán úrhoz a következő megkeresvényt intézte:

Tek. első Alispán ur! Értésemre esett, hogy a helybeli vásártéren levő, deszkákból készített sátorok ezelőtt minden vásár után szétbontalak, és csak újabb időben hanyagoltatott el ezen, minden városban szokásos szabály, mi által nemcsak nagyobb tűzveszélynek van a város kitéve, de ezen elhagyott sátrak mindenféle egyénnek menhelyül szolgálván, a személybátorság is veszélyeztetik, és a szemérmetesség sértetik.

Mindezeknél fogva felkérem t. e. Alispán urat, hogy azon esetben, ha ezen újabb, nem helyeselhető szokás megyei vagy városi engedélyen alapszik — az illető végzésnek közlése mellett e tárgyra vonatkozó véleményes jelentést tenni, — ha pedig nem igazolható visszaélés, ennek haladék nélküli megszüntetése végett a kellő intézkedéseket megtétetni szíveskedjék. Fogadja t. e. Alispán ur kiváló tiszteletemet. Eger, október 25-én 1867. Heves- Szolnok t. e. vmegyék kir. biztosa, Bajner Pál, s. k.

— (Gyilkosság.) Múlt vasárnap temették el a tihaméri csőszt, Tóth Jánost, kit mostohafia Yégesi László ütött agyon. Ez utóbbi ugyanis múlt pénteken összeveszvén mostohaatyjával valami csekélység miatt, este a már ágyban fekvő öreget két bal- taütéssel fején életveszélyesen megsebesítette. Ez azonban oly erős természettel birt, hogy következő napon még maga ment el a katona-kórházba, mivel nyugalmazott hadastyán volt, s ott másnap meghalt.

— Arady színtársulata, mely kedves emlékezetben van az egriek előtt, mint értesülünk, jövő szombaton érkezik városunkba, s vasárnap megkezdi előadásait.

— Egerben megjelent: Vasárnapi s ünnepi egyházi beszédek, kézikönyvül a falusi nép lelki szükségeihez alkalmazta Rosztóczky Imre, kaáli plébános. 1868. Második évi folyam. I. füzet. — A második évfolyam ára 2 ft. Kapható az egri érs. lyc. nyomdában.

— A Szent-István-Társulat egri kerületéhez tartozó főtiszt, esperesi hivatalok tisztelettel felkéretnek, méltóztas- sanak 1867-ik évi tagilletmónyeiket az érs. lyc. nyomda irodájában alkalmilag átvenni. — Eger, nov. 10-én 1867.

Tóth István, érs. nyomdász.

— Zene - és táncz-estélyt rendez e hó 16-án a helybeli katonai zenekar, vonóhangszereken betanítva, jeles karmestere, H a j e k I. vezetése alatt. A zeneestély 7 órakor kezdődik, következő sorozattal: 1) Induló. 2) Magyar nyitány. 3) Offenbach „Kék szakáll“ egyvelegje. 4) Juvivallera-polka. 5) Vadászkürt- szerelemdal-cavatire. 6) Nagy egyveleg Faust és Margaretha operából. 7) Csók-polka. 8) Hármas jelenet Ernániból. 9) Rákó- czy-induló Berlioztól. — A táncz 9 órakor kezdődik, sorozata következő : 1) Csárdás. 2) Franczia és polka. 3) Keringő. 4) Csárdás. 5) Franczia és polka. 6) Mazur-polka. 7) Franczia.

8) Csárdás. — Bemenet-dij 40 kr. — Jegyek előre válthatók Jentsch és Steinhäuser urak kereskedéseiben. — Este pénztár nem nyittatik. — Étkekről Schäffer, czukrászatról Braun gondoskodik. — ügy értesültünk, hogy ezentúl minden héten lesz egy ilyen tánczestély.