Eger - hetilap, 1867

1867-11-07 / 45. szám

368 tik alkudozásokba: Olaszország semmiféle beavatkozása a rámái állambau és semmi közös cselekvény. így tehát az olasz kormány­nak nem nagy reménye lehet Lamarmora tbk küldetésének si­keréhez. A római ügy nem fog pusztán Paris és Florencz közt elin- téztetni, mint sokan Viktor Emánuel kiáltványából következtet- tették ; hanem a hatalmak Ítélete alá akarja bocsátani Napoleon császár e kérdést, mely egész Európát érdekli. Tehát európai conferentia van készülőben. Ferencz József császár s király 0 Felsége ma érkezik visz- sza Párisból Becsbe. Hogy lesz-e s minő politikai eredménye ezen utazásnak, arról még most hiányzanak az adatok. Beust báró nov. 1-én Párisból Londonba utazott. Ezen utazásnak némelyek sze­rint czélja lett volna, előkészíteni a szeptemberi egyezményre vonatkozó tárgyalásokat , melyekben csak a nagyhatalmak fog­nának részt venni. Azonban irányadó körök nézetei szerint, Beust utazásának czélja inkább a keleti, mint a római ügy volt. Kréta szigetén, miután Ali basa küldetése meghiúsult, alkal­masint újra megkezdetnek az ellenségeskedések. A fölkelök Pla- taniában, Sphakiában és Kissamosban öszpontositva vannak, s a legnagyobb erélylyel készülnek a harcz megújítására. — Fran- czia-, Orosz-, Porosz- és Olaszország ismét egy jegyzéket nyúj­tottak át Konstantinápolyban, mely szerint a nevezett hatalmak minden felelősséget elhárítanak magukról, s megvonva a Portá­tól erkölcsi támogatásukat, azt teszik felelőssé a köveikezmé-' nyékért. Az angol kormányt most az abyssiniai expeditio foglalkoz­tatja. Az expeditióra szánt első dandár okt. 7. és 8-án indult el Bombayból. Az északamerikai Egyesültállamok úgy tesznek, mint a jó gazda, ki megtakarított fillérein folyvást szaporítja gazdaságát. Csak nem rég vette meg az Unió az amerikai orosz birtokokat, most pedig a nyugatindiai szigeteket vásárolta meg 14 millió tal­lérért, mint a távirda Kopenhágából jelenti. Könnyű annak sze­rezni, a kinek pénze van! Legújabbak. Florencz, nov. 4. Garibaldi a hozzá intézett visszavonulási felhívásnak engedett s 3000 önkéntes élén az Abruzzok felé tar­tott. Tivoli és Monte-Rotondo között 12,000 főnyi pápai csapatok által megtámadtatok, s elkeseredett harcz után a felkelők kény­szerítve voltak állomásaikat odahagyni. A felkelők vesztesége felette nagynak állittatik, s azt mondják, hogy 500 garibaldista harczképtelenné lön. A sebesültek behozatala után Garibaldi a határokhoz visszahúzódott. Nicoter.a tábornok törzskarával Ná­polyba érkezett. A felkelők hazájukba visszatérnek. Florencz, éjjeli 11 órakor. Garibaldi Florenczen keresztül menve, Caprerába visszatér; a megsebesültéről terjesztett hir csak koholmány. Páris, nov. 4. A „La Presse“ jelenti: Báró Villestreux teg­nap ultimátumot vala átadandó, mely azt követeli, hogy az olasz csapatok a pápai területet még csütörtök este elölt elhagyják. Páris, nov. 5. A mai „Moniteur“ megerősíti a garibaldisták vereségét és hozzáteszi, hogy a garibaldisták halottak-, sebesül­tek- és foglyokban 3000 embert hagytak hátra. Ricotti tábornok, az olasz csapatok parancsnoka, 4000 garibaldistát, kik olasz te­rületre menekültek, lefegyverzett és elfogott.. Egervárosi és vidéki hírek. — A halottak estéjét városunk lakossága ez évben is szokásos kegyelettel ünnepelte meg. A gyászmenetet főt. Ko valcsik József apát-kauonok ur vezette, éspedig ezúttal a szép fek­vésű Rókus-temetőbe, mely számtalan lámpa s égő gyertya fé­nyében ragyogott. A gyászmenetben roppant néptümeg vett részt. — A pest-miskolezi vasúti szerződés, mint halljuk, szept. 21-én aláíratott, és pedig oly kötelezéssel, hogy e vasútnak 18 hónap alatt el kell készülnie. — Az érsekkertben múlt vasárnap rendezett máso­dik tüzjáték nem a legjobban sikerült. Közönség is csekély szám­mal volt jelen, miért is a jövedelemből a szegényeknek, mint hall­juk, semmi sem jutott. — Elismeréssel kell megemlítenünk alkotmá­nyos városi hatóságunk azon üdvös intézkedését: hogy a vásár­téri bódék szétbontását és elhordását elrendelte. A rendelet foga­natosítása már meg is kezdetett. Politialis szempontból rég sür­gettük mi már e bódék eltakarítását, de a provisorialis hatóság jónak látta a dolgot nem bolygatni. — A fabiány miatt átalános a panasz városunkban. Mint mondják, nem lehet fuvarosokat kapni. — Időjárásunk néhány nap óta egészen nekitéliesedett, utczáinkon zordon északi szél nyargal végig, mely elől mindenki fűtött szobába igyekszik menekülni. Remélhető azonban, hogy az idő meg fog enyhülni, mielőtt a tél beköszöntene, mert hiszen az őszi esőzések még hátravannak. Mint halljuk, a Mátrában már hó van. — Kimutatása azon betegeknek, kik az egri ir- galmasok kórházában 1867. okt. 1-től 31-ig fölvétettek s gyógyit- tattak. 1867. szept. végével maradt 25, fölvétetett októberben 39, volt tehát az összes betegek száma 64. Elbocsáttatott 38 , vissza­maradt 24, meghalt 2. Elmekóvos volt 19. Az ujonan fölvettek közül egri születésű volt 10, idegen 29. Leggyakrabban előfordult betegségek voltak: a vizkór, torok- és tüdögyuladás. — (Halálozások.) Meghaltak okt. 30-tól nov. 7-ig: Tóth Erzsébet 1 napos, Kaknics János % éves, Krajcsovics Má­ria y* éves, Angyalosy Rózái 3 hónapos, Jászberényi József 5 hó­napos, Buria András 1 éves, Pók Ágoston 33 éves, Tamasi Mária 2 hetes, Ungvári József 7 hónapos, Kormos János 45 éves, Szűcs Mária 51 éves, Papp János 68 éves, Kilián András 3 napos, Schmuczer József l‘/2 éves, Füst Ignácz 37 éves, Kovács Mária 3/j éves, Nagy Rózái 59 éves, Koucz Juli 6 éves. 10 a fi , 8 a nő­nemből. Összesen 18. Született a hét folytán 8 fiú, 5 leány. Össze­sen 13. Házasságra lépett 6 pár. Vegyes hírek. f (Király Ö Felsége utazása.) Ö Felsége tisztele­tére múlt hó 28-án a „Hotel de Ville“-ben nagy lakoma volt, melynek végén Napoleon császár következő toasztot mondott: „Az ausztriai császár s Erzsébet császárné egészségéért, kinek távollétét élénken sajnálom, emelek poharat. Kérem Felségedet, fogadja ezen toasztot mély rokonszenvünk kifejezése gyanánt, Felséged személye, családja s országa iránt.“ Mire király Ö Felsége következőleg felelt: „Sire! Éu a Felséged által épen most mondott toa3zt által igen megvagyok indítva. Midőn néhány nap előtt Nancy ban őseim sírját iátogatám meg, egy vágyat nem fojthattam el magamban. Önmagámtól kérdőm: nem temethet- nök-e ide, e nagyszivli nemzet védelme alá helyezett sírba amaz egyenetlenséget, mely két, a művelődés és polgárosodás pályá­ján előhaladásra hivatott országot szétválasztott ? Nem nyújt­hatná-e összetartásunk a békének uj zálogát, mi nélkül nemzetek nem virágozhatnak ? Köszönöm Párisnak a számomra készített fogadtatást, mert napjainkban az uralkodók közti barátságos vi­szonynak, s egyetértésnek kétszeres értéke van, ha e rokonszenv a népek törekvésein alapszik. Éljen a császár, a császárné, a császári herczeg! Éljen Francziaország és Páris!“ Efelköszöntés alatt és után lelkesült tetszésnyilatkozatok közt többször fel­hangzott : Éljen Ausztria császára! — Az okt. 28-án tartott vadá­szat alkalmával St. Germainben Ö Felsége egymaga nem keve­sebb, mint 420 db. vadat ejtett el. A városka lakossága barátsá­gos fogadtatást készített számára;,távozása alkalmával kocsijá­ba sok virágbokrétát dobtak. — Ö Felsége a közelebb múlt csa­ládi gyász miatt minden tánczvigalmat elutasított, valamint az előkészített egyéb municipalis ünnepélyek nagyobb részét is megköszönte. Királyunk igen tetszik a párisiaknak. Minden lap kiemeli azon mély rokonszenvet és szívélyességet, melylyel a franczia nemzet által fogadtatott. A „Figaro“ szerint, valamennyi fejedelem között, kik Parist közelebbről meglátogatták, királyunk találkozott a rokonszenv legtöbb jeleivel. Ő Felsége folyó hó 4-én Párist hagyta el s ma érkezik vissza Bécsbe. f Ö Felsége a király Párisban idözése alkalmával több notabilitást rendjelekkel diszitett föl. így többek közt Napo­leon herczeg és Ney Edgár moskvai herczeg, a Szent-István rend nagykeresztjét nyerték. Azt is hírlik, hogy 0 Felsége Napoleon császárt egy osztrák ezred tulajdonosává nevezte ki. f Az országos borászati értekezlet ez évben f. nov. hó 11. és 12-én fog megtartatni Pesten az orsz. in. gazd. egyesület köztelkén. f Pestmegye bizottmánya f. hó4-éntartott közgyű­lésében egy miniszteri leirat olvastatott föl, mely megrója a bizott­mányt azért, bogy a minisztérium rendeletéinek engedelmesked­ni vonakodott, s egyszersmind tudatja a megye közönségével, hogy ennek területén királyi biztos fogja átvenni a közigazgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom