Eger - hetilap, 1867

1867-11-07 / 45. szám

364 Hogy e részben előbbi álláspontunkat rövid idő alatt visz szaszerezve, dohánykiilkereskedésünket raiaöl nagyobb mérvben kiterjeszthessük, két elöföltét teljesülte elkerülh itlenül szüksé­ges, s ezek: teljes cselekvési szabadság s szilárdabb kiilhitel te­remtése. Az előbbit csak az egyedáráság megszüntetése által ér­hetjük el, mivel ezt alig lehetséges úgy átalakítani, hogy mellette a külkereskedés is megkivántató szabad mozgását élvezhesse. A másikat egyrészt a magyar embernek amúgy is egyik fő- jellemvonását képező becsületességnek a kereskedésnél való föntartása által, másrészt külföldi s a világpiáczokon in­kább keresett dohányfajok meghonosítása által eszközöl­hetjük. (Folyt. üöv.) Országgyűlési tudósítás. Pest, nov. 4. A hevesmegyei, illetőleg egervaroäi ügy, melyet e lapok t. olvasói keletkezése részleteiben is ismernek, a képviselőház utób­bi három ülésében fontos és hosszas vitatkozás tárgyát képezé, s még ma is képezi. Kováén László és Almassy Sándor e részben tett, ismere­tes interpellatióira a belügyminiszter ur okt. 30-án felelt, kifejt­vén a képviselöház többségének zajos tetszésnyilvánításai között azon okokat, melyek a kormányt arra határozók, hogy Hevesme­gyébe királyi biztost küldjön; egyszersmind kijelenté, hogy a királyi biztos kiküldésének czélja már el lóvén érve, az legköze­lebb vissza fog hivatni, és a kormány Hevesmegye önkormány­zatijogait azonnal a bizottmány kezeibe bocsátja. E miniszteri válaszszal Kovács képviselő s vele a ház több sége is megelégedvén, azt lehetett várni, hogy az ügy befejezet­tül fog tekintetni. Azonban Alraássy Sándor a válaszszal nem volt megelégedve, s kijelenté, hogy eziránt indítványát a ház asz­talára teendi. — Csiky Sándor ez alkalommal szintén interpel­lálta a kormányt, hogy mily törvényekre alapítja azon eljárását, hogy a királyi biztos Egervárosa határozatát megsemmisítette, s mily törvény tiltja meg Egervárosának, hogy közügyekkel fog­lalkozhassál? ? Az elnök ezen interpellation tett azon megjegy­zése, hogy arra a válasz már a miniszter feleletében foglaltatik, úgy nemkülönben azon kérdés: mi történjék a miniszteri felelet­tel? élénk s hosszas vitára adott alkalmit, mert a középbaloldal is kedvezőnek találta a pillanatot, hogy a kormány eljárása iránti nem helyeslésének kifejezést adjon, s talán állását is megingas­sa. Pulszky Ferencz a világos többségre támaszkodva, szavazást sürgetett, és inditványozá, mondja ki a ház, hogy a miniszteri el­járást helyesli, s az adott felelettel megelégszik, és napi rendre tér át. — Ghyczy Kálmán a miniszteri felelet tárgyalására kü­lön napot akart kitüzetni; azonban b. Eötvös és vele többen, hi­vatkozva az e részben divó szokásokra, az azonnali tárgyalás mellett nyilatkozának, mit a ház el is fogadott, elejtvén ekként, főleg Deák Ferencz felszólalására, Pulszky szavazást sürgető indítványát. De az idő ekkor már nagyon elhaladott, azért a mi­niszteri felelet érdemleges tárgyalása csak másnap (okt. 31-én) vette kezdetét, s f. hó 2-án és ma is folytattatott. A nagy többség helyesli a kormány eljárását, s ez értelem­ben szólották b. Eötvös József, Tóth Vilmos,(b. Vay Béla, Kudlik István, Besze János, Kurcz György, Trefort ÁgostoD, Pulszky Fe­rencz és Perez"d Mór is, ki erőteljes beszédében a megyei rend­szert védelmezte, de egyúttal a helyzetet is figyelembe véve, tar­tózkodik nem helyeslést nyilvánítani, s közvetitőleg lépett fel, és napi rendre térést indítványozott. A középbaloldal Tisza Kálmán indítványa körül csoporto­sul, és a kormány eljárása felett upm helyeslést nyilvánít. így ! nyilatkoztak Nyáry Pál, Várady Gábor, Jókai Mór, gróf Ráday László, Bónis Sámuel és Ghyczy Kálmán. Almássy Sándornak a szélső baloldal nevében tett azon in , ditványa mellett, hogy a kormány, miután Hevesmegye irányá­ban törvénytelenül járt el, vád alá helyezendő, Bobory Károly és Halász Boldizsár léptek fel pártolólag. Egy kissé hosszára nyúlik ugyan azte tárgy feletti vitatko­zás, de kimenti azt a kérdés fontossága. Ősi intézményünk, mely A R C Z A. lr Biztatás. Panaszlod, édes szép öcsém , Hogy fittyet hánynak rád a nők. Oh jó bolond! alig hiszem, Hogy fejed lágya már benőtt. Megállsz elöttök, mint Bayard lovag, S azt gondolod: nyílt szó, nyílt szív ragad ? Nevetség, lirom-lárom, Légy hízelgő, barátom. Miss Pasztrána ? . . Stuart Mari, Donna Liba? . . L’endos Ninon, Madame Czukurcz? . . . Juno, (pedig Olyan, mint sakkban a pion.) S hogy semmikép ne fogj csizmadiát, Okosnak magyarázd a — kémiát. Nevetség, lirom-lárom, Légy hízelgő, barátom. A szépet ... azt nagy vakmerőn Hasonlítsd a nap fényihez, És mondd: ha ö netán lehúny, A szépség tövestöl kivesz , S egész világ majd sirjához siet , Mint Güll-Babához a jó dervisek . . . Nevetség, lirom-lárom, Légy hízelgő, barátom. Tán Racine nyelvén is gagyog? Bámuld , mint egy szellemcsodát, S mondd, hogy műveltsége ragyog, Mint a szép (üres) délibáb .... S ha nyelvtanától görcsöt kapsz talán, Viseld .... hisz a grammánál több a lány. Nevetség, lirom-lárom. Légy hízelgő, barátom. Kardos, mint jámbor (!) Kukliné? S duzzog, mint Harpy-Fúria? Dicsérd a bátor amazont, Kinek hős Brunezvik lesz fia, Aztán ijedj meg, reszkess szerűitől, S a bátor, szép hölgy karjaidba dől . . . Nevetség, lirom-lárom, Légy hízelgő, barátom. S azt tudd meg, hogy Dulcineán > Eszményileg áll a ruha , Ki máskép Ítél, pecsovics, Jobboldali, s több ily guta, Sőt eszményiek lábacskái is, Mint a fűben bukdácsoló haris . . . Nevetség, lirom-lárom, Légy hízelgő, barátom. Szóval, ha rád fér, szép öcsém , Hazudj , akár egy vén baka , Nincs oly vad bók az ég alatt, Melynek ne volna jó szaga, Bókolj halálig .. . . s leszen életed Egy halhatatlan diadalmenet . . . Nevetség, lirom-lárom, Légy hízelgő, barátom. Sas. Nehány szó a földrengésekről. K. B. urnák az „Eger“ ez évi 41-ik számában közlött fel­szólalásából azt értettem, hogy ö a földrengéseknek természetes okát tudja ugyan, de annak okát is szeretné tudni, hogy a szept. 22-én jelentkezett földrengés miért volt csak igen korlátolt terü­leten érezhető, holott a földrengések egész országra, vagy leg- ; alább több megyére szoktak kiterjedni? Nézete szerint, ennek , oka a Bodony környékén levő kőszéntelepben lenne keresendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom