Eger - hetilap, 1867
1867-08-22 / 34. szám
279 tilos. Az ablakok úgy vannak csinálva, hogy kívülről az ablak mellett ülőnek egy vonása sem vehető ki. 5. A tu nisi bey palotája. Helyén van itt fölemlíteni Afrika egy másik tartományának, Tunisnak épületét, mely a tuni- si, jó lábon álló művészet és ipar képviselője a kiállításon. A palotához hatos lépcső vezet, a lépcső átellenes végein hat-hat oroszlán mereszti kő-merev szemeit egymásra. A palota, épen mint az alkirályé, toronynak tetsző kupolával (kettővel), fal- és szöglet- czirádákkal díszeleg. Az első terem, hová a lépcsőzet 'szolgál, a bey igazságterme, mely egészen arab stylben van berendezve. Ettől balra a testőrök boltíves vestibuluma, jobbra az első tanácsosé. A palota közepét a nyári terem foglalja el, aranyos boltozattal, szökőkuttal ; aztán a bey hallatlan fényűzéssel fölszerelt másik szobája a kúp alatt, színes üvegein áttört sugár a Korán e szavait világítja meg: Boldogaz ország, mely igazál- tal kormányoztatik. Mellette ismét egy nagyobb terem, állítólag az ebédlő, melyben érdekes phöniciai, karthagói és római régiségek vannak. Említésre méltó még ez épületben, de egyszersmind látogatott hely, az arab kávéház. Felsőbányái. Egervárosi és vidéki hirek. — F. hó 18-án, mint a király 0 Felsége születésnapján, az egri székesegyházban, érsek ő nagyméltósága pontiticálása mellett, ünnepélyes istenitisztelet tartatott. Jelen voltak: a megyei s városi alkotmányos tisztikarok, a cs. kir. katonai tisztikar, a kir. pénzügyi hivatalnokok s a czéhek zászlóikkal. Az ünnepély díszét idöközönkint a templom előtt felállított gyalogság lövései s taraczkdurrogások emelték. D. u. 1 órakor érsek ö nagymólíó- ságánál mintegy 60 téritékíi diszebéd volt, melyre káptalani tagok, megyei s városi tisztviselők, katonatisztek, pénzügyi hivatalnokok, tanárok sat. voltak hivatalosak. Érsek ő nagyméltósága talpraesett toasztot mondott a koronás magyar királyra és királynéra, mire a jelenvoltak zajos éljenzésben törtek ki. Az ebéd folyama alatt az előcsarnokban a katonai zenekar válogatott darabokat szabatosan játszott, lenn az udvaron pedig közben-közben taraczkok durrogtak. — Sz. István király ünnepét is szokott kegyelettel s fénynyel ünnepeltük meg. Az ünnepélyes szent misét ezúttal is faradhatlan buzgó főpásztorunk végezte fényes egyházi segédlettel. A jeles egyházi szent beszédet Magyar Ferencz székesegyházi hitszónok tartotta. — (Fölhívás.) Az Eger és vidékebeli olvasós jótékony nőegylet f. év julius 21-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy „Hevesmegyeijótékony nöegyletté“ alakul át, s alakuló gyűlését, melyben alapszabályait is átvizsgálja, s fölveendő uj cziméhez alkalmazza, f. év szeptember hó 28-án Egerben, a megyeház teremében megtartandja. Tisztelettel fölhívom mindazon t. ez. honleányokat, kik az egyletnek tagjai kívánnak lenni, hogy szándékukat hovahamarább bejelenteni s az alakuló gyűlésen megjelenni méltóztassanak. Kelt Egerben, aug. 15-én 1867. Nánássy-Csernyus Amália, elnök. — Zsasskovszky Ferencz és Endre, egri székes főegyházi karnagyok és zenetanárok, az egyházi zene terén szerzett érdemeik és sikeres müködésök elismeréséül, Rómában a pápai zeneakademia mesterszerzői és tanárai egyletének tagjaivá neveztettek ki. — A helybeli gőzmalomban múlt vasárnap, szerencsétlenség történt. Ugyanis egy gőzkazán alulról elpattant, s a kiömlő gőz az almolnárt leforrázta. A sebesültet azonnal a kórházba szállították. Állapota, mint mondják, nem veszélyes. — (T á n c ZjV i g a 1 m i j e 1 e n t é s.) Az egri evang. reform. 1. egyház imaházának folyó évi szeptember 15-én történendő ünnepélyes fölszentelése alkalmából, a csekélyre menő egyházi alaptőke öregbítésére, ugyanazon nap estvéjén a helybeli kaszinó teremében, tárgysorsjátékkal összekötött tánczvigalom fog tartatni, melyre a bálrendezéssel megbízott egyházi küldöttség a tisztelt közönséget ezennel meghívni bátorkodik. E küldöttség azon édes reményt táplálja, hogy iménti meghívása a tisztelt közönség részéről, mely minden szent és üdvös czélt ez ideig folyton becses pártfogásában részesített, — meleg rokonszenvvel találkozandik. A tárgysorsjátéknak azonban e küldöttség úgy remél kiváló érdeket kölcsönözni, ha a nyereménytárgyakat, melyek e kisded egyház anyagftekintetbeni előhaladására szenteltetnek,— a minden jót és üdvöst pártoló hölgykoszoru becses ajándokai képezhetnék. Tisztelettel intézi tehát bizalomteljes kérelmét Eger és vidéke lelkes hölgyeihez, hogy ajándokaikkal tárgysorsjátékunkat becsessé tenni, s azon hálával fogadott ajándokokat Báthy Lajos egyházi algondnok s küldöttségi elnök úrhoz (lakása: Eger, belváros, kigyó uteza 687. sz.) a tánczvigalmat megelőzőleg, pár nappal előbb beküldeni kegyeskednének. radjon-e, vagy később jőjön , a házból egy férfiú lépett ki, ki egy 1 tekercs papirt igyekezett az eső elöl elrejteni, s kimenni szándékozott. „He! kiáltá a vén boszorkány, tévedtem. A követ ur itthon volt, hallod-e aristokratanö ? Úgy e rászedtelek ?“ Duportail asszony azonnal felismeré a girondistát, a kit keresett, a küszöbre eléje lépett, s átnyujtá a levelet. A girondista megtekintéa levelet, aztán a kérelmező arczát, s olyasmit mormogott fogai közt, hogy nincs ideje, de minél tovább olvasá a levelet, annál udvariasabb lett, s a levél végére érve, kéré Duportail asszonyt, kövesse szobájába. A girondista szobájában egy , világát élő, s irományokkal foglalkozó nőtlen ember rendetlensége uralgott; de a bútorzat csinos s a forradalom előtti időből volt. A falakon czimerek s fejedelmek arczképei függtek. Az íróasztalon s székeken mindenféle röpiratok, kinyomatott beszédek, értekezések stb. foglaltak helyet. A követ egy székről a földre dobá a papírokat, s kérte Duportail asszonyt, foglaljon helyet. „Danton polgár, mondá a girondista, az asztalhoz ülve, ha nem csalatkozom, jelenleg falun van. Én önnek egy levelet adok, melyet személyesen kell Dantonnak átnyújtania , ha azt akarja, hogy sikere legyen.“ „De mikor tér vissza?“ kérdé Duportail asszony. „Még a napokban“ — feleié a követ. „Csakhogy minden perez drága — szóla fájdalmasan a nő — mert a guillotine nem pihen.“ A girondista vállat vont, s elkezdett Írni. „Lehet, hogy Danton polgár már holnap itthon lesz,“ mondá a követ, látva, hogy a nő arczán könyek peregtek alá. Aggódó arczczal kiséré a nő a girondista gyors tollát, mia- j latt ez baljóslatú ránezokba szedte homlokát. • ■ „Itt van, polgárnő, szóla a követ, mialatt bepecsételő a levelet; barátom, az ön férjének apja, meg lesz velem elégedve. Én legalább minden lehetségest megtettem, és pedig szivemből.“ így szólva, egy Dantonnak szóló levelet adott át Duportail asszonynak, fogá kalapját, s mondá : „Bocsásson meg, a gyűlésbe kell sietnem.“ A Szegény kérelmező felállott, s tompa hangon kérdé: „De hiszi-e ön, hogy Danton polgár meglágyul, s kegyelmet fog férjemnek adni?" Azon nem kétkedem. Dantonnak jó szive van, s a nők iránt igen előzékeny. De ép azért sajátkezüleg nyújtsa át a levelet.“ Erre mindketten lementek a lépcsőn. Áz udvaron a conventi tag még egyszer kalapot emelt, s gyors léptekkel távozott. A szegény nő alig birt egyenesen állani, csak úgy tántorogva lépett az utczára ki, alig tudva, merre forduljon. Sokáig öntudatlanul járkált az utczákon, a mint egyszerre egy rongyos férfiú kiáltása felijeszté: „ .... A nemzeti törvényszéktől halálra Ítéltettek, s még ma délután ki fognak végeztetni a következő gyalázatos összeesküvők .........“ D uportail ismerte e kikiáltást. Osszeborzadva csinált magának utat a tömegen keresztül a kikiáltóhoz, megvett tőle egy kinyomotott névsort, s tovább ment. A földbe gyökerezve olvasá a szegény nő a piszkos papírdarabot, melyre az elitéltek neve, állása, kora nagy betűkkel feljegyezve volt. A Duportail név nem jött elé a névsor első oldalán. Reszkető kézzel forditá meg a papirt — itt sem találta férje nevét. Hah! tehát még él, legalább ma, de ki állhat érte jót holnap?“ (Folyt, köv.)
