Eger - hetilap, 1867
1867-08-08 / 32. szám
V. évfolyam. 32. szám. Augusztus 8-án J867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . • 1„30„ Egy hónapra • - 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad.' a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése sminden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Az egervárosi III-ik szakosztály javaslata a mezei rendőri ügyben. A folyó éri junius 17-én és 23-án tartott képviselői ülés végzésénél fogva, a városi teendők, s különösen a mezei rendőrség körül szükséges javítások tárgyában véleményes javaslat tételével e szakosztály lévén megbízva, tisztelettel jelenti, hogy augusztus hó 4-ik napján e szakosztály egybegytiivén, kitűzött tárgyát tanácskozás alá véve, mindenekelőtt a mezei rendőrség körül javitást igénylő tárgyakat e pontokban állapította meg, u. m. 1) A szőlőhegyeket illető minden adózási terhek arányosan osztassanak fel; 2) A szőlőterület rendes felügyelet s őrzés alá helyeztessék ; 3) A szőlők közt lévő utak jó karban tartassanak; 4) A szőlőhegyeken szükségelt jó rend tekintetéből hozott, vagy hozandó szabályok végre is hajtassanak. Az 1-ső pontra nézve e szakosztály nem tud tökéletesebb, s igy czélszerübb javaslatot tenni, mint azt: hogy a szölöbeli egyes birtokok dűlőnként mérnökileg vétessenek föl. Jól tudja ugyan e szakosztály azt, hogy a szőlőbirtokosok is adóbeli terhekkel, s városunk adósságokkal annyira terhelve van, hogy a szőlők mérnöki fölvételének mintegy 4000 írtra terjedő, s felerészben a város, s ugyancsak fele részben az egyes szőlőbirtokosok által viselendő költségeit első tekintetre terhesnek, s majdnem elviselhetlennek találandja; de megfontolva azt: hogy szőlőhegyeink több mint 8000 holdat tévén, a fentemlitett4000 írtból egy holdra legfölebb 50 kr. esnék, szem előtt tartva azt, hogy minden más, javaslatba hozandó eszköz, u. m. a szőlöbirtokoknak soronkénti felolvasása, vagy egyes birtokoknak szemmérték utáni fölbecslése, lépésseli fölmérése, s ezen eljárások eredményéből egy birtokkönyvnek szerkesztése szintén sok költségbe kerülne, s mind a mellett e munkálat épen oly tökéletlen lenne, mint a mostani cataster: e szakosztály a mérnöki fölvételt ajánlja már csak azon átalános szempontból is, hogy minden hiányos és igy tökéletlen munka, ha csekélyebb költséggel eszközöltetik is, drágább a bár több kiadást igénylő, de tökéletes munkánál. Kívánatossá teszi a szőlöbirtokoknak mérnöki fölvételét az is, hogy nem csak a szölöörzési költségek terhelik az egyes szölöbirtokokat aránytalanul, hanem minden más közterhek és adózások is, mely aránytalanságok az adósságoknál épen úgy, mint a pásztorjárások felosztásánál, csak rendes fölmérés által lesznek gyökeresen s czélszertien orvosolhatók. Nem hallgathatja el e szakosztály a szőlöbirtokok felméretésének azon maradandó jó következményét sem, hogy a felmért birtokokról rendes térképek és birtokkönyvek készíttetvén, a szőlöbirtokoknál előforduló határvillongások, közutaknál teendett foglalások csak e térképek segedelmével lesznek visszafoglalhatok, s igazságosan elintézhetők. A 2-ik pontra nézve. A szőlőhegyeknek jelenlegi hanyag őrzése nem a pásztor fizetésének csekély voltából, vagy a pásztorjárásoknak nagy kiterjedéséből, hanem a szőlősgazdák által a pásztorbérnek be nem fizetése, és igy pénzhiányból származik; mert a pásztornak egyéb élelmi forrása fizetésén túl nem lévén, ha ezt rendesen nem kapja, önfentartás ösztönénél fogva kénytelen munkája által napi kenyerét keresni, az őrzésére bízott hegyet felügyelet nélkül hagyni. A nem őrzött hegyen gyakori károk fordulnak elő, s a károsodott gazda — holott talán épen ö is a pásztorbérrel több évekre adós — kárát követeli, s ez neki meg- itéltetvén, a pásztor azon csekély bért is, melyet a rendesebb gazdák által befizetett pénzből nyerhetne, kártérítésre lévén köteles fordítani, évi fizetéséből semmit sem kap, és igy egyik baj a másikat szülvén, a végeredmény az: hogy jóravaló ember pásztornak nem ajánlkozik, s a szőlőhegyek nem őriztetnek, nem azon gazdák birtokai sem, kik rendes fizetők. A szőlőhegyeken tapasztalt rendetlenségek, közutak elfoglalása, elkeskenyitése s több eféle bajok, az illető rendőri tisztviselők részéről kötelességmulasztás következményei, mert a mezei rendőri kapitány, a hegybírók, a pásztorbér beszedésével, sürgetésével lévén elfoglalva, felügyeleti kötelességeiknek meg nem felelhetnek. Ha a bajnak oka feltaláltatott, az orvosság is megjelölve, van, és pedig a jelen tárgynál a hanyag őrzés a pásztorok fizetésének elmaradásában, a más rendetlenségeknek oka pedig a felügyelő személyzetnek egyéb elfoglaltságában rejlik. A pásztorok tehát rendesen fizetendők, s a felügyelő személyzet oly teendőktől, melyek fő rendeltetésöktől őket elvonják, felmentendök. Köztudomású dolog, hogy utóbbi években a szölöörzési dijaknak beszedése — melyet azelőtt a városi házipénztárnok teljesített — sőt még a közmunka kezelése is, a m. r. kapitányra ruháztatott; ezen uj teendők teljesítésével miud ő maga, mind a hegybirák annyira el vannak foglalva, hogy eredeti rendeltetésüknek meg nem felelhetnek. A szakosztály nézete szerint tehát, a mezei rendőri kapitány a pásztordijak beszedésétől, s főleg a közmunka kezelésétől — mely az ö feladatával legtávolabbi összeköttetésben sem áll -- fölmentendő. Ha ezen javaslat folytán a felügyelő személyzet e mellék-, s nem köréhez tartozó foglalatosságtól fölmentetik, s eredeti rendeltetésének visszaadatik ; ha a pásztorok fizetései rendesen kiadatnak: a szőlőhegyek őrzése körül tapasztalt hiányokon, megtartván az illetők a város által elfogadott mezei, rendőri szabályokban részökre megirt kötelességeket, segítve, sőt azok megszüntetve leendnek. A 3-ik pontot, vagyis a szölöutakat illetőleg — a szőlőhegyek közt elhúzódó utak kétfélék , u. m. a szomszédközségekkel is közlekedésiek, vagy csupán a szőlőtulajdonosok által használt belső utak; a szomszédközségekkeli közlekedésül is szolgáló utak, miután az 1840-ik évi IX. t. ez. 36-ik §-a egyedül a gazdasági szempontból szükségelt dőlő- és mezei utak fentartását teszi a községnek, s különösen az azt használóknak kötelességévé, a szomszédközségekkel is közlekedésül szolgáló utak tehát városi közköltségen, a szőlőbeli utak pedig a szőlőtulajdonosok költségén fentartandók. Tapasztalásból tudjuk, hogy szőlöutaink a viz által évről évre mélyittetvén, annyira elsztikülnek, hogy maholnap vizárkoknak lesznek inkább, mint utaknak tekintendők; sőt egynémelyeknél az oldalárkok a viz által már oly mélységre mosattak ki, hogy az egész ut megsemmisülésnek van kitéve ; a szakosztály nézete szerint e bajon maradandólag úgy lenne segítve, ha a szomszédközségekkeli közlekedésre, úgy a szőlősgazdáknak kizárólagos használatára szolgáló utak meredekebb részein, és pedig az előbb említetteknél a városi közpénztárból, az utóbbiaknál a szőlöőrzés költségeivel együtt kivetendő összegből, vízcsatornák burkoltatnának. A szölöutak ilynemű fentartása, de egyéb évenként előforduló igazítása tekintetéből is szükséges lenne, hogy a szőlőhegyekre vetett rendes őrzési dij — ha e czélra már bizonyos összeg kivetve nem volna — évenként 3 —400 írttal szaporittassék; mely összeg, ha száraz időjárás alkalmával egészen föl nem használtatnék, az ily maradvány pótolná a nedves nyarak által okozott nagyobb utrongálások helyreigazításának, részben árokburkolásoknak költségeit. A mi végre a 4-ik pontot, vagyis a szőlőhegyeken fentar- tandó rendet illeti, lévén már, mint fentebb is mondatott, városunknak a közönség által elfogadott, sőt a megyehatóság részéről is megerősített mezei rendőri szabályai, s a m. rendőrséggel
