Eger - hetilap, 1867
1867-08-01 / 31. szám
253 felöl gondoskodott. Ember-élet megmentéséért igen, de vagyon megmentéséért a tűzoltó saját életét koczkáztatni nem köteles. A tűz eloltása után a megmentett tárgyak tulajdonosaiknak visszaadatnak, az oltószerszámok összeszedetvén, helyeikre szállíttatnak. A tűzoltók egyrésze a tűzvész után is a helyszínén marad, s őrködik a tűznek netalán újra feléledése felett. Munka után a tűzoltók a lakosok szívességéből származó ételt, italt elfogadhatják, de pénzbeli jutalmat nem. Ennyiből állott, mit a tűzoltás lényege , és a tüzoltó-tes- tiiletek ismertetése tekintetéből elmondani szükségesnek véltem; nem volt czélom, e tárgyat egész terjedelmében tárgyalni, leírni, mert *ez egy hírlapi közlés határait túlhaladná, főczélom csak az volt, hogy a közönség, főleg pedig a városi rendőrség rendezése tárgyában működő osztály figyelmét e fontos tárgyra felhívjam. E töredékközlésböl is egy tűzoltó-testület alakításának szüksége kiderülvén, hiszem, hogy a szakosztály teendő javaslatában, a tűzoltás körül behozandó rendet, kitünően ajánlani fogja. Nem czélom, mint e felszólalásom elején is mondám, a szakosztály teendőibe avatkozni, mert e szakosztály oly egyénekből alakíttatott, kik feladatuknak bizonyosan megfelelend- nek ; munkájuk könnyítése tekintetéből fölemlítem mégis azon fövonásokat, melyek alapján városunkban a tűzoltás ügye rendezhető volna, e fövonások bővebb részletezése a szakosztály teendője maradván. Nézetem szerint első teendő lenne önkéntesekből tűzoltó-testületnek, és pedig minden városnegyedben hat személyből, s egy vezetőből álló csapatnak alakítása, a hat személy közül kettő létrával, kettő ács- és kőműves-szerszámmal, kettő végre könnyű kézicsáklyával, s mindannyi egy-egy bőrkupával,' s önszemélyük biztosítására szolgáló sisak, öv, s az ezen függő mentő-horog, mentő-kötél s kézibaltával közköltségen láttatnának el, s jutalmul polgártársaik méltó becsülésén túl, a fej-, vagy mint most mondani szokták, a személyes kereseti adótól — a városit értve — mentek lennének. A városnegyedekben összes csapatok parancsnokot maguk választván, ennek fövczénylete alatt állanának. Alakulhatnának ily csapatok polgárokból, főleg ácsok és kőművesekből s földművesekből; alakulhatna egy jeles csapat a helybeli legényegylet ifjúságából épen úgy, mint alakult a hires debreczeni tűzoltó-csapat a collegiombeli ifjúság tagjaiból. A collegiomnak van saját vizi- puskája, vagy mint ök nevezik, machinája, ez nem lovak által vonatik a helyszínére, hanem az ifjúság által, s mégis mint hallomásból tudom, mindig első jelenik meg a veszély helyén, és a tűzoltás s rombolásnál ök viszik a főszerepet. Én hiszem, hogy a helybeli legényegylet lelkes fiataljai nem fognak e tekintetben a debreczeni collegiora ifjúságától hátramaradni, annál is inkább, mert iparosok lévén, a tűzoltószerekkel sokkal ügyesebben képesek elbánni, mint a debreczeni diákok. Tűzoltó-szerszámok beszerzéséről a város gondoskodnék; nem volna felesleges, a nagy vizipuskák számát is legalább egygyel szaporítani, de nagy szükségét látom annak, hogy kisebb, s emberek által könnyen szállítható vizipuskák szereztessenek , ha oly számmal nem is, hogy azokból minden városnegyedre egy-egy essék, legalább oly számban, a hány népiskolánk van. A nép- vagyis hóstyai iskolákat emlitém, mert nézetem szerint ezek, főleg a külvárosokban, meglehetősen egyenlő távolságra vannak felosztva; a tüzoltószerek is a városrészekben arányosan osztatnak fel, vagy helyeztetnek el; a tüzoltószerek részére minden iskolaépület udvarában — mint különben is városi köztelken — lehetne egy félszert vagy helyet alakítani; az ajánlott kis vizipuska, vizhordó-szekér, s egyéb szerszámok az iskolatanitó gondviselésére bízatnának, egyúttal a tanítók a vizipuska kormányzatát is betaníthatván, annak kezelői lehetnének. Ha majd a város egy tűzoltó-személyzet felállítását elfogadja, s a költségeket, — melyek egyes adakozások, a városi elibertationalis pénztár kamatai által már részben fedezhetők lévén — megajánlja, akkor fog szüksége elöállani annak, hogy egy e végre kiküldendő bizottság, egy tüzirendet, és részletes szabályokat dolgozzon ki. Martonffy Károly. minthogy a kérdéses földek részint a tizennégy mérföldnyi hosz- szu sarud- szolnoki tiszai töltés, részint pedig más töltések által a víztől mentve vannak. r. I. Statistikai adatok az északnémet szövetségről. Az északnémet szövetség 28 oly várost számlál, melynek lakossága a 30,000 számot fölűlhaladja. E 28 város közül egyik sem fekszik közvetlen a nagy tenger partján, kettő azonban, ( Königsberg és Stettin, a Keleti-tengernek csekély öblei mellett; hajózható folyó mellett fekszik 17, még pedig az Elba folyam terén 7 (Berlin, Hamburg, Drezda, Magdeburg, Altona, Halle, Potsdam), a Rajnáén 3 (Köln, Majna melletti Frankfurt, . Düsseldorf), a Wezerén 3 (Bréma, Hannover, Kassel), az Oderáén i 2 (Boroszló és Frankfurt), a Visztuláén 2 (Dantzig és Posen). Vizi utat csak 9 nélkülöz, közölíik egy sem, melynek népessége a 100,000-et érné el, t. i. Lipcse, Aachen, Elberfeld, Barmen, Chemnitz, Krefeld, Erfurt, Görlitz, Essen. —Vasutakkal jelenleg mindezen városok bírnak, még pedig visznek sinutak 5 irány felöl Berlinbe, Kölnbe, Lipcsébe és onnan el, 4 irány felöl Boroszlóba, Drezdába, Majna melletti Frankfurtba, Magdeburgba, Aachenbe, Haliéba, Kasselbe és onnan el; 3 irány felől Stettinbe, Hanno- verába, Elberfeldbe, Barmenbe, Chemnitzbe, Krefeldbe, Düsseldorfba, Odera melletti Frankfurtba, Görlitzbe és onnan el; 2 irány felöl Hamburgba, Kőnigsbergbe, Brémába, Posenbe, Potsdamba, Erfurtba, Essenbe és onnan el; csak egy irányba Dantzigba és Altonába és onnan el. Forgalmi képességükre nézve az északnémet nagy városok tehát öt sorba csoportosulnak. Van t. i. 6 forgalmi útja 3 városnak: Berlinnek, Kölnnek, Lipcsének; 5 forgalmi utia van 5 városnak : Boroszlónak, Drezdának, Magdeburg- nak, Haliénak, Kasselnek; 4 forgalmi úttal bir 6 város, t. i. Majna melletti Frankfurt, Odera melletti Frankfurt, Stettin, Hannovers, Aachen és Düsseldorf; 3 forgalmi úttal bir 11 város, u. m: Hamburg, Königsberg, Bréma, Elberfeld, Barmen, Chemnitz, Krefeld, Posen, Potsdam, Görlitz, Essen ; 3 városnak pedig, t. i. Dan- czignak, Altonának, Erfurtnak csak két forgalmi útja van. A múlt évi hódítások után a porosz birodalom most 1212 várost számlál, melyek közöl, az 1864-ik évben végrehajtott nép- számlálás szerint csak 4 város van, melyeknek népessége a 100,000-el túlhaladja, e négy város pedig: Berlin, Boroszló, Köln és Königsberg, 50,000 és 100,000 közé esik 11 városnak lakószáma, nevezetesen: Dantzignak (90,334), Hannoverának (79,649), Majna melletti Frankfurtnak (78,177), továbbá Stettinnek, Mag- deburgnak, Aachennek, Elberfeldnek, Barmennek, Krefeldnek, Posennek, és Altonának. Száz városnak lakószáma esik 10 és 50,000 közé, százhuszonháromnak 6 és 10,000 közé, hatszáznak 2 és 6,000 közé, háromszázharminczhét városnak lakószáma pedig 2000-en alul marad. a -(- b. Valami a német vámszövetség iparos-működéséről. A legújabb számlálás szerint a német vámszövetségben 13,525 gőzgép dolgozik 599,172 lóerővel. E számból esik mozdonyokra 4,704 gép (az egésznek 343/4 száztólija) 376,187 lóerővel (az egésznek 62% száztólija), bányászat és kohászatra esik 2,059 gép (15% száztóli) 72,370 lőerővel (12 száztóli), úgy hogy más czélokra mintegy felerésze marad fenn, t. i. 6762 gép 150,635 lóerővel. Az egyes államokra ezen gépek következőleg oszlanak fel: Poroszországban (ide értve Hannovert és Hessen-Kasselt is) dolgozik .... 9482 gép 411,654 lóerővel Szászországban .... 4123 „ 46,416 n Bajorországban .... 889 „ 77,889 n Würtembergben .... 388 „ 28,466 n Badenben ................................... 3 48 „ 3,415 Yí Braunschweigban 261 „ 1,989 n Hessen nagyherczegségben . 258 „ 2,744 n A thüringi tartományokban . 243 „ 21,385 n Anhaltban................................... 1 03 „ 1,285 n íme ! lehet-e csodálkozni azon, ha oly jelentékeny és élénk iparos-munkásság mellett Németország az anyagi jólét pályáján oly állandóan halad ! Bár édes hazánkban is mielőbb mutatkoznék a haladás az ipar és forgalom terén, és honosulna meg nálunk is a gyári ipar, az anyagi jólétnek ezen hatalmas előmozdítója. Teljesülni fog óhajunk, ha a béke boldogító szárnyait fogja fölöttünk kifeszíteni, és ha kiki a maga álláspontjából és tehetsége szerint hozzájáruland a kölcsönös kibékülés nagyhorderejű, áldásteljes müvéhez, s ha hazai kormányunkat csupa ellenzéki viszketegségböl nem akadályozzuk, hanem működéséről ott, a hol kell, hazafiui kötelességünk szerint ébren őrködvén, azt jó szándékában bizalommal támogatandjuk. a -\- b.
