Eger - hetilap, 1867
1867-07-25 / 30. szám
V. évfolyam. 30. szám. Julius 25-én 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 ,, 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe« minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedési sminden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Nehány szó a tűzoltásra vonatkozó teendőink körül, j E lapok múlt évi 40-ik számában nyílt szót intéztem az j akkori városi elöljárósághoz aziránt, hogy tapasztalva a tűz- i veszélyek alkalmával mutatkozó hiányokat, sőt rendetlenségeket, intézkednék egy czélszerü rendszabály iránt; mert habár városunk szegény is, és nem lehet módjában a mostani elö- haladott kor vívmányai folytán keletkezett s tökéletesített tűzoltó gépeket megszerezni, ha nincsen is módjában fizetéssel ellátott tűzoltó személyzetet alakíthatni, fentartani, a jó rend mellett, egyszerűbb gépekkel és segéd-személyzettel is már sokat el lehet érni sat. Felhozám buzditó például városunknak 1811-ik évben e tárgyban tett üdvös intézkedéseit, s felajánlottam — ha az elöljáróság e téren intézkedni, haladni akar — csekély közreműködésemet is. Felszólalásom a pusztában elhangzott szó volt. Nem vádként hozom ezt fel, mert megfontolva városunk s elöljáróinknak akkori állapotát s állását, kívánt eredményt alig reméltem; de egy tervnek, véleménynek készítése már azon időben | is lehető lett volna, a mi azonban akkor elmaradt,, most an- i nak pótlására kedvező alkalom nyílik, mennyiben uj képviselő I testületünk múlt hó 17-én tartott ülésében az összes képviselő személyzet véleményadás végett 6 szakosztályba osztatván, ezek egyike a városi rendőri ügyek körül fog javaslatot készíteni. — Távolról sem kételkedem a felett, hogy a rendőri teendők felett véleményező szakosztály mindazon tárgyakat, melyek köréhez tartoznak, föl ne karolná, s azokban kimerítő véleményt ne mutatna majdan fel; de vannak tárgyak, melyekben a véleményezésnek az organisatióval együttesen kelletvén tárgyaltatnia, ezek körül a nem szakosztályhoz tartozóknak véleménynyilvánítása nem hogy a szakosztálynak derogálna, sőt kívánatos is. Igaz ugyan, hogy a szakosztályok alakításával egyidejűleg végzésileg kimondatott az is, hogy a képviselők közül a ki akar, bármely más szakosztályban is, melybe egyenesen beosztva nincsen — mint véleményező tag, részt vehet, én, ki a mezei rendőri osztályba osztattam be, szintén előterjeszthetném véleményemet a városi rendőri osztályban is, de a tűzoltás körüli teendőket annyira fontosaknak s életbevágóknak tartom, hogy czélszertibbnek véltem, e kérdést a helybeli lap hasábjain nyíltan szóba hozni azért, hogy nem képviselő, és igy a szakosztályba be nem osztott lakos társaimnak is alkalmat szolgáltassak arra, hogy észrevételeiket, nézeteiket szintén nyilvánosan közölhetvén, gyűjtsük össze az anyagot, melyből a szakosztály czélszerü véleményt, javaslatot készíthessen. Nem látom szükségét annak, hogy az előbbre haladott államok nagy városaiban divatos tűzoltó intézeteket, melyek a helyi viszonyokhoz képest változók, tüzetesen ismeretesem, mert tudva azt, hogy városunk korlátolt anyagi tehetségénél fogva, e bár magában véve igen fontos s mindnyájunk érdekébe vágó czélra nagyobb áldozatot hozni nem képes: mind e mellett is kell, hogy a tűzoltási rendszer fővonásait fölismerjük , mert csak ennek ismerete szolgálhat vezérfonalul arra, hogy körülményeinket figyelembe véve, városunk, illetőleg magunk részére szintén szabályokat alkossunk, kétségtelen lévén az, hogy a valami is több a semminél. Tűzvész kifejezés alatt azon égést értjük, mely a népnek vagyonát megsemmisíti, s az emberek és állatok életét veszélyezteti. Az ily tűzvész megelőzhetése nemcsak az egyes lakosoknak, de a hatóságnak is legfőbb kötelessége, erre nézve a hatóságok czélszerü elővigyázati szabályokat alkotnak s léptetnek életbe. Minden elővigyázat mellett is tűzvészek gyakran előfordulván, főigyekezetünknek oda kell irányulni, hogy a támadott tűz hovaelőbb elfojtassék, főleg pedig arra, hogy a tiiz továbbterjedése meggátoltassák. A tűzoltást kétféleképen eszközöljük, és pedig: a) a tűz levegő hozzájárulása nélkül nem éghetvén, igyekezzünk a levegőt a tüztöl elzárni; b) a tűznek hatását, erejét csökkentjük, ha melegségét megosztjuk, elvonjuk. A tűzoltáshoz tehát oly anyagot választunk, melynek segedelmével a két fennebb említett czélt elérjük; és pedig a levegőt elzárhatjuk az égő testtől, ha azt földdel, hamuval vagy vízzel beborítjuk; ám de nagyobb kiterjedésű s magasan álló égő testet földdel, hamuval be nem boríthatván, ennek alkal- mazhatása csak némely ritka esetekre szorítkozik; fő oltóeszközül tehát csak a viz tekinthető, mely nemcsak hogy mindenütt nagyobb mennyiségben kapható, hanem hig, folyó természeténél fogva, ahhoz készített eszközök segedelmével, majd minden körülmények közt használható. A víznek hatása, mint már fennebb érintve volt, kétféle, gépies, mennyiben nagyobb mennyiségben alkalmazva, az égő testet mintegy réteggel vonván be, a levegőt elzárja, s a tüzet megfojtja. Természettani annyiban, hogy a tűz közé fecskendett viz, az égő testből kifejlett s szabaddá lett meleget, főleg gőzzé változása folytán, leköti, a tüzet melegétől — mérgétől —- fosztván meg, képtelenné teszi, hogy a közelében álló egyéb éghető testeket meggyujtsa; és épen ezen kettős hatásnak tulajdonítható, hogy a viz a legolcsóbb, legczélsze- rübb tűzoltó anyag. Szükséges ez alkalommal fölemlítenem azt is, hogy a viz csak arányos mennyiségben alkalmazva nyújt az oltáshoz kellő anyagot, és pedig nem azon aránytalanságot értem, midőn t. i. több vizet alkalmazunk, mint mennyi a tűz nagyságához elkerülhetetlenül megkivántatnék, mert a nagyobb mennyiségű viz hatása gépies lévén, mentői több vizet mint eszközt használhatunk, az eredmény annál nagyobb és biztosabb leend; hanem értem a kellőnél kevesebbet, kévés viz nem hogy gépiesen nem hat, sőt a helyett, hogy gőzzé alakulna, a tűznek aránytalan nagy ereje által elemeire bontatván, a helyett, hogy a tűz erejét csökkentené, ellenkezőleg azt még fokozni fogja, mert a viz 88 rész éleny — oxygen — és 11 rész égeny — hydrogenből állván, mindkét alkatrész, és pedig az éleny a tiiz élesztősére, az égeny pedig maga is éghető anyag lévén, a tűz nevelésére szolgál. A víznek mint legfőbb tűzoltó anyagnak természetéről ennyit tudni mindenkinek, ki a tűzoltásnál haszonnal működni vagy intézkedni akar , nemcsak nem felesleges , hanem szükséges is, mert az intézkedőnek tudnia kell, hogy p. o. a házak nagyságához képest minő vastagságú sugárt eresztő vizi-puskát alkalmazzon vagy szerezzen meg, az igen vékony sugárú kis vizipuska, nagy tűzoltáshoz czélszertitlenül alkalmazva, aligha több kárt nem okoz, mint hasznot; — a működőnek is tudnia kell azt, hogy a rendelkezésük alatt álló vízmennyiséget mechanikai vagy physikai hatással használhatják-e legjobb eredménynyel föl. Tűzvésznél alkalmazásba hozott szerszámok a tűznek oltására, vagy a szomszéd éghető tárgyak védelmére, az oltást gátló akadályok elhárítására, ember-élet, vagyon, végre a tűzoltók életének védelmére szolgálnak; ilyenek : a) a vizipuskák vagyis fecskendők, ezek nagy
