Eger - hetilap, 1867

1867-06-06 / 23. szám

187

volt, — semmi különbség sem lehet. — De épen ezért, oly községekben, hol a lakosok e tárgyban a mezőrendörséget külön helybeli s községi rendszabályok által nem igyekeznek saját köz- remunkálásuk által is biztosítani, az előforduló bajok orvoslásában számos nehézségekre kénytelenek bukkanni. Mert ha a községek nem gondoskodnak a mezőrendörségi kihágások korlátozására nézve megelőző rendszabályokról, — mi teljes jogukban áll, — azok egy részről nagyon is gyakoriakká válnak — a mint tapasztalás szerint gyakoriak is, — másrészt könnyen izetlen pörlekedésekre nyújthatnak alkalmat, melyek a soha ki nem pótolható kellemetlenségeken kívül, tömérdek költséget okoznak. Ily czélirányos rendszabályok alkotása a hely viszonyoktól függ; az átalános elv szempontjából ajánlkoznak a következők:

a) Rendszabályok minden községben az iránt, hogy mily | földekre, vagy az ugarra különösen mily időtől fogva szabad a marhákat legelés végett hajtani;

b) a teendők meghatározása a bitangmarhák behajtása s gondviselésére nézve;

c) szabályok alkotása a helybeli érdekek és szokások szerint az erdei, mezei, szőlőbeli, s a tavak közös használatára nézve;

d) annak megállapítása, mely községi mellékutak s mes- gyék vagy dűlök, s mily időszakban állnak közhasználatra, vagy mikor tilalmasak;

e) egy közszokás behozatala minden helységben az aratók, cséplők s más mezei munkásoknak is mind szolgálatidejök, mind kötelezettségeik föltételeire nézve;

f) községi határozat a szőlők gondviselésére, s különösen arra nézve, hogy szüret előtt vagy szüret után mennyiben és mikép használhatók a szőlők bizonyos munkákra, legeltetésre vagy tarlózásra; végre

g) a kender- és lenáztatásra, a közös rét, és erdei legelés- re, a gátak, hidak, kutak és csatornákra, téglavetés, föld- és homokhordásra nézve, s oly rendszabályok alkotása, melyek a község átalános érdekeiben mindenki által megtartandók, s mindenkire nézve kötelezők legyenek.

Ily rendszabályok már a bírói eljárásokra nézve is bizonyára igen nagy könnyebbségül szolgálandnak, a panaszeseteket tiszta alakban mutatandják föl, s alapul és életföltételül alkalmaztathatnak, arra, hogy a mezei rendőrség intézménye, mely ekkép már termékeny s biztos gyökerekre találand a községi életben, — a földművelés és mezei ipar érdekeit minden oldalról ápolja s biztosítsa.

Laurenchik János.

Politikai hírek s események.

Ausztria. A reichsrathban a felirati viták megkezdettek, s ma (jun. 6-án) valószínűleg be is fejeztetnek. A „N. Fremdenblatt“ az alsóház felirati javaslatát következőleg ismerteti: A javaslat mindenekelőtt a sistirozási aerát birálgatja, reményét fejezi ki, hogy a magyar koronaországokhoz való viszony szerencsésen fog rendeztetni, hangsúlyozza a ház kötelességét a viszonyok tisztázását illető egyezkedésre nyújtott jó alkalom fölhasználása iránt, s hasonló garantiákat kíván a reichsrath alkotmányos jogai részére, mint amilyeket a magyar alkotmány tartalmaz. A javaslat sajnálja, hogy a hadseregkiegészitési törvény a képviselőház beleegyezése nélkül lett kibocsátva, ellenben örömmel üdvözli a miniszteri felelősséget megállapító törvényjavaslat iránti ígéretet. Az egyleti jogot és sajtótörvényt szabályozni kell alkotm. szellemben. A concordatum alkotm. revisiója visszautasithatlan szükség. A pénzügyi előterjesztésekre a ház a leglelkiismeretesb figyelmet forditandja. Ausztriának békére van szüksége benn és künn egyaránt. Azon lépések értékét, melyeket a csász. kormány az európai béke megóvása végett tön, különösen emeli a császár nyilatkozata, miszerint a visszatorlásra még gondolni sem szabad. Ausztria oly válponthoz jutott, mely jövője és léte fölött dönt. Az alsóház igyekezni fog, hogy nagy föladatának szokott loyalitás- sal és odaadással feleljen meg. Vajha Ausztria minden népét azon meggyőződés hatná át, hogy csak kölcsönös egyetértés győzheti le a szorongattatást, mely már a legközelebbi időben bekövetkezhetik.

Az urakházának fölirati javaslata a „Debatte“ szerint megjegyzésekkel kiséri a trónbeszédet és kiemeli, hogy a Magyarországgal való kiegyezkedés kérdésében, nevezetesen a Magyarországgal kötött egyezményben az urakháza által követett szempont teljes szabadságának korlátozását látja.- nem hallgatja

el a birodalom államjogi két részre osztása miatt keletkezett aggodalmakat, de nem ismeri félre a nyomasztó időviszonyok hatalmát, mely az urakházának nem engedi meg, hogy a kiegyezkedésnél közreműködését megtagadja. A felirati javaslat hangsúlyozza az osztrák népek óhajtását az állandó, becsületes béke után és helyesli a kibékülés politikáját. Végül azon meggyőződést fejezi ki a javaslat, hogy szükséges csatlakozni korunk teremtő és egyszersmint fentartó eszméihez.

Francziaország. Párisban most nagyszerű ünnepélyek vannak. Az orosz czár és porosz király Napoleon császár vendégei. Sokan erősitik, hogy a fejedelmek ezen találkozásának politikai czélja van, jelesül, hogy az a keleti kérdést illetőleg okvetlenül bizonyos közös eljárás iránt szülend valamely megállapodást. A török zultán valószínűleg e hó végével indul Párisba. Az osztrák császári pár Párisba utazása még bizonytalan. A szerb fejedelem is készül a világkiállítást meglátogatni.

A franczia fegyverkezések állítólag ernyedetlenül folytattalak.

Németország. Hannoverában a porosz királynak sikerült rendszabályaival általános rémtilést előidézni. Nagyterjedelmü házmotozások és elfogatások történtek. A nemesi rend tömegesen kivándorol.

—- A porosz követek-háza az észak-német szövetség alkotmányát máj. 31-iki ülésében 227 szavazattal 93 ellen elfogadta.

Oroszország folytatja hadikészületeit. A Volhyniában állomásozó orosz hadosztályok parancsot kaptak, minden késlekedés nélkül Bassarabiába indulni. A szabadságosok egybehivatnak, s az összes csapatmozgalmak Podolia felé irányoztatnak. Azonfölül újabb — ez évben már második — ujonczozás rendeltetett el, de a foganatosítás ideje még nincs kitűzve. — Aligha elmúlik ez év háború nélkül.

Egy máj. 29-röl kelt császári ukáz valamennyi, az utóbbi fölkelésre vonatkozó pert megszünteti, és az Oroszország belsejébe és keleti részébe belebbezetteknek megengedi a Lengyelországba visszatérést, — ha jó önviseletök hatóságilag consta- táltatik.

Törökország. A Porta hir szerint elfogadta Napoleon császár azon javaslatát, mely szerint a krétaiak panaszainak megvizsgálására egy nemzetközi bizottmány küldessék ki.

Fuad basa a hatalmak képviselőihez újólag körjegyzéket küldött, melyben a Porta összes panaszait egybefoglalja, és Görögországot a súlyos következményekért felelőssé teszi.

Amerika. A Miksa császár elfogatásáról szóló hir most már hivatalosan meg van erősítve. A szerencsétlen fejedelem további sorsáról bizonyosat még eddig nem tudunk. A további jelentéseket mindenki részvéttel és aggodalommal várja.

Levelezések.

Tisza-Füred, máj. 31.

Kiss Pál volt honvédtábornok f. hó 30-án temettetett el Tisza-Füreden a görög-keleti egyház szertartása szerint Popo- vics Vazul kardszagi pap által, kinek hive volt, — oly minden részről tanúsított gyászos pompával, minőt e városnak látni még alkalma nem volt.

Több rendbeli gyászbeszéd tartatott, melyek elsejében a koszorús halott, annak családja, s a gyászoló sereg felett a vallásos nemtö lengett a vigasztalás dicskoszorujával kezében; — azután, hogy a halotti kiséret megindult, s minekelőtte még a temetőbe érkezett volna, előbb a reform., azután a kath. templom téréin külön-klilön országos honvédelmi és helybeli polgári érdemei dicsőittettek ; — mig végre a sirkertben a jelenlévő volt honvédtisztek közül mindnyájuk megelégedésére Lenkey volt honvédezredes méltányolta előbb benne, mint volt társukban és tábornokukban a bajnoki érdemeket, s utána Balogh István mint történelmi férfiúról, mint a perlaszi és jankováczi hősről, s péter- váradi parancsnokról, s mint legjobb honpolgárról szólott bezárólag.

A koszorús halott temetésére , kinek koporsóján olt díszelegtek az őt megillető katonai jelvények is, kimozdult az egész város, sőt a szomszédos községek (a tisza-őrsiek nemzeti zászlójuk alatt is), meg távolabb vidékek érdekeltjei is számosán jelentek meg, ugyannyira, hogy a tisztelgő sereget, merre a halotti kiséret vonult, a város utczája alig volt képes befogadni.

A gyászszertartásnál nagyban feltűnt a tisza-örsi alelemi iskola tanonczaiból, s a köznépből alakult dalárda, mely a helybeli reform, iskola énekkarával felváltva zengte saját szomorú